A harmadik korrekciós ok az adóalapot csökkentő kedvezmények érvényesítése. Kedvezmény jár a munkanélküli, a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása, szakmunkástanuló képzése, a foglalkoztatotti létszám növelése, kutatás-fejlesztés tevékenység folytatása esetén. Csökkenthető az adóalap továbbá az eredménytartalékból lekötött fejlesztési tartalékkal, a beruházásra fordított kiadással, például kisvállalkozói kedvezménnyel. A korábbi években igénybe vett kedvezményből a feltételek megsértése miatt jogtalanná vált összeggel az adóalapot meg kell növelni. Végül a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében is szükség van korrekcióra, ezért a kapott osztalékkal valamint az ellenőrzés, vagy önellenőrzés által feltárt és nem jelentős hibaként könyvelt bevétellel, költségcsökkenéssel az adóalap csökkenthető, illetve az ellenőrzés, vagy önellenőrzés által feltárt és nem jelentős hibaként könyvelt ráfordítással, bevételcsökkenéssel az adóalap megnövelendő. Jövedelem, másnéven nyereség minimumról akkor beszélünk, ha a tényleges társasági adó alap helyett az elvárt minimum után kell az adót megfizetni, ha sem az adózás előtti eredmény, sem a tényleges adóalap nem éri el az elvárt minimumot.
Ha az előző évek elhatárolt vesztesége nélkül számított adóalap negatív, akkor ez elhatárolt továbbvihető veszteség, mellyel a későbbi évek adóalapja csökkenthető. Az adóalap-korrekció egyik oka, hogy vannak olyan a számviteli eredményt növelő bevételek, melyeket az adótörvény nem kíván adóztatni, ezért ezekkel az adó alapja csökkenthető, és vannak olyan eredménycsökkentő ráfordítások, melyeket az adótörvény nem fogad el költségként, ezért ezekkel az adó alapját meg kell növelni. A korrekciók egy másik oka, hogy vannak olyan eredménycsökkentő ráfordítások is melyeknek csak egy részével csökkenthető az adóalap, vagy az adott jogcímen ténylegesen felmerült összeg helyett az adóalapnál csak egy normatív módszerrel számított összeg érvényesíthető. Ebben az esetben vagy a különbözet növeli az adóalapot, vagy a számvitelben elszámolt ráfordítással megnöveljük és az adótörvény normája szerinti összeggel lecsökkentjük az adóalapot. Ide tartozik például, hogy a számvitelben elszámolt tervszerinti és terven felüli értékcsökkenési leírást lecseréljük a társasági adótörvény szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírásra.
chevron_right Társasági adó alapja 2018. 05. 03., 15:42 0 Segítséget szeretnék kérni a társasági adó alapjának kiszámításához. Tényállás: Mezőgazdasági terményeket előállító zrt. vagyunk. 2017. évben jelentős (közel 100 millió forint) értékben új, nem támogatott gépeket vásároltunk (lízingeltünk) növénytermesztéshez. Nem tudom eldönteni, hogy alkalmazhatom-e a tao-törvény 7. paragrafus zs) pontja szerinti adóalap-csökkentési lehetőséget ezekre az új gépekre és milyen feltétellel. Továbbá a lízingkamat-kedvezményt is igénybe vennénk, ha lehetne. Meglátásom az alábbi: Három év távlatában, ha 400 ezer euró alatt maradunk az összes EMVA-támogatással együtt, akkor mint "csoportmentességi támogatást" beállíthatom adóalap-csökkentő tételnek. Nagyon nagy segítség lenne az Önök véleménye. Várom válaszát! Köszönettel: Vassné Tóth Judit A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is.
Hasonló feltöltési kötelezettség vonatkozik az iparűzési adó, innovációs járulék és eva adóalanyokra is, szintén december 20. határidővel. Ezért van az, hogy a könyvelők csak december 21. -től kezdenek a karácsonyra készülődni! 🙂 Társasági adó: növekedési adóhitel A 2016-os törvénymódosítási csomaggal bevezetésre került a növekedési adóhitel kedvezmény, amelyet már a 2015-ös adóév vonatkozásában is alkalmazni lehet. Az új rendelkezés célja a növekedésben lévő vállalkozások likviditásának javítása. A "hitel" összege a tárgyévi és az előző évi adózás előtti eredmény különbsége utáni társasági adó, melyet késleltetve, a következő két évben, nyolc részletben lehet megfizetni. A kedvezményt a vállalkozás akkor veheti igénybe, ha a tárgyévi és az előző évi adózás előtti eredmény különbsége legalább ötszöröse az előző évi adózás előtti eredménynek. További feltétel, hogy a társaság legalább három éve adóalany, nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és nem áll végelszámolás vagy felszámolás alatt.
Mint minden adónemnek, a társasági adónak is vannak jellemzői, tulajdonoságai, amelyeket az alábbi táblázatban foglaltunk össze: A TAO meghatározásának logikai menete: • Adóalanyiság tisztázása • Számviteli tv. szerinti adózás előtti eredmény meghatározása • Adóalap korrekciók alkalmazásának megállapítása • Adókorrekciók meghatározása A TAO alapja A TAO alapja a Számviteli tv. -ben meghatározott adózás előtti eredmény, ami az eredménykimutatásból származtatandó, tehát a két törvényi szintű szabályozást egyszerre kell alkalmazni. Adóalap korrekciók A TAO tv. az adókorrekciókkal az adóalap védelemét szeretné elérni, a Számviteli tv. célja pedig, hogy az Európai Közösség e jogterületre vonatkozó irányelveivel és a nemzetközi számviteli elvekkel összhangban megbízható és valós képet nyújtson a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, annak alakulásáról és jövőbeli terveiről. A TAO tv. esetében beszélhetünk úgynevezett viszontszolgáltatási elvről, azaz, hogy az állam a megfizetett adóért cserébe ad különböző kedvezményeket, elszámolási lehetőségeket, hiszen az állam célja is, hogy fizetőképesek és nyereségesek legyenek az adóalanyok és ez nem csak az adóbevételek tekintetében fontos, hanem nemzetgazdasági szinten és a foglalkoztatás növekedésének elősegítése vonatkozásában is.
Azaz az adófizetésre kötelezett személy és az adóteher viselője ugyanaz, a vállalkozások nem háríthatják át a társasági adófizetési kötelezettséget másra. Az adó alapjául szolgáló eredmény nem azonos a számviteli törvény szabályai alapján megállapított eredménnyel, mert az adótörvény bizonyos költségeket nem, vagy csak részben ismer el (adózás előtti eredményt növelő tételek), míg ösztönöz bizonyos tevékenységek végzésére is az adózás előtti eredményt csökkentő tételek segítségével. A társasági adó szabályozása A társasági adóval kapcsolatos szabályokat az 1996. évi LXXXI. Törvény tartalmazza. A törvény a társasági adó mellett az osztalékadóval kapcsolatos szabályokat is tartalmaz. A törvény 5 részből és 8 fejezetből áll. A törvény felépítése a következő: Bevezetés a társasági adóhoz A társasági adót a gazdálkodó szervezetek fizetik vállalkozói tevékenységükből származó jövedelmük után. Az adó alapja a vállalkozás adózás előtti eredménye, módosítva a társasági adótörvény által előírt adózás előtti eredményt növelő, illetve csökkentő tételekkel.
Rextra Orvosi Műszer Szaküzlet – Pick Pack Pont Székhely 2000 Szentendre, Rózsa u. 16. Személyes ügyfélszolgálat Online ügyfélszolgálat Telefonos ügyfélszolgálat Elektronikus ügyfélszolgálat Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a jobb felhasználói élmény érdekében oldalainkon sütiket alkalmazunk! A sütik kezeléséről IDE kattintva tájékozódhat. RENDBEN Adatkezelési tájékoztató
shopping_basket Színes választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést. account_balance_wallet A fizetési módot Ön választhatja ki Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben.
account_balance_wallet Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.