© Technológia: A csodás Morchella esculenta Franciaországban Fotó: JEAN-PHILIPPE DELOBELLE/Biosphoto via AFP Az egyik legkorábban gyűjthető és ehető gomba Magyarországon a kucsmagomba: némi szerencsével már márciusban-áprilisban is rá lehet bukkanni, még nagyobb szerencsével pedig az ember talál is belőle annyit, hogy érdemes nekilátni az elkészítésének. Sándor, József, Benedek - itt vannak a tavasz kapunyitói. Hagyományok, népi megfigyelések - Nemzeti.net. Télen és még korábban tavasszal is akadnak gyűjthető gombák, de ezekkel valószínűleg csak akkor érdemes foglalkozni, amikor a gilisztapörkölt gondolata is vonzónak tűnik. A kucsmagomba viszont már valami. Kalmár és Makara gombaügyi alapvetésében, az Ehető és mérges gombákban a következő leírást olvashatjuk róla: "ha a gomba két részből, tönkből és annak csúcsán kucsma- vagy süvegszerű kiszélesedésből áll, amelynek felülete gödrös, ráncos, tekervényes, szabálytalanul lebenyes, akkor az a kucsmagombafélék ( Helvellales) rendjébe tartozik". A szabálytalan lebenyesség ugyan nem hangzik valami étvágygerjesztően, mégis értékes és ízletes gombáról van szó, Magyarországon az ízletes kucsmagomba ( Morchella esculenta) mellett a fattyú-kucsmagomba ( Morchella hybrida) és a cseh kucsmagomba ( Ptychoverpa bohemica) gyűjthető, bár a szakértők ez utóbbi esetében arra figyelmeztetnek, hogy a fogyasztása allergiás reakciót válthat ki, nyersen pedig mérgező (a kucsmagombák mindegyikének esetében fontos a legalább húsz percen át tartó hőkezelés).
Milyen időjárásra következtethetünk a természet lényeinek viselkedéséből? Manapság hihetetlen precíz műszerek léteznek az időjárás megállapítására. Olykor mégis az asztrológiára emlékeztető hókuszpókusznak tűnik az egész, mintha meghagynák nekünk a választási lehetőséget, hogy a számunkra tetszőbb jóslatban higgyünk. Mégis milyen jelekre figyelve tervezték meg elődeink a napjaikat a korábbi korokban? Sokáig hitele volt a népi megfigyeléseknek, főképpen a természet emberei számára - a pásztoroknak, parasztoknak -, hiszen ők főleg kint töltötték a napjaikat, ezért jó volt tudniuk, mire számíthatnak. A természet különös hatásai (pl. : hallhatatlan hangok, légnyomásváltozások, naptevékenység) hatással vannak minden élőlényre. Ezekre mind a maga sajátos módján reagál, nyilvánvalóan e jellegzetességek ismétlődését jegyezték fel és adták tovább a régiek. Manapság már inkább csak szelíden mosolygunk rajtuk, sok már feledésbe is merült, azonban léteznek olyan megfigyelések is, amelyeknek tudományos magyarázata is van és érdemes megjegyezni őket.
MÁRCIUS - Régi magyar neve, Böjtmás hava. A márciusi népszokások, időjárási megfigyelések: Az e hónaphoz fűződő természeti, időjárási megfigyelések és népszokások mind az érkező tavasszal kapcsolatosak. Sándor, József, Benedek Zsákban hozzák a meleget - tartja a csillagászati tavasz kezdete körüli napokról a naptárvers. Március 18., Sándor napja Már közel van a tavaszkezdethez. Március 19., Szent József ünnepe Ez az első meleg nap, amikor kihajtották a marhákat. A méhészek e napon engedték ki méheiket, hogy azok a virágzás kezdetére megerősödve láthassanak a méz begyűjtéséhez. Úgy tartották: Amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz 40 napig. Ha szivárvány van az égen, akkor jó termés várható. Azt is tartották, hogy amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter-Pálkor. Továbbá ekkor kell vetni a krumplit, csíráztatva a hagymamagot, dugdosni a fokhagymát. A csallóköziek úgy tartották, József osztja ki az éneklő madaraknak a sípot, hogy azok énekelhessenek. Március 20 (21. ) A csillagászati tavasz kezdete A tavaszi napéjegyenlőség időpontja.
Bár bizonyosan lehetnek markáns különbségek lányok között, általában az esti mese lányoknak főleg tündérekről, királylányokról és mindenféle varázslatos történetről szól. Esti mese fiúknak 2022. 02. 23. Nincs hozzászólás Esti mese lányoknak 2021. 24. Állatos esti mese 2021. 17. 02 – Kacor király – Népmese Kacor király egy cseles, rókákat meghazudtoló módon ravasz macska, aki furfangjával nem csak rókát, de az erdő összes lakóját ráveszi, hogy neki hódoljanak. Tovább » 2021. 09. Benedek Elek meséi 01 – Benedek Elek – A só Volt egyszer egy öreg király s annak három szép leánya. A fél lába már a koporsóban volt a királynak, szerette volna mind a három leányát férjhez adni. Hiszen ez nem is lett volna nehéz, mert három országa volt, mind a három leányára jutott hát egy-egy ország. Hanem amiképpen nincs három egyforma alma, azonképp a három ország sem volt egyforma. 2021. 01. 29. Nincs hozzászólás
Benedek Elek: Benedek Elek összes meséi 3-4. (Szukits Könyvkiadó, 2007) - Találós kérdések – Mesemondó blog Benedek Elek: Mese a fákról - 2007. szeptember 8., szombat - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy Benedek Elek – A nap fája és más növénymesék Benedek Elek: Szélike királykisasszony - Esti mese - Mese a fákról A kertekben illatos orgona nyílik, tudod, ugye, hogy ki érkezik? (május) Tanév végi csengő csönget, a vakáció az ajtón zörget. Várnak rám a gyerekek, pihenést hozok és meleget. Május után érkezek, tudod már a nevemet? (június) Napfénykarom ölel át, ha a tóra indultál. Megérlelem a kalászt, adok neked jó búzát. Legyen mindig friss kenyered, amikor én megérkezek. (július) Nyolcadik hó, legszebb napja István király ünnepe, Égről hull egy hulló csillag, mit üzen az ősz vele? Azt üzeni mindenkinek: pihenjen, amíg lehet, mert az öccse, szeptember jön, s iskolába küld minden gyereket. Találd ki, hogy ki lehet! (augusztus) Elköltöztet madarakat, fákról rabol levelet, kinyitja az iskolákat, s elkezdi a szüretet.
Mondd meg, vajon ki lehet? (szeptember) Hónapsorban a tizedik gyakran deret érlelő, ökörnyálat húz a szél, álma őszbe fészkelő. (október) Kisöccsétől, szeptembertől búcsút vesz és útra kél, paripája sűrű felhő, a hintója őszi szél. Sárga levél hull eléje, amerre vágtatva jár, félve nézi erdő, liget, de ő vágtat, meg se áll, míg bátyjára, novemberre rátalál. 6 osztályos matematika gyakorló feladatok nyomtatható Benedek elek mese a fákról Tom gold run letöltés ingyen Benedek Elek - Könyvei / Bookline - 1. oldal Sanditon sorozat a Duna Tv-n Az eresz már meg-megcsordul, a jégcsap fogsora kicsorbul. Áll a tánc, áll a bál, hiszen itt a karnevál, mikor megérkezik a második hónap,.... (a február) Ébred a tavasz, a medve álma, pattan a rügy és zöld ruhába öltözik át a réti fű, jókedv lesz és szép derű. Felébrednek mind a fák, előbújik a hóvirág, erdő, mező kivirul, hiszen megjött... (március) Kinyílt a kertben a hóvirág, barkázik, rügyezik a fűzfaág. Kék ég alatt kék füst tollászkodik, bontja a szárnyát föl a sárga napig.
Nem volt abban annyi sem, mint egy mákszem. Hordták a pecsenyéket szép sorjában, de vissza is vihették, mert a vén király csak megnyalintotta, s bele sem harapott, olyan cudar sótalan, ízetlen volt mind a sok drága pecsenye. De ezt már nem állhatta szó nélkül az öreg király: – Hallod-e, öcsém, hát miféle szakácsod van neked, hogy só nélkül süt-főz? – Sóval süt-főz ez máskor mindig, felséges bátyámuram, de én azt hallottam, hogy bátyámuram nem szereti a sót, megparancsoltam hát, hogy fejét vétetem, ha egy mákszem sót is tesz az ételekbe. – No, öcsém, azt ugyancsak rosszul tetted, mert én erősen szeretem a sót. Kitől hallottad, hogy nem szeretem? – Én bizony éppen a kigyelmed leányától, felséges bátyámuram – mondta a fiatal király. – Abban a szempillantásban megnyílik az ajtó, belépett a királyné, az öreg király legkisebb leánya. Hej, istenem, örült az öreg király! Mert még akkor megbánta volt szívéből, hogy elkergette a leányát, s azóta ország-világ kerestette mindenfelé. Bezzeg, hogy most a legkisebbik leányának adta a legnagyobbik országát.
Mondjam, nem mondjam, ha nem mondom, úgyis tudjátok: búsult a király is, félt, hogy kifogy egyetlen lányából. Nosza, kihirdettette az országban, hogy aki megtalálja az aranyhalat, s elevenen Budára hozza, annyi aranyat ád, hogy a hetvenhetedik unokája is négylovas hintón járhat. Bezzeg hogy halászni indult minden lélek, még az is, aki annakelőtte nem halászott, különösen a Duna s Tisza mentén. Csak egy halászlegény akadt, egy Tisza menti halászlegény, aki egész nap a Tiszán csónakázott, de a hálóját ki nem vetette, csak búsult, szomorkodott. Azért búsult, azért szomorkodott ez a halászlegény, mert nem adták neki azt a leányt, akit szeretett, s aki igaz szeretettel volt őhozzá. Meghiszem, hogy nem adták: nagyúri kisasszony volt az a leány, Tisza mentén a leggazdagabb földesúrnak a leánya! No, ha a király búsult a leánya miatt, búsult ám a halászlegény miatt is az apja. Eleget mondta, de hiába mondta: - Tedd le az eszedet arról a leányról, fiam! Nem való az szegény legénynek. Beszélhetett annak, akár a süketnek, nem hallotta, s minden este üres tarisznyával tért haza.
Volt egyszer egy király, akit a népei erősen szerettek, de sokat is búsultak miatta, mert nem akart megházasodni. Mi lesz az országunkból – évelődtek a népek -, ha egyszer meghal a királyunk, s nem marad örököse! Hiszen a király szeretett volna megházasodni, be is járt országot-világot, de sehol sem talált kedvére való feleséget. Nem tudta már, hogy mit csináljon. Egyszer eszébe jut, hogy van az ő vadaserdejében egy soktudó öreg vadászember, attól majd tanácsot kér. Elment az erdőbe, megkereste az öreg vadászt, tanácsot kért tőle. Az öreg vadász egy rozmarintszálat adott neki, s azt mondta, hogy amely leány előtt ez a rozmarintszál meghajol, azt vegye el feleségül. Visszament a király az udvarába, s kihirdettette ország-világszerte, hogy aki szép leány van, s az ő felesége akar lenni, jöjjön el az udvarába, s amelyik előtt meghajol a rozmarint, feleségül veszi. Bezzeg hogy jöttek a világ minden tájékáról, gazdag lányok, szegény lányok, báró-, gróf- s hercegkisasszonyok, hogy alig fértek el az udvaron.
Egyszer, amint vetélkednének egy városnak a végén, arrafelé jön egy szegény ember. Ez a szegény ember abból… Tovább olvasom