Csapó! Felvétel indul! Életfilm snittjei (egy beállítással készült jelenetrészek, jelentsorok) követik egymást, amikor a Velemben élő Maár Gyula filmrendezővel kicsit múltbeli, kicsit jelenkori utazást teszünk. Az aranyfedezet a Kossuth-díjas művész lénye, munkássága. Lázadó fiatalember voltam. Volt az életemben olyan három hónap, amikor apámnak például ilyet mondtam - no nem, sohasem voltam kommunista -, miközben elvettek tőle mindent, hogy: nagyon helyes... Koltai Lajos: Maár Gyula a magyar filmművészet egyik zsenije volt – Budaörsi Infó. Plusz egy tőrdöfés, reagálok a hetvenhatodik évében járó művész mellett ülve, amikor is, bár már jóval túl vagyunk a délelőtt derekán, igazi olasz kávét kortyolunk, de még nem - történetesen a kőszegi Csikar Csárda panzióban sem - jött el az ebédelés ideje. Ha közeledik is, most még az életfilm snittjeinek vizitálására összpontosítunk. Tőrdöfés volt ez is bizonyos szempontból, de nem az akart lenni. Hanem én ezt így is hittem... De ez nem is tartott túl sokáig. Tudod, azért iszonyatosan számít az életkor! Tudniillik ha egy diktatúra nem érint közvetlenül, hogy kivégzik a nagybátyádat, meg nem tudom én micsoda, akkor minden alapvető dolog megtörténik veled.
Ekkor foglalkoztatott az a kérdés, hogy át lehet-e menni azon a betonfalon, ami mondjuk az úgynevezett művészfilm vagy történetesen a populárisabb film között van. S nem okvetlenül biztos, hogy ez egy betonfal. Holott egyértelmű volt, hogy nekem valamelyest hangot kellett váltani. De a dolog még mindig nem volt lefutva. Aztán egyszer mégis úgy adódott, hogy dühből csináltam egy operettet. Újabb helyszín, a televízió büféje; újabb snitt. Miközben a Csikar Csárda gazdag kínálatából még mindig csak kortyolnivalót választunk. Ülök a büfében, jön a tévé zenés színházának a vezetője. Kérdi: ";Gondolkodtál már valamin, amit esetleg szívesen csinálnál?. És miután már hosszú idő óta állandóan lelilázták a dolgaimat, ami különben egy szép szín, semmi baj, de hát világos, hogy milyen értelemben használták... Ezért azt feleltem ennek a pasasnak: ";Csinálnék egy operettet!. Erre ő teljesen paff lett. De aztán kibökte, hogy meg akarják csinálni az Én és a kisöcsémet, de beteg lett a rendező, be kellene ugranom.
Megcsináltam. A következő televíziós fesztiválon közönségdíjat kapott. A második helyezett a Montmartre-i ibolya lett, amit szintén én rendeztem. Rögzítsük azt is - még mielőtt kényeztetnénk a bendőnket a Csikar Csárdában -, hogy a kritika soha nem bánt kesztyűs kézzel Maár Gyulával. Én nem tartoztam semmiféle csoportosuláshoz, következésképpen nem volt valamiféle háttérországom, amit esetleg respektáltak volna. Másrészt nem nagyon tudták - hiszen az úgynevezett tűrt kategóriában voltam -, hogy ezt most szeretni kell, nem kell szeretni, mit kell vele pontosan csinálni. És ez okból írták, amit írtak. Közbevetőleg: etűd (vázlat) fesztiválokról, hitről... A Déryné hol van? Cannes-ban nagyon nagy siker volt. Törőcsik Mari megkapta a legjobb női alakítás díját. A kinti sajtó egyszerűen két díjat jósolt a filmnek. Nos, ugye, Cannes-ban is vannak belső viszonylatok... Costa-Gavras (világhírű francia filmrendező - sz. p. ), az egyik zsűritag az aktuálisan politizáló filmeket - különben meggyőződésből - kedvelte, s ő emiatt nem szerette a Dérynét.
Pontosan emiatt gondolom úgy, hogy ezt a könyvet nem lehet egy szuszra elolvasni. Minden témakör után egy kicsit meg kell állni. Átrágni, megbeszélni a dolgokat a párunkkal, vagy más szülőkkel, hogy jobban leülepedjen. Rám nagy hatással voltak a könyvben szereplő statisztikák, esettanulmányok, példák. Nagyon nagy tisztelettel gondolok Vekerdy Tamásra, és áldom munkáját az oktatás terén. Bár mi nem alternatív, Waldorf iskolába járunk, aminek ő nagy híve, minden iskolával kapcsolatos tanácsát igyekszem megjegyezni és tudatosítani magamban. Törekszem rá, hogy a gyermekeimet megóvjam a Vekedy-könyvekben olvasható negatív hatásoktól, amik egy "átlag" iskolában érhetik őket. Ajánlás Minden magyar szülőnek csak ajánlani tudom Vekerdy Tamás művet. Pontosan azért, mert egy amerikai könyvben szereplő statisztikákat, vagy példákat, sokkal nehezebb magunkra formálni, vagy azonosulni velük. Hiszen más kultúra, más alapokon nyugszik a nevelés és az oktatás is. Ez nem jelenti azt, hogy a gyereknevelési elvek nem lennének univerzálisak, hanem hogy a Vekerdy-könyvekben olyan megfigyelések és törvényszerűségek vannak leírva, ami ránk, magyarokra jellemzőek.
Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság (Kulcslyuk Kiadó, 2011) - Mit kell(ene) tudnunk a gyerekekről és magunkról? Szerkesztő Kiadó: Kulcslyuk Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2011 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 215 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 15 cm ISBN: 978-963-89026-9-6 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Vajon mire van szükség ahhoz, hogy gyerekeink érvényesüljenek, beváljanak az életben? Valóban annyi mindenre, és olyan eszeveszett tempóban, mint azt a világ ma sugallja? Vekerdy Tamás szerint a válasz: nem. Nem az lesz sikeres felnőtt, aki kisgyerekkorában már felnőtt módon hajtott és teljesített, hanem az, aki teljes értékű kisgyerekéletet élhetett. Szülőként az érzelmi biztonság megadása a legjobb lehetőségünk arra, hogy megvédjük gyerekeinket a normálisnál nagyobb mértékű szorongástól, a sodródástól, a személytelen, így személyiséget roncsoló kapcsolatoktól.
Sziasztok, Kicsit félve posztolom ezt ki, nehogy szét legyek szedve, úgyhogy a biztonság kedvéért a throwaway. Szóval, külföldről hazaköltözős kérdésem lenne. 28 éves vagyok, 19 évesen tojáshéjjal a fenekemen költöztem külföldre, azóta nem éltem Magyarországon. Időközben utaztam sokat, sikerült egy alap- és egy mesterdiploma, 2 idegen nyelv folyékony elsajátítása és jelenleg kb 2 éve dolgozok full-time (üzleti téren). A hazaköltözés ötlete teljesen érzelmi alapú, úgy érzem kiutazgattam magam és szeretnék a családom mellé visszatérni és több időt tölteni velük, mivel annak esélye, hogy ők valaha külföldre jönnek kb a nullával egyenlő. A kérdésem főleg arra irányulna, hogy mire lehet most otthon számítani? Mennyi egy átlag kereset pl Budapesten 1-2 éves tapasztalattal? Big 4-nál nézegettem munkákat amik passzolnának szerintem a képzettségemhez, viszont régebbi fórumokon van sok horror sztori, hogy végtelen túlóra fillérekért a Big 4 Budapesten, legalábbis az elején. Ez még mindig így van?