Amennyiben androidos operációs rendszert használsz, a Google Play-ben keresd meg a RedLaser vagy a QR Droid appot, majd a letöltésével és telepítésével (accept, majd download, és install) meg fog jelenni a főképernyődön. Ha BlackBerry használó vagy, akkor a BlackBerry App World (Market, App Market) segítségével kereshetünk rá a QR Code Scanner Pro nevű alkalmazásra, és tudjuk is telepíteni. A QR-kód leolvasása a telefon segítségével Amint sikerült megtalálni és telepíteni a megfelelő alkalmazást, máris elkezdhetjük vele a kódot leolvasni. Nyissuk meg a kódolvasó szoftvert a mobilunkon. Ez a program aktiválni fogja a telefonunk fényképezőjét. Tartsuk a kamerát a vonalkód fölé, és a négy sarokban lévő fehér rubrika közé illesszük be a QR képet. A mobiltelefonnal fókuszáljunk a leolvasni kívánt kódra, amely pár másodperc után élesen láthatóvá fog válni, és vagy magától beolvassa a kódot, vagy meg kell nyomnunk a fényképezés gombot. Amikor a telefonunk integrálja a kódot, vagy nyomva kell tartanunk az ujjunkkal a képernyőt pár pillanatra, vagy magától beolvassa egy pittyenés következtében, s a képernyőn meg is jeleníti a tartalmat (weboldalt, telefonszámot vagy szöveget).
Mert az olvasói szokásokra még mindig jól lehet alapozni, a nyomtatott kiadványok "személyessége" okán. Ennélfogva a kód elhelyezése is evidencia, akár reklámanyagon, információs kiadványon, folyóiratban, egyéb újságban. Tudvalevő, hogy egy általános példaként említendő honlapcím nem feltétlenül könnyen megjegyezhető vagy manuálisan begépelhető a megjelenítő eszközön, a kód viszont egyszerűen leolvasható. A nyomtatott média tehát kitűnő hordozó akkor, ha a leolvasásnak nincs fizikai akadálya. A felületkezelése, a kód mérete, színe és a kód mögött lévő – akár színes – tartalom milyensége befolyásolhatja ugyanis a sikeres scannelést. Már a nyomdai előkészítésnél tisztában kell lenni alapvető korlátokkal, melyek főleg a kódban hordozott információ-sűrűség és a nyomtatásban közölt méret. Egy névjegykártyára kerülő 2x2 cm-es kódban ugyanis nem szerencsés regimentnyi adatot sűríteni, hiszen a sok adat "tömöttebb" és kisebb négyzetekkel rendelkező kódot eredményez, ami nem minden kamerával olvasható kielégítően.
A Mona Lisa lehetéges meztelen vázlata, a Mona Vanna egy szakértői vizsgálat erejéig átköltözött a párizsi Louvre-ba, mert nagyon gyanús, hogy a már 150 éve ismert rajzon valóban Leonardo dolgozott. A párizsi Louvre szakértői vizsgálnak egy szénrajzot, ami már 1862 óta a párizsi Conde Múzeum gyűjteményének része. A meztelen nőalakot ábrázoló rajzot Mona Vanna -ként tartják számon a szakértők, többek között azért, mert vonásai nagyon hasonlítanak Mona Lisáéra. Ezért is vizsgálják most a Louvre szakértői, hátha be tudják bizonyítani, hogy a hasonlóságnak oka is van, vagyis Leonardo da Vinci is dolgozott a rajzon. Azt jó ideje úgy tartják, hogy Leonardóhoz köze van a képnek, mivel a korábbi szakértői vélemények szerint is az ő műhelyében készült a rajz. Azt gondolták, a mester egyik tanítványa készíthette. Ám ennél jóval messzebbre jutottak a következtetésekben a Louvre szakértői vizsgálataik alapján: ha nem is az egész szénrajzot, de egy részét valószínűleg Leonardo készítette. Mona Vanna a mosolygó Lisa vázlata lenne?
A mikroszkópos vizsgálat megállapította, hogy fentről balról alulra jobbra haladó szoros vonalkák vannak a rajzon, ahogyan a balkezesek rajzolnak. Márpedig Leonardo da Vinci (1452-1519) a történelem egyik leghíresebb balkezese. Leonardo da Vinci műhelyében készült a "Meztelen Mona Lisa", és "nagy valószínűséggel a toszkán mesternek is része volt az alkotásban" a tudományos vizsgálatok szerint. Ez nagyon jó minőségű alkotás, amelyet kiváló rajzoló készített – jelentette ki Mathieu Deldicque, a Chantilly-i kastélyban működő Condé Múzeum restaurátora. A Meztelen Mona Lisaként ismert nagyméretű szénrajzon félmeztelen nő látható, arcán futó mosollyal, ugyanabban a testtartásban, mint a Louvre-ban őrzött híres Leonardo-festményen. A restaurátor szerint férfias arcával, férfiasnak tűnő karjával, női mellkasával és antik frizurájával a nő egyfajta egyetemes "ideális szépséget" képvisel. A rajz vázlat, amellyel tűzési technológia révén vitték át a kompozíciót a festményre. A természettudósok és művészettörténészek alapos kutatást folytattak, hogy azonosítsák a meglepő alkotás szerzőjét vagy szerzőit.
Mona Lisa Skiccfüzet A/4 50 Lap 160 gramm Savmentes Papír 2 499 Ft ( 1 968 Ft + ÁFA) 10 db raktárról, azonnal! A termék logisztikai központunkban szállításra kész állapotban van. Országos házhozszállítás Szakértő ügyfélszolgálat Prémium termékek Egyszerű vásárlás Szállítási idő 1-5 munkanap Tökéletes választás kreatív rajzok, vázlatok készítéséhez. Leírás • 160 g/m 2 belív • 50 lapos könyv • savmentes Adatok Vonalkód/GTIN Azonosító Iratkozz fel a kedvezményekért! Mi pedig megajándékozunk egy kuponnal! FELIRATKOZOM
"Nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy Leonardo készítette a rajz nagy részét. Azonban nincs végső bizonyítékunk arra, hogy Leonardo a szerző, és soha nem is lesz" – tette hozzá. A Condé Múzeum március 12-én ismerteti Chantilly-ban sajtóértekezleten az elemzések eredményeit.
Az ősemberek bezzeg tökéletesen rajzolták fel azt a barlangok falán. Da Vinci polihisztor volt. Többek közt festő, szobrász, mérnök, matematikus, feltaláló, építész, hadmérnök, anatonómus, szobrász, zeneszerző, költő, író. Leonardo figyelemhiányos és hiperaktív személy volt. Egyes tudósok szerint ez enyhe autizmusra utal. Megelőzte korát zseniális találmányaival, amelyek többségét meg is építette. Leonardo vázlatfüzeteiben nem egyszer a rendkívül nehéz tükörírással írt. Az utolsó vacsora Milánóban, a Santa Maria delle Grazie kolostorban úgy van elhelyezve a falon, mintha annak tökéletes folytatása volna. (Emiatt sokkal magasabbra helyezték, mint szokványosan, hogy a perspektíva vonalak hitelesek legyenek. ) Dan Brown a Da Vinci kód című regényével sokak fülébe bogarat ültetett, mi szerint Da Vinci rejtjeles üzeneteket hagyott az utókorra, illetve maga is a Sion rend tagja volt, ami a Szent Grált kutatta. Konkrét bizonyíték nem támasztja alá ezeket az elképzeléseket. A legtöbb verzió az Utolsó vacsora festményről született, többek közt, hogy a 12 csillagjegyet ábrázolja, avagy Jézus feleségét, Mária Magdolnát.