Vele mindennap beszélek. Édesapámtól több pótanyukát is kaptam, velük is jóban voltam, de anya csak egy van! Ugyanakkor a nevelőapámat, Lovas Pált is apámnak nevezem, hiszen nullaéves koromtól nevelt, és azt soha nem felejtem el. Amíg élt a vér szerinti apám, hozzá is intenzív kapcsolat kötött. Szerencsés vagyok. Nekem három szülő adatott - nyilatkozta Kamarás Iván 2015-ben a Ridikül magazinnak. Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Dancing With The Stars versenyző – Kamarás Iván – Ingyenes nyereményjátékok, lottószámok, vetélkedők egy helyen. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében. Az ezzel kapcsolatos hiányokról és a lehetséges megoldásokról is beszélgetnek: hogyan birkózhatunk meg ezekkel a sokakat érintő problémával? Többek között ezekre is választ kapunk majd az áprilisi Femina Klub estjén. Pontos részletek az estről itt olvashatók: Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért! Időpont: 2022. április 25. 18 óra Helyszín: József Attila Színház Promóció
Édesanyjával, Uhrik Teodóra Kossuth-díjas táncművésszel kóstolt bele először a művészéletbe Kamarás Iván. A színész a legnagyobb kritikusának az édesanyját tartja. Szoros kapcsolatukról meséltek. "Három hónapos volt Iván, mikor betoltam babakocsival a színházba. Hol a fiú, hol a lány öltözőben vigyáztak rá és játszottak vele" – mesélte a Mokka stúdiójában Uhrik Teodóra Kossuth-díjas táncművész, Kamarás Iván édesanyja. "A lányöltözőről vannak emlékeim, csak kicsit homályosak" – nevetett a színész, akinek 7 éves korában mondták először, hogy talán most már kizárólag a fiú öltözőben kellene játszania. Uhrik Teodórát legutóbb a 30y zenekar Megint elárultál című klipjében láthatta a nagyközönség. A dalt Beck Zoltán írta. A művésznő elárulta, először kissé idegenkedett a felkéréstől. "Aztán azt mondta Zoli, hogy ezt nekem írta, így ezt teljesítenem kellett" – mosolygott Uhrik Teodóra, akire a fia is nagyon büszke. Kamarás Iván naponta beszél az édesanyjával, a legnagyobb kritikusának őt tartja.
– mondta a Mintaapák sztárja. "Ő mindig elég szigorú szemmel vizsgálja az életemet, legyen szó akár a szakmáról, akár privát dolgokról. Persze ő volt az első, akit felhívtam, hogy elújságoljam neki a nagy hírt. Annyit mondott: hát, jó. Nekem az a küldetésem most, hogy bebizonyítsam neki, képes vagyok eljutni a döntőig" – tette hozzá.
Amit Bayer Zsolt úr, a Fidesz alapító tagja újságíróként Széles Gábor úr lapjában, a Magyar Hírlap hasábjain nemrég megjelent cikke kapcsán a magyarországi kisebbségben élő cigány közösség ellen tett, az véleményem szerint felér egy lélektani hadviseléssel. Kár mellébeszélni, hiszen ez volt a cél. A cél, amely mások aljas kifigurázására és emberi méltóságában való lejáratására irányult, és amely cselekedet meghatározását már a középkorban élő filozófus, Niccoló Machiavelli (1469 – 1527) óta ismerhetjük. Megjegyzem, egyes kortörténészek által neki tulajdonított mondatot, miszerint "a cél szentesíti az eszközöket" valójában nem is ő mondta és nem is ő írta. Ez a jezsuiták egyik jelmondata volt, és Loyolai Szent Ignáctól származik. Bayer Zsolt a Fideszben De kanyarodjunk vissza a mába. A történetet közismert, hovatovább már-már lerágott csont. Egy sajnálatos és elítélendő cigányok által elkövetett bűnügy kapcsán, Bayer Zsolt úr egy írásában azt a konzekvenciát szűrte le, hogy a cigányok jelentős része állat, és ők nem alkalmasak a magyar társadalom tagjaival való együttélésre.
Hogy a szelíd Mahatmá Gandhi ról – "Az erőszakmentességben hiszek" – már említést se tegyek. De Bayer Zsolt, a Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének büszke tulajdonosa – egyébként művelt, tájékozott férfiú – láthatóan nem törődik a közfelfogás efféle változásaival, még mindig nem érti a jelentőségüket. És nem okult az elmúlt hetekben őt ért bírálatokból sem. Folyamatosan gyűlöletkampányoló pártjának vezetőihez hasonlóan, a mostani cikke szerint továbbra is azt vallja: "És hogyha ezek abban a pillanatban elpusztultak volna, amikor megszülettek, akkor szebb és jobb hely lenne a világ. És azt is gondolom, hogy nincsen egyenlőség. Ezekkel mi, a fiunk, az unokatestvére, a sportolósrácok nem vagyunk egyenlők. Ezek kártékony, a társadalom nyakán élősködő, közveszélyes és teljesen felesleges lények, akiket el kell tüntetni a társadalomból. Ezeknek a szavazata nem egyenlő a mi szavazatunkkal, a jogaik nem érdekelnek, a sorsuk sem érdekel, és sok mindenre hajlandó lennék, hogy életük hátralévő részében egy tolókocsiban ülve, szívószállal szürcsölgessék a pépeset".
Fiának megverése után is úgy cigányozik és állatozik, hogy szerinte nem cigányozik. Segítséget kér Bayer Zsolt. Az övéhez hasonló lovagkeresztet visszaadókhoz fordul ezzel a mondattal: " Segítsen valaki helyeset és korrektet gondolni". Bár én sem ilyen, sem más állami kitüntetés birtokosa nem vagyok, talán kifejezhetem, hogy minden együttérzésem a Bayer családé. Ám empátiám csupán eddig terjed. Elsőre bizonyára bennem is fölhorgadna az indulat, ha a gyerekem összeverve, összerugdalva jönne haza este. Talán még egy szitokszó is elhagyná a számat, bár először alighanem azt kérdezném: nem kell-e orvost hívni, aztán a hogyan történtről érdeklődnék, majd a rendőrséget hívnám. Közíróként pedig biztosan nem tárnám az esetet ország-világ elé. Főleg nem kezdenék cigányozni, ha – amint a cikkben olvasom – " Tamás szerint mind cigány volt, a fiunk azt mondja, voltak köztük » fehérek « is". De akkor sem kezdenék cigányozni, ha nem lenne ilyen bizonytalan a helyzet, mert tisztában lennék azzal, hogy a kötekedés, az erőfitogtatás nem csupán a cigányok sajátja.
A Ki ne legyen? szerzője ellen közösség elleni izgatás bűntette miatt feljelentést tettek. Az ügyészség bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést, ezt azzal indokolták, hogy a kialakult bírósági gyakorlatban nem számítana közösség elleni izgatásnak, amit Bayer írt a cigányokról. A publicisztika miatt számos civil szervezet, köztük Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International nyílt levélben kérte a magyarországi nagyvállalatok vezetőit, hogy határolódjanak el az írástól és ne hirdessenek a Magyar Hírlapban és online felületén. Kampányuk hatására öt cég, az IKEA, a FedEx, a GDF Suez, az Erste Bank és a CIB Bank bojkottálja a lapot.