Méghozzá azért, mert a pályázatban – tévesen – azt írták, hogy a Margit-szigetet kétoldalt határoló Duna-ág szélessége a pesti oldalnál 100, a budainál pedig 150 öl (1 öl = 1, 82 méter), később viszont az nyert megállapítást, hogy a két Duna-ág szélessége egyforma, s ezért a hídnak az eredeti tervekben szereplő öt helyett hatnyílásúnak kellett lennie. Ennek azért volt különös jelentősége, mert a hidat úgy kellett megtervezni (és ezért nem lehetett egyenesen átvezetni a folyón), hogy a pillérek a Margit-sziget miatt két ágra osztott Duna sodrásával párhuzamosak legyenek. De módosítani kellett a híd szélességén is, mivel eredetileg nem számoltak lóvasúti közlekedéssel. A Szentendrei-sziget varázsa. Csakhogy ezt meg az érintett közlekedési társaságok nem hagyták annyiban. Ahogy a Nagykörutat és a Sugárutat (a későbbi Andrássy utat), úgy a Margit hidat is a francia főváros példája ihlette: ráadásul Goüin nemcsak tervezőként, de a hídszerkezet gyártójaként is részt vett a munkában, míg a híd díszelemeit közvetlen munkatársa, Wilbrod Chabrol, a párizsi Palais-Royal építésze készítette, a pillérek szárnyas, Niké és Héraklész "hajóorr szobrait" pedig az ugyancsak francia Adolphe Thabard.
Kikötési lehetőségek, homokzátonyok, szabadstrandok és vendéglátó egységek nagy számban találhatóak itt, ezért kitűnő pihenési lehetőséget nyújt bármely korosztálynak. A horgászok számára kiváló paducozó és jászozó hely, de emellett még megtalálható a ponty és a harcsa, valamint süllőt is lehet fogni. Ráckevei–Duna A Ráckevei–Duna – vagy Soroksári–Duna – az 1910 és 1926 közötti folyócsatornázás következtében érte el mai arculatát. Hossza 57, 3 km, és 14 m2 felületű. Partvonalának hossza mellékágakkal együtt 180 kilométert tesz ki, ami a Velencei-tó partvonalának hatszorosa. A Duna-ág kiágazása az 1642. fkm-nél, beágazása az 1586. fkm-nél található. A Duna-ág a harmadik hajózási zónába tartozik; a zónába sorolásnál alapul szolgáló hullámmagasság 0, 6 méter. Budapest - Passau dunai hajóút szállodahajóval - Pellair Utazás. A ráckevei Duna a két végén, a Kvassay-zsilipnél és a Tassi-zsilipnél le van zárva, vízszintje folyamatosan szabályozott. A hajóút legkisebb magassága hídnyílásnál 5, 25 méter, legkisebb szélessége egy nyílásos híd nyílásában 44 méter.
Nincs benyúló kőrakás, szépen kikövezett part van, szükség esetén (borulás) bármikor ki lehet kötni. Az első ilyen benyúló akadály a Margitsziget, a Margit híd előtt van. Egy ilyen stég (kötelék), nevezzük így, nyúlik be, a külső széle 15 méterre van a parttól. Van egy piros bója a Margit híd jobb oldali pillérénél. Csak ennek az ágnak 3 nyílása van. A jobb oldali nyílást és a középső nyílást egyformán járhatónak tartom. Duna szélessége budapest 10. A Margit-híd és a Lánchíd közötti szakaszon vagyunk. A jobb oldalon több helyen is vannak hajókikötők, benyúló stégek, (kötelékek); van egy kőrakás, kb. 500 méterrel a Margit-híd után, ami egy picit zavaró lehet, de valójában nem akar az ember közel menni hozzá, mert akkor a stégekhez és a hajókikötőkhöz közel menne. Viszont itt a másik (bal) oldalon nincs semmi. A nagyobb hajóknak van itt a kikötője, és a Batthyány téri hajóállomás. Közeledünk a Lánchídhoz. A Lánchídnak elég széles a középső íve, középen van a hajózási útvonal, és jobb oldalon ott van egy piros bója, de attól jobbra el lehet férni, legalább 80 méter széles átjárója van.
A Budapest egyesítéséről szóló törvényt csak 1872 végén fogadta el az Országgyűlés, de az egyik legfontosabb adminisztratív lépés már 1870-ben megtörtént; törvény rendelkezett a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) megalapításáról, amely a különféle munkálatok előkészítéséért, illetve mindenféle pályázatok kidolgozásáért volt felelős, egyebek mellett a második Duna-híd megalkotása tárgyában. Erre 1871 májusában írt ki pályázatot a közlekedési minisztérium, s az év végéig negyvenhárom érvényes pályamű érkezett. Ezek közül előbb hatot választottak ki, majd 1872 tavaszán kihirdették a győztest is. Míg a Lánchíd tervezőjének neve közismert, sőt a budai hídfőt is Clark Ádám térnek nevezik, a második Duna-híd tervpályázatának győztese és kivitelezője kevesek számára ismert. Duna szélessége budapest internetbank. Pedig a korszak egyik építész sztárjáról, Ernest Alexandre Goüin-ról (1815–1885) van szó, akinek nevét megörökítették az Eiffel-torony 72 tudósnak, feltalálónak és mérnöknek tisztelgő első emeleti falán is. Arany János rémálma Csakhogy az építkezés megindítása előtt a francia mérnök-gyáriparosnak némiképp módosítania kellett nyertes pályaművén.
Tavasztól-őszig ismét benépesedik a Szentendrei-sziget. Sokak szerint ez a Dunakanyar egyik legszebb része, ami a térség népszerűsége ellenére is megőrizte vidékies békéjét. Területe 56 négyzetkilométer, hosszúsága 31 km, szélessége pedig általában 2, 3-3, 5 kilométeres. Ideális kiránduló és kerékpáros célpont. A Szentendrei-sziget területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Pilis Parkerdő fennhatósága alá tartozik. A kirándulók egyik kedvenc célpontja, hiszen strandoláshoz, és kerékpározáshoz is remek úti cél. Tavasztól őszig több jó rendezvényt szerveznek. Kertmozi, gasztroélmények, lovardák, fürdőtavak és négy bájos település várja mindazokat, akik egynapos kikapcsolódást keresnek Budapest környékén. Duna szélessége budapest hotel. A sziget hossza 33 km, keleti-nyugati szélessége 3, 8 km, területe 58 km². A sziget nagy része természetvédelmi terület, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. Megközelítés: Rév: Visegrád-Szentgyörgypusztánál ( menetrend), Felsőgödnél ( menetrend), Dunakeszinél ( menetrend), Leányfalunál ( menetrend), Vácnál ( menetrend), Szentendre Határcsárdánál ( menetrend) és a szentendrei Duna korzónál, vagyis a Pásztor révnél ( menetrend) lehet megközelíteni.
2800 Tatabánya, Kő-hegy Ranzinger Vince kilátó információk 2008-ban a Bányásznapon avatták fel a tatabányai Kő-hegyen az egykori XII-es akna felvonójából kialakított harminc méter magas kilátót. A Ranzinger Vince bányászmérnökről elnevezett építményt a tatabányai szénmedencében zajló, évtizedeken át meghatározó kőbányászat emlékére újíttatta fel és építtette át Tatabánya önkormányzata. A névadó a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság (MÁK Rt. ) tatabányai bányaigazgatója volt. A téli Turul, Kilátó és Barlang (Tatabánya) | Szendrei Gábor blogja. A tatabányai kilátó környéke A toronyból 30 kilométeres körzetben nyílik kilátás a környező falvakra, úgymint Óbarok, Oroszlány és Komárom. Kiépített túristaösvényen haladva a Parkerdőn keresztülvágva ljuthatunk a város másik jellegzetes építményéhez, a Turul emlékműhöz. Szintén a kilátó közelében találhatjuk a Szelim-barlangot, de a hegy lábánál is akad látványosság, mint például a János-forrás, ami régóta a környék egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A Vértesben működő, valaha aktív mészégető tevékenység tanújaként egy szépen felújított mészégető kemence is utunkba kerül, amelynél érdemes elidőzni, és megismerkedni ezen népi mesterség csinyjával-bínyjával.
419 lépcső és több emelkedő visz fel. Állítólag a helyi gimnázium diákjainak tornaórán, rendszeren fel kell szaladniuk az emlékműhöz. Nem irigylem őket. Turulmadár A Turulmadár már a városból is jól látható. Lentről még nagyobbnak tűnik, mint amekkorának a helyszínen érzékeljük. A madár kiterjesztett szárnyainak fesztávolsága majdnem 15 méter, karmaiban az Árpád-kard van, fején aranyozott, a Szent Koronához hasonló koronát visel. A szobortól szép kilátás nyílik. Az egész várost látni, sőt még a szomszédos településeket is. A történelem során többször el akarták bontani, de végül megmenekült. Az emlékmű a honfoglaló magyarok 907-ben Szvatopluk fölött aratott győzelmére emlékeztet. Millenniumkor döntöttek a felállításáról és 1907-ben avatták fel. Azért pont turult, mert az ősmagyarok mondabeli madara. Az Emese álma monda szerint Emese álmában egy Turulmadár jelent meg és szólt hozzá. Azt mondta, hogy fia fog születni és népe dicső uralkodója lesz. Emese fia pedig Álmos fejedelem lett, aki a 7 honfoglaló vezér egyike volt.
A Szent Borbála Tüdőszanatórium A kilátó területére eső erdőrészletet 1984-ben arborétummá nyilvánították. A csodálatos és csendes természetes környezet egy tüdőszanatóriumnak is otthont ad. Ennek udvarán látható Kamotsay István Ülő nő című szobra.