A legnagyobb vita akörül forog, hogy Róma milyen értelemben volt imperialista. Egykor azt gondolták, hogy Róma nem volt agresszív hatalom; az elszigetelt Massziliával kötött régi szövetsége kivételével, a Kr. e. 3. században kevés kapcsolatot tartott fenn a görög világgal, s érdektelen maradt a Kelet iránt; a hannibáli háború alatt az észak-görögországi aitólokkal kötött szerződésében csak a közös hadműveletekből származó ingó zsákmányra tartott igényt, az ingatlan javakat az aitóloknak hagyta, ráadásul erőtlenül viselt hadat, s ezen kívül kevés formális szövetséget kötött, ha egyáltalán kötött ilyet. Lassan foglalta el a területeket - Kr. 167-ben például négy mesterséges "független" köztársaságot alakított Makedóniában. Római Birodalom - Római építészet. Néhányszor visszautasította az örökségként ráhagyott országokat - nevezetesen Egyiptomot a Kr. 1. század elején -, míg húsz évébe került, amíg befejezte a 96-ban ráhagyott Cyraneica megszervezését. Azt hozták fel további bizonyítékul, hogy a történetírók mindig úgy mutatták be Rómát, mint aki védelmi okokból üzen hadat, vagy, hogy megsegítse szövetségeseit, akikkel szemben kötelezettségei voltak, s fenn kellett tartania fidese (jóhiszeműsége) hírét.
Több esetben, például Balácapusztán, Szombathelyen vagy Kővágószőlősön, modern kiegészítéseket tervezett az ókori romok mellé. 1968-ban "az Építészet Története. Ókor című könyvéért, valamint műemlék-helyreállítási tevékenységéért" Ybl Miklós-díjat kapott Hazai tevékenysége mellett nemzetközi vállalkozásokban is szerepet vállalt. 1964-ben az UNESCO szervezésében a VII. Irányítószám/Pécs/Névadói/Hajnóczy Gyula – Wikikönyvek. században épült kopt város, Abdalláh Nirki feltárásait vezette Núbiában. 1987-88-ban az ókori emlékekkel kapcsolatos tevékenységének mintegy elismeréseként ő vezette Ausztriában Felső-Pannónia egykori székhelye, Carnuntum romjainak felmérését. Jelentős elméleti munkássága is, az építészeti térelméletnek Szentkirályi Zoltán mellett a legjelentősebb magyar teoretikusa. Kandidátusi értekezése Térszemlélet és világnézet az ókor építészetében (angolul Space and Ideas) címmel jelent meg.
Lehettek nézetkülönbségek afelől, hogy hol harcoljanak, de arról nem, hogy valahol harcolni kell. A római arisztokratikus hagyományt támogatta a görög befolyás. Talán már Scipio utánozni próbálta Nagy Sándort, Pompeius már közismerten ezt tette, átvette hajviseletét, s arra biztatta panegiristáit, hogy keleti hódításai idején túlozzák el fiatalságát; Caesarról azt mesélik, hogy fiatalkorában sírt, ha a Makedónra gondolt, aki abban a korban már meghódította a világot, amikor ő még semmit sem tett. A Kr. századi rómaiak rendkívül büszkék voltak világbirodalmukra, s a glóbuszt pénzérméikre is ráverték. Római művészet – Wikipédia. Elizabeth Rawson
(Az ilyen tevékenységet különben is alacsonyrendűnek tekintették. ) Hamarosan feszültség támadt a senatus és a contractorok, publicanusok között, akik zömmel a később equites vagy lovagrendként ismert gazdag osztályból származtak, s akiknek érdekeit a senatus megsértette; Makedónia bányái közül Kr. 167 után többet bezártak, annak megakadályozására, hogy a publicanusok aknázzák ki ezeket. Ráadásul a pénzkölcsönzéssel, bankügyletekkel, kereskedelemmel, sőt mezőgazdasággal is foglalkozó negotiatores ("üzletemberek") zöme, akikről irodalmi és feliratos forrásokból tudjuk, hogy a Kr. 2. században az egész Mediterraneumban megtelepedtek, egészen a szövetséges háborúig nem volt polgár, hanem itáliai szövetséges - vagy legalábbis ilyennek tartották őket -, s ezekkel szemben Róma csekély felelősséget érzett. Valóban sokuk neve nem latin, s az oscusul beszélő Dél-Itáliára utal, különösen Campaniára (például Stlaccius, Délosz szigetének piacterén). Amellett is érveltek, hogy a kereskedelem zöme, már ami egyáltalán volt (s azt még ma is sokszor lebecsülik), a római hadseregek és a római telepesek ellátására szolgált, nem arra, hogy hasznot húzzanak a bennszülöttekből, jóllehet elfogadják, hogy a Kr.
Két boltozat találkozásánál alakult ki a keresztboltozat. S ettől a bonyolult építészeti megoldástól már csak egyetlen lépés vezetett az ókori Róma legnagyobb vívmányáig a kupoláig. Az európai építészetnek századokig mintaképe volt a Pantheon temploma. A római építészet emlékei legnagyobb részt elpusztul tak
Történelme Kultúra Építészet Festészet Szobrászat Római építészet A császárkorra kialakult a sajátos római építészet. A jellegzetes városi létesítmények elnyerik végső formájukat: a központi fórum körül álló templomok, a curia, basilika, paloták. A lakosság szórakoztatásáról amphiteátrumok, cirkuszok, színházak és fürdők gondoskodtak. Színház: félkör alakú orkhesztra, több emeletes szkéné, ami díszes homlokzatú és a nézőtér falával azonos magasságú volt, az előtte emelt színpadon játszottak. Amphiteatrum: föld illetve kő padsorokkal övezett elliptikus szabad tér, gladiátor- és állatviadalok, sportolás színhelye. Pl. Colosseum Cirkusz: kocsiversenyek, szárazföldi és tengeri harcjátékok bemutatására szolgálták, tulajdonképpen az amphiteátrumok szerkezetéből indultak ki. Pl. Circus Maximus Basilika: nagy csarnok, amely a vásárcsarnok és a törvényszék céljait egyesíti. Legtöbbször háromhajós, a főhajó magasabb és a mellékhajók fölé emelkedő falaiban vannak az ablakok. A legrégibb még kinyomozható ilyen épület a Bazilika Porcia A római mérnökök belső termeket is be tudtak fedni a boltív törvényei szerint: boltozattal, mely lényegében sűrűn egymás mellé rakott boltívek összefüggő rendszere.
Célja azoknak a sérülékeny pontoknak, bevált gyakorlatoknak és kihívásoknak az azonosítása, amelyek a bankok előtt állnak a klímával kapcsolatos kockázatok kezelése során. A figyelem középpontjában az éghajlattal kapcsolatos kockázatnak leginkább kitett kockázatvállalások és bevételi források állnak. A felhasznált makropénzügyi forgatókönyvek a lehetséges jövőbeli klíma irányelveket tükrözik, és vizsgálják mind az olyan fizikai kockázatokat, mint a hőség, az aszály, az árvíz, mind a zöldebb gazdaságra való átmenetből eredő rövid és hosszú távú kockázatokat. A 2022 júliusában publikálandó eredményeket a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat (SREP) során kvalitatív szempontból felhasználjuk ugyan, de a bankok tőkekövetelményeit nem befolyásolják. Sajtóközlemény: Az EKB bankfelügyelete elindította a 2022. évi klímakockázati stressztesztet Makropénzügyi forgatókönyvek a 2022. évi klímakockázati stresszteszthez Makropénzügyi forgatókönyvek – nyers adatok Levelek a bankoknak Módszertan Tábla Az EKB bankfelügyelete 2019-ben megvizsgálta, mennyire képesek ellenállni a bankok olyan egyedi likviditási sokkoknak, amelyeket a közelmúltbeli válságesemények alapján kalibrált.
A szóban forgó stressztesztek az EBH stresszvizsgálati módszertanán alapulnak, azonban a hitelintézetek egyedi körülményeit figyelembe véve módosíthatók. Az EBH stresszvizsgálati módszertana Makroprudenciális célú stressztesztek Az EKB makroprudenciális és pénzügyi stabilitási célból is végez stresszvizsgálatot, amely az egyes bankok helyett jellemzően rendszerszintű hatásokra irányul, és felülről lefelé (a bankok bevonása nélkül) halad. Az eredményeket rendszeresen közzétesszük a pénzügyi stabilitási jelentésekben és a makroprudenciális hírlevelekben. Ezt az oldalt folyamatosan aktualizáljuk az EKB által végzett stresszvizsgálatok legfrissebb munkafolyamatai alapján. Ebben a szekcióban található oldalak
Sajtóközlemény: Az EKB megállapítása szerint az euroövezeti bankok összességében biztos likviditási helyzetben vannak, bár egyes sérülékenységek további figyelmet igényelnek Prezentáció: A likviditási kockázat érzékenységi elemzése – a 2019. évi stresszvizsgálat végeredménye Gyakori kérdések a likviditási kockázat érzékenységi elemzéséről, azaz a 2019. évi stressztesztről Felügyeleti hírlevél: Az EKB vizsgálja a bankok likviditási kockázattal szembeni érzékenységét Az átfogó értékelés részét képező stressztesztek A stresszvizsgálat az átfogó értékelés két pillérének egyike. Utóbbi olyan pénzügyi állapotfelmérés, amelynek segítségével biztosítható, hogy a bankok kellő tőkével rendelkezzenek a lehetséges pénzügyi megrázkódtatások átvészeléséhez. Átfogó értékelésre a következő esetekben kerül sor: amikor a bankot jelentőssé minősítik, és ezzel az EKB közvetlen felügyelete alá kerül; amikor szoros együttműködés jön létre az euroövezeten kívüli uniós tagállam és az EKB között; vagy eseti alapon, amikor rendkívüli körülmények miatt ilyen értékelésre van szükség.
A banki stresszteszt ek elkészítése során arra keresik a választ, hogy kedvezőtlen makrogazdasági körülmények között a bankrendszer tőketöbblete, illetve likviditási puffere elégséges-e ahhoz, hogy további intézkedések nélkül is képes legyen megőrizni stabil működését. A stresszteszt segít felmérni, hogy a vizsgált bank hogyan kezeli a terhelést. A teszt meg tudja mutatni, hogy fellép-e valamilyen hiány a vizsgált bank tőke-, illetve likviditási helyzetében, továbbá ezáltal meg tudjuk állapítani a jellegét és szintjét annak a gazdasági környezetnek, ami a vizsgált bank számára még megfelelő. A stresszteszt lépései [ szerkesztés] Meghatározzák stresszteszt hatályát és kiterjedését Makro- vagy pénzügyi sokkok kalibrálása (a sokk típusa lehet hazai makrosokk, pénzügyi piaci sokk, nemzetközi sokk. A sokk súlyossága érzékenységvizsgálattal vagy forgatókönyv-elemzéssel modellezhető. A sokkhatást is determinálni kell a makro- és banki kockázati változókat összekötő ökonometriai modell kiválasztásával. )
A vizsgálat eredménye összességében pozitív: a bankok meglehetősen hosszú fennmaradási időszakról, és annyi rendelkezésre álló készpénzről és fedezetről számoltak be, amely kellő időt hagyna a szükséghelyzeti finanszírozási terveik foganatosítására. Több kérdés azonban további figyelmet igényel: ilyen például a devizákat érintő rövid fennmaradási periódus; a potenciális elkülönítési (ring-fencing) kockázatok egyes bankoknál; a likviditásfedezeti ráta (LCR) optimalizálását szolgáló stratégiák; javítanivaló a fedezetkezelési gyakorlat terén, valamint a leminősítés kedvezőtlen hatásának általános alulbecslése. A vizsgálat emellett adatminőségi problémákat is feltárt a szabályozói adatszolgáltatásban. A felsorolt megállapítások a jövőben elősegítik a likviditásra vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatás minőségének javítását. A vizsgálat eredményeit felhasználták a bankok likviditásmegfelelésének és kockázatkezelési politikájának értékelése során, viszont nem befolyásolták közvetlenül a felügyeleti tőkekövetelményeket.