Ám ami elkészült, az már nemcsak egy kert, hanem egy komplex látogatóközpont: filagória, gyógynövényes labirintus, mosdó és parkoló is van benne. Gyö A kolostorkertek és az ősi magyar gyógyítás hagyományait felelevenítő kert igazi kuriózum, amely Lopes-Szabó Zsuzsa, fitoterapeuta fantáziáját dicséri. Téli csodabirodalommá változott a bükki füvesember gyógynövénykertje | Sokszínű vidék. A kert éltető alapeleme a növény, ezért választottuk alapstruktúrájának egy hárslevél szív alakú rajzolatát, amelyben az ösvények és utak a hárslevél erezetének mintáit és szélét formázzák Miért épp a hárs? Sokan nem tudják, hogy a hárs a szeretet fája és szimbóluma, másrészt fontos gyógynövényünk is. Nemcsak virágát használjuk náthás tünetek és láz csillapítására, hanem eleink a hársfát elégetve jutottak a gyógyító orvosi szénhez is, a hársméz szintén gyógyító hatású, és a hársfának talán a legszebb a levele – mutatja be a kertet Gyuri bácsi lánya, Zsuzsa és hozzáteszi, hogy a kert formája igazán madártávlatból mutatja meg magát, kapják is egymás után a szebbnél-szebb drónfotókat. Bár az új gyógynövénykert tavaly nyitotta meg kapuját, azonban a járványhelyzet miatt az ünnepélyes megnyitó elmaradt.
A bükki füvesember első gyógynövénykertje Bükkszentkereszt határában az ezredfordulón jött létre abból a célból, hogy megőrizze és bemutassa a lassan feledésbe merülő népi gyógyászat növényeit. A nagy érdeklődésnek köszönhetően azonban ez a kert kicsinek bizonyult, és egyre nagyobb volt az igény a bővítésre, új szórakoztató és kényelmi funkciók létrehozására. Ám ami elkészült, az már nemcsak egy kert, hanem egy komplex látogatóközpont: filagória, gyógynövényes labirintus, mosdó és parkoló is van benne. A kolostorkertek és az ősi magyar gyógyítás hagyományait felelevenítő kert igazi kuriózum, amely Lopes-Szabó Zsuzsa, fitoterapeuta fantáziáját dicséri. "A kert éltető alapeleme a növény, ezért választottuk alapstruktúrájának egy hárslevél szív alakú rajzolatát, amelyben az ösvények és utak a hárslevél erezetének mintáit és szélét formázzák Miért épp a hárs? Sokan nem tudják, hogy a hárs a szeretet fája és szimbóluma, másrészt fontos gyógynövényünk is. Nemcsak virágát használjuk náthás tünetek és láz csillapítására, hanem eleink a hársfát elégetve jutottak a gyógyító orvosi szénhez is, a hársméz szintén gyógyító hatású, és a hársfának talán a legszebb a levele" - mutatja be a kertet Gyuri bácsi lánya, Zsuzsa és hozzáteszi, hogy a kert formája igazán madártávlatból mutatja meg magát, kapják is egymás után a szebbnél-szebb drónfotókat.
festőművész, galériavezető Olescher Tamás 1954 május 31-én született Budapesten. Rajztehetsége már korán megmutatkozott: tízévesen a külföldről kapott magazinok reklámmaciját kezdte rajzolni, kamaszként autókarosszériákat tervezett. Hamar kapcsolatba került az alternatív művésztársadalommal, amelynek tagjai az akkori szóhasználattal élve a "tűrt" és "tiltott" kategória határán mozogtak. A 70-es években az alternatív művészet szervezője lett. Ekkor rendezte meg a magyar Woodstockként is emlegetett Rock Session I. koncertet a hűvösvölgyi Heinrich István utcában álló Magyar Szentföld-templomban, illetve ezekben az években dolgozott a Bercsényi Klub programszervezőjeként is. Ahogy itthon fogyott körülötte a levegő, elhatározta, hogy külföldön próbál szerencsét. Mivel édesapja szász származású volt, Nyugat-Németország felé vette az irányt. Gondolat-jel: Olescher Tamás festőművész tárlata Szentendrén | MédiaKlikk. A 80-as években Frankfurtban élt, kortárs zenei műsorokat szerkesztett, színházi-, zenei- és táncelőadásokat rendezett. 1988-ban megkapta Frankfurt város művészeti díját.
Amikor a nyolcvanas évek végén hazaköltözött, létre hozta a Multi Média Színházat, amelyet az eklektikus festészet, a néptánc, a zene, a videó, azaz a hagyományos és a modern művészeti ágak és stílusok együttes alkalmazása jellemzett. 1995 óta irányította a II. Kerületi Önkormányzat fenntartásában működő Vízivárosi Galériát. Alkotó művészként az emberi élet értelme foglalkoztatta. Művei egyszerre mélyen szakrálisak, élénk színviláguk ugyanakkor az élet ősi, népies, elemi erejű igenléséről tanúskodnak. Művészetének egyik kulcsszava a harmónia. Olescher Tamás alkotása (Fotó/Forrás: Kovács Attila / Semmelweis Egyetem) Olescher Tamás 1982 óta állított ki rendszeresen csoportos és egyéni kiállításokon. 1991-ben a Műcsarnokban, 1996-ban a Vigadó Galériában, 2015-ben az Újbuda Galériában volt egyebek között egyéni kiállítása. Elhunyt Olescher Tamás festőművész - Fidelio.hu. Művei hazai közgyűjteményekben a Magyar Nemzeti Galériában, a Szombathelyi Képtárban és a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban találhatók meg. Németországban is több közgyűjtemény őrzi munkáit.
Életének 67. évében elhunyt Olescher Tamás Munkácsy-díjas festőművész, díszlettervező, perforemer - tudatta a család az MTI-vel. A tájékoztatás szerint az alkotót hosszan tartó betegség után kedden érte a halál. Olescher Tamás 1954. május 31-én született Budapesten. Az 1970-es években hamar kapcsolatba került az alternatív művésztársadalommal, amelynek tagjai a "tűrt" és "tiltott" kategória határán mozogtak. Később az alternatív művészet szervezője lett. Akkor rendezte meg a Rock Session I. koncertet a hűvösvölgyi Heinrich István utcában álló Magyar Szentföld-templomban. Meghalt Olescher Tamás, festőművész - Kiskegyed. Azokban az években dolgozott a Bercsényi Klub programszervezőjeként is. Ahogy itthon fogyott körülötte a levegő, elhatározta, hogy külföldön próbál szerencsét. Mivel édesapja szász származású volt, Nyugat-Németország felé vette az irányt. A 80-as években Frankfurtban élt, kortárs zenei műsorokat szerkesztett, színházi-, zenei- és tánc előadásokat rendezett. 1988-ban megkapta Frankfurt város művészeti díját. Amikor a nyolcvanas évek végén hazaköltözött, létre hozta a Multi Média Színházat, amelyet az eklektikus festészet, a néptánc, a zene, a videó, azaz a hagyományos és a modern művészeti ágak és stílusok együttes alkalmazása jellemzett.
1982 óta állít ki rendszeresen csoportos és egyéni kiállításokon. 1991-ben a Műcsarnokban, 1996-ban a Vigadó Galériában, 2015-ben az Újbuda Galériában volt egyebek között egyéni kiállítása. Művei hazai közgyűjteményekben a Magyar Nemzeti Galériában, a Szombathelyi Képtárban és a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban találhatók meg, Németországban is több közgyűjtemény őrzi munkáit.
A magasművészetre, a spirituális képiségre és a világnak a paraszti kultúrában megőrzött kozmikus szemléletére, ezek egymással való ötvözése, azonosítása útján. " - Dr. Keserü Katalin (művészettörténész)
Visszatérő, ismétlődő motívumai szimbólumok, jelek: kereszt, virág, a leegyszerűsített körte forma vagy harang (benne hol egy ülő Buddha-alakkal vagy a későbbiekben ölelkező szerelmesekkel, vagy egy kereszttel), az ablak, a nap, a gyertya, a hal, a szem stb. A neoplatonizmus és kereszténység keveredésének korszakában, a posztmodern, a new-age légkörében születtek ~ jellegzetesen ezredvégi problematikát felvető munkái, de csak formanyelvük tükrözi a posztmodern eklektika környezetét, spirituális tartalmuk az egyistenhitű, egyértelmű keresztény ikonográfia, az Újszövetség szimbolikája felé mutatnak. Ezek a motívumok vagy ikonok azonban gyakran antropomorfizálódnak, átalakulnak: a mandala keresztté, a gyertya emberi alakká, a hal Isten szemévé stb. A kontúrok és a keretek a középpontosított alkotásokban is szoros összefüggésben állnak ~ video-performanszaival. Kompozíciói általában egy középpont köré komponáltak: körkörösek, virág, kereszt alakúak, ellipszis formájúak. Erőteljes, élénk színvilága az élet ősi, népies, elemi erejű és egyszerre evangéliumi igenléséről tanúskodik, amit munkáira írt feliratokkal, biblikus idézetekkel is alátámaszt.