Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-'56) szerint önmagában nem annak van igazán hírértéke, amitől most zeng a sajtó – nevezetesen, hogy "Gyurcsány apja visszaeső tolvaj volt". Az igazi hírértéke annak van, hogy az új információk fényében a Debreczeni József által közreadott miniszterelnöki életrajz idősebb Gyurcsány Ferenc alakját bagatellizálva tünteti fel. Eszerint. Gyurcsány: Önök ölték meg őket, nem lesz kegyelem | 24.hu. "Gyurcsány Ferenc apja kétszer börtönbe is került. A meg nem adott kölcsönök miatt, illetve közveszélyes munkakerülésért" – áll a szervezet közleményében. Ezzel szemben az interneten közzé tett bírósági ítéletek hosszasan sorolják az atyai bűnöket, úgymint: kerékpárlopás lépcsőházból, táskalopás kórházból, sikkasztás, csalás, közokirat hamisítás, foglakozás körében elkövetett veszélyeztetés. Gyurcsány Ferenc természetesen nem felelős apja tetteiért. A DEPORT-'56 szerint ebben a történetben az az igazán aggályos, hogy a miniszterelnök feltehetően nem csak balatonőszödi beszédében "nem tárta fel a valóság összes elemét" – zárul a közlemény.
"Ha győzünk – mondta Gyurcsány –, a kormány tagjai is a börtönben fogják végezni, mert felelniük kell a Covid-járványban meghaltakért. " Tehát ha győznek, nem lesz kegyelem. Mondta ezt ismét furcsa – illuminált? – állapotban annak a Demokratikus Koalíciónak az elnöke, aki aláírásokat gyűjtött az oltás és a keleti vakcinák ellen. Azért néhány dolgot nem árt megjegyezni és tudatosítani azokban, akik nem ismerik a valódi hátteret. Kinek is állít piedesztált Gyurcsány? Gyurcsány ferenc apja u. Egy olyan embernek – elhunyt édesapjának –, aki valóban ismert volt a rendőrség és a bíróság előtt, és a Veszprém megyei sajtóban. Balliberális tudományossággal mondhatnánk azt is, hogy "megélhetési bűnöző" volt, ami Kuncze Gábor egykori SZDSZ-es belügyminiszternél bocsánatos bűn volt. De nem erről volt szó, mert nem a munkakerülő, segélyekből élő csoporthoz tartozott. Volt rendes munkája, dolgozott is egy darabig, az alkohol azonban mindent felülmúlt, vitt mindent. Betegség, szenvedély, családi gondok? – ebbe nem szeretnék belemélyedni.
Hazánkban a 2019-es esztendőben 1394 ittasan okozott baleset történt, ebből 47 halállal végződött. Ha a hír igaz, és valóban Gyurcsány édesapjáról van szó, akkor joggal merülhet fel a Drófó kérdése is: Vajon ennek fényében is fenntartja Gyurcsány azt az álláspontját, hogy apja csak "viszonylag kis trógerségeket" követett el? Forrás: Drófó, kiemelt kép: képernyőfotó
Móricz Zsigmond: Barbárok A Rokonok c. regénnyel véget ért Móricz egy írói korszaka, ami a dzsentri témával foglalkozott. 1929-33 között Babitscsal együtt szerkesztette a Nyugatot. A 30-as években írásaival visszakanyarodott pályakezdésének témájához. A civilizáció által alig érintett népi paraszti világ bemutatására törekedett. Új korszakának első műve a Barbárok c. kötet 9 novellával. Ezek a történetek más jellegűek, mint amit Móricztól megszoktunk. Más szerkezet, mert balladisztikus tömörségű, az írói elbeszélgetés és leírás háttérbe szorúl, megnő a tömör párbeszédek jelentősége, hiányzik a korrajz, szociografikus (tars. ), folklorisztikus (népi) motívumok jelennek meg, a riportbeli szűkszavúság jellemző. Ebbe a korszakába tartozik A komor ló c. novellás kötete és a A boldog ember c. regénye is. Témája: A civilizációtól távol élő rideg pásztorok világában két juhász 300 birkáért megöli Bodri juhászt, a kisfiát és három kutyáját is. Tér és idő: Az első a pusztán jatszódik pár óra alatt, a második is a pusztán, de már egy évnél is hosszabb ideig, a harmadik rész a bíróságon játszódik pár óra alatt.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett. Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben. 1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében. Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Móricz Zsigmond - Barbárok /Hangoskönyv | 9786155755309 A termék bekerült a kosárba. Mennyiség: • a kosárban A belépés sikeres! Üdvözlünk,! automatikus továbblépés 5 másodperc múlva Móricz Zsigmond Kötési mód keménytábla Dimenzió 145 mm x 125 mm x 10 mm A századvég-századelő vidéki világa megrekedt a feudalizmusban. A kiszolgáltatottság, a nyomorúság, a barbárság, az egyszerű parasztemberek, zsellérek, juhászok, cselédek életének naturalisztikus ábrázolásában nincs Móricznál hitelesebb szerző. Írói hitvallása: "Az író nem a levegőből dolgozik, hanem a valóságból. Az író már a maga kísérleti belső kutatásait tárja fel, agya szakadatlanul egy külön önző munkát végez: fotografál, boncol, elemez, csoportosít, feldolgozza kész anyaggá a lénye bűvkörébe került létet. " Válogatott novellái ebből a "kutatásból" nyújtanak ízelítőt Hegedűs D. Géza tolmácsolásában. Tartalom: 1. Hét krajcár 2. Judith és Eszter 3. Tragédia 4. Barbárok A kiadvány hátsó borítóján látható QR-kód segítségével a Fillentő című novella hangfelvétele is meghallgatható!
3 A vizsgálóbiztos vallatott. Egyik rabot a másik után. Szó szóra ment, ez a szó a másikra hajazott, a veres juhászra lassan sereg lopás, gyilkosság igazolódott. Már megérett a kötél, mikor azt mondja a vizsgáló ember: - Hát a Bodri juhász? A veres ember szeme meg se rezdült. - Bodri juhász? - Az, úgy híjták, míg élt. - Míg élt? - Míg élt, Bodri juhász volt a neve. Hát az hova lött? - Nem esmerem, uram. - Ott legeltetett kendtek mellett a csobori pusztán. A kisfiával. - Lehetséges. - Esmeri mán? - Hajazok. Amék elment a Dunántúlra. - Azt kellene tudni, hova ment. Dunántúlra-e, vagy merre? - Vót nálam, mikor elment, igen. Hogy valami baja van a törvénnyel, egy időre elmegy napszállatra. - Szállatra, vagy nyugovásra? - Nyugovásra, gondolom. - Én is úgy gondolom. Hát azt is kend nyugtatta el. - Én uram? - Fiával egybe. - Soha, uram. - Nézze, gazda, magának mán úgyis kész az igazság. Még ezt az egyet meg kell ismernie. Mit tett magának a Bodri juhász? - Semmit, uram. - Semmit se tett? - Nekem egy szalmaszálat se tett keresztbe.
A hosszú hallgatásokkal megszakított beszélgetésből nem derül ki, hogy mi a valódi oka ellenségeskedésüknek. Az indokok, magyarázatok hiánya drámaivá teszi a cselekményt, és döbbenetté fokozza a befogadó érdeklődését. A hidegvérű gyilkosok, miután megölik Bodri juhászt és gyermekét, áldozataik sírján raknak tüzet és sütik szalonnájukat. A második – terjedelmében leghosszabb – rész témája a keresés. Bodri juhász felesége konok hűséggel nyomoz férje és gyermeke után. Találkozása a gyilkossal azért érdekes, mert ugyan egyáltalán nem gyanakszik rá, mégsem fogadja el invitálását (a veres juhász hellyel, étellel kínálja, felajánlja, hogy nála várjon a férjére), és hitetlenkedve hallgatja annak állításait, hazugságait. Az asszony vándorlásának végtelenségét az elbeszélő népmeséket idéző fordulatokkal érzékelteti: "... útra kelt, napkelet felé. Elérkezett olyan tájra, hogy füstöt látott, vidám füstöt. "; "Az asszony pedig ment, ment, elment. " Félelmesen szép jelenet férjének és gyermekének megtalálása.
Egyetlen eseményre koncentrál, az élet egy drámai mozzanatát örökíti meg. Kevés helyszínen, rövid idő alatt játszódik a történet és kevés szereplőt vonultat fel. Kis Jánosban az író tudatosan kívánta szétrombolni a népszínművek díszparasztjának képét. Nemcsak külsőleg jelentéktelen, érdektelen figura, hanem eldurvult lelkű, gyűlölködő, szinte a vegetatív ösztönélet szintjére korlátozott ember, akinek lázadása groteszk. Kis János nincstelen napszámos, aki a lázadásnak furcsa módját választja: ki akarja enni vagyonából a vén Sarudyt. Hitvány ételekhez szokott gyomra azonban nem segíti ebben a feladatban, de ő makacsul nem akarja feladni a küzdelmet és inkább megfullad az erőltetett evéstől. Kis János a "Tragédia" hőse úgy próbálja sorsát elfogadni, hogy egyszerűen tudomást sem vesz az emberi életekhez tartozó dolgokról. Minden figyelme egy pontban fókuszálódik: jóllakni. A novella szerkezete metonimikus (a cselekményelemek között ok – okozati összefüggés van, a cselekmény folyamatosan halad előre az időben, a szereplők, a helyszín realisztikusak, az író megtartja cselekmény mozzanatainak a sorrendjét, a történetre fókuszál, igyekszik a valóság illúzióját kelteni), de ugyanakkor a végkifejlet felé haladva metaforikussá válik (a cselekmény funkciója másodlagossá válik, Kis János jelképpé minősül, akárcsak groteszk lázadása).