Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk! Költség nek nevezzük a gazdasági tevékenység során felhasznált különféle tényezők pénzben kifejezett összegét. A fogalom megfogalmazható másképp is: a nyereség megszerzése érdekében feláldozott haszon. A költségeket több csoportra lehet osztani: Alternatív költség, vagy lehetőségköltség (angolul: opportunity cost) Változó költség és állandó költség Határköltség Átlagköltség Közvetlen költség és közvetett költség Csoportosíthatók még [költségnem]? ek, [költséghely]? ek és [költségviselő]? k szerint is a felmerülő költségek. Ezeket a csoportosításokat leginkább a vezetői számvitel alkalmazza.
Tegyük fel, hogy a vállalat 60 értékű eszközt használt fel és 40 értében számolt el kötelezettséget a dolgozóival szemben, ez azt jelenti, hogy az időszakban felhasznált erőforrások értéke 100 (ennyit kellett a felhasznált eszközökért - lásd anyag - kifizetni, illetve ennyit kell majd kifizetni az erőforrás igénybevételéért - lásd munkaerő). Ezt a 100 értékű erőforrást a teljesítmények létrehozása érdekében használtuk fel, amit költségnek nevezünk. A költség tehát a tevékenység érdekében, a működés során felhasznált, igénybevett erőforrások pénzben kifejezett értéke. Másképpen fogalmazva az erőforrások felhasználása költségfelmerülést okoz. (Lásd a 3. 5 ábrát! ) 3. 5. ábra A mérleg és a működési folyamatok kapcsolata termék-előállítás esetében Vegyük észre a mérlegkörben elszámolt és az üzemi körben elszámolt változások kapcsolatát, de a közöttük fennálló eltéréseket is! Ugyanaz az erőforrás okoz költséget, amelynek beszerzését a mérlegben kimutattuk, de ne tévesszük össze a költség és a kiadás fogalmát.
kerülnek elszámolásra. A Számviteli törvény a vállalkozásokra bízza annak eldöntését, hogy a költségeiket csak költségnemek, vagy költségnemek és költséghelyek–költségviselők szerint tartják-e nyilván. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Gazdaságtudomány Termelési tényező Nyereség (profit) Életciklus-értékelés Beruházás Kiadás ISO 14001 m v sz Költségfajták Lehetőségköltség · Határköltség · Átlagköltség · Változó költség · Állandó (fix) költség · Majdnem-állandó költség · Közvetlen költség · Közvetett költség · Anyagjellegű költség · Személyi jellegű költség · Értékcsökkenési leírás
Például ha elhatározzuk, hogy 3 évre 10 millió forintot fektetünk be egy vállalkozásba, akkor erre az időre lemondunk minden más befektetési lehetőségről (például a pénz bankba helyezéséről és kamatoztatásáról vagy más vállalatokba való helyezéséről). A lehetőségköltség számításakor mindig a legjobb kieső alternatívát kell figyelembe venni. Ha például ez egy 3 évre szóló 10%-os kamatlábú bank betét lett volna (kamatos kamatozással, egyéb költségek nélkül), akkor befektetésünk lehetőségköltsége a banktól kapott kamat: A mikroökonómia a számvitellel (és általában a vállalat-gazdaságtannal) ellentétben a lehetőségköltséget is a vállalati költségek közé sorolja. Változó és állandó költségek [ szerkesztés] Változó költségek azok a költségek, amelyeknek az értékére hatással van a vállalati kibocsátás. Ezzel szemben az állandó költségek vagy fix költségek konstans értékek, tehát függetlenek a kibocsátástól. A költségek ilyen jellegű felbontása mind a mikroökonómiában, mind a vállalat-gazdaságban és a számvitelben nagy jelentőséggel bír.
Az átlagos változó költségfüggvény minimumát minimális hatékony üzemméretnek nevezzük. A határköltségfüggvény az átlagos változó költségfüggvényt annak szélsőértékeiben metszi. Az átlagos változó költségfüggvény ugyanazon pontban éri el a függőleges tengelyt, ahol a határköltségfüggvény. Ha az átlagos változó költségfüggvény valamely kibocsátási szinthez tartozó pontját és az origót egy téglalap két szemközti csúcspontjának képzeljük (és a téglalap oldalai a két tengellyel párhuzamosak), akkor a téglalap területe az adott kibocsátáshoz tartozó változó költséggel egyenlő. Az átlagos változó költség jelentősége [ szerkesztés] Azok a javak, amelyeknek az ára kisebb az átlagos változó költségüknél, "annyira negatív profitot" eredményeznek, hogy a vállalatnak már rövid távon is érdemes leállítania a jószág kibocsátását (vagyis kilépnie az iparágból), mert ez még mindig kisebb költséggel jár a számára, mint az, ha továbbra is veszteségesen termelne. Rövid és hosszú távú átlagköltséggörbék Átlagköltség hosszú távon [ szerkesztés] A termeléselméletben feltételezzük, hogy hosszú távon a vállalatok minden általuk felhasznált termelési tényező mennyiségét meg tudják változtatni; ebből azonban következik, hogy hosszú távon nem létezik állandó költség (így természetesen átlagos fix költség sem), az átlagos változó költség pedig minden kibocsátási szinten egyenlő az átlagköltséggel.
A lyukat félig meg kell tölteni termékeny talajjal (pl. A saját kertjéből származó humusz komposztba keverve vagy a tűlevelűek speciális szubsztrátja, az úgynevezett tuja talaj). A tuja beültethető az előkészített aljzatba. Annak érdekében, hogy könnyebben kihúzhassuk őket az edényből és a növény hidratálódjon, érdemes előre megöntözni őket. Jutába csomagolt talajú gyökérgömbbel rendelkező bokrok esetén a szövet óvatosan lehúzható vagy szétteríthető a lyukban. BOON - Most ültessünk fenyőt, tuját, egyéb díszcserjét. A következő lépés az, hogy a növényt úgy helyezzük el, hogy függőlegesen álljon, és a gyökérgömb ugyanolyan mélységben legyen, mint a földbe helyezték. Ebben a szakaszban elkezdheti a gyökerek feltöltését és a talaj taposását, hogy a bokor körül mélyedést képezzen, amelybe a vizet kell önteni. Miután beázott, a tetejére szórhat egy kis talajt, kérget, tőzeget, de ne feledje, hogy a csomagtartó mellett még mindig legyen egy mélyedés, amely megkönnyíti a növény későbbi öntözését. Egy másik, ugyanolyan népszerű módszer a tuják "nedves", azaz sárba ültetése.
A fiatal növényeket általában évente szokták átültetni. Később több jele lehet annak, hogy a növény átültetésre szorul. Például, ha a talaj felső rétegét fehér bevonat fedi, vagy nagyon elszaporodnak a talajlakó ugróvillások, vagy a növény gyökerei láthatólag túlnőtték a cserepet, akkor ültessük át növényünket. A zöldike gyökere kinőtte a cserepét. Az új szezonban a gyökerek már a friss talajt hálózzák be, így a növények föld feletti része is láthatóan jobban fejlődik majd. Gyakran a növények megsínylik az átültetést, mert gyökerei sérülnek, a környezetét megbolygattuk. Ilyenkor eldobhatja néhány levelét, vagy a levélcsúcsok barnulni kezdhetnek. De ne ijedjünk meg, ez általában csak átmeneti állapot. Ültessük át frissen vásárolt növényünket. Ekkor ugyanis a növénynek nem kell kétszer akklimatizálódnia új környezetéhez. Az ültető közeg A cserepes növényekhez is virágboltokban kapható földkeverékeket használjunk. A kereskedelemben kapható földkeverékek gyakran tartalmaznak perlitet és homokot, továbbá tőzeget, amelyek a talaj szerkezetét és vízgazdálkodását javítják.
Miután a bokrot elhelyezték az ásott lyukban, és a gyökerek részben eltakaródtak, vizet öntünk belsejébe, és várjuk meg, amíg beázik az aljzatba. Ezután száraz talajt szórunk be, öntözünk és ismét tömörítünk, és mélyedést készítünk a növény törzse körül. Hogyan védhetjük meg az újonnan telepített tujákat? A frissen a földbe ültetett tujáknak még nincsenek gyökerei a talajvíz összegyűjtésére. Emiatt hajlamosabbak a túlszáradásra, és ennek következtében - pazarolni vagy nem vállalni. Fontos tehát megjegyezni, hogy az első hetekben reggel vagy este rendszeresen öntözzük a cserjeinket. Ez különösen akkor fontos, ha az új növényeket azonnal szárazság vagy hő éri. Ezután az öntözésen kívül érdemes a gyűszűt megszórni (reggel vagy este), sőt ágaikat kerti gyapjúval letakarni, megvédve őket a napfény hatására történő égéstől. Ha magas cserjéket ültetünk, erős szél esetén bambusz vagy fa cölöpökkel támasztják meg őket. Hogyan lehet túlzásba vinni? A tuják nem szeretnek helyet cserélni, de néha - például nagy földmunkák során - szükség van a tuja újratelepítésére.