2012. június 8. 10:48 Az 1848/49-es szabadságharc leverése után Magyarország furcsa közjogi helyzetben találta magát. A Függetlenségi Nyilatkozat óta nincs királyunk, de a trónfosztott uralkodó helyett nem választottunk újat sem. Ferenc József csapatai tartják megszállva az országot, s őket nem sokkal később követi az idegen hivatalnokok közigazgatási "megszállása" is. A hivatalos nyelv a német, rendeleti úton folyik a kormányzás, rákényszerítik Magyarországra az osztrák iparjogot, büntetőjogot. Azonban az itáliai és a német egységért folyó háborúk következményei nem kerülhették el a Habsburgok birodalmát. Mindenféle közeledési kísérletek előfeltétele a magyarokkal való kiegyezés volt, melynek során Ferenc Józsefet királyunkká koronáztuk. [Ferenc József megkoronázása] [Fénykép] : a koroná... | Képcsarnok | Hungaricana. Ma van mindennek a 145. évfordulója. Közeledési kísérletek Eközben Ferenc József még mindig nem királya Magyarországnak, pedig nagy szüksége lenne a passzív ellenállásba süllyedt ország erőforrásaira. Az 1850-es évek külpolitikai helyzete ugyanis Ausztria számára igen kedvezőtlenül alakult.
4. 15:39 "Ferenc József megkoronázása" c. alkotás fotói Kecskemét településről Feltöltő Azonosító 186632 Feltöltve 2014. 15:40 Felhasználási jogok Nevezd meg! 4. 15:40 "Ferenc József megkoronázása" c. alkotás fotói Kecskemét településről Feltöltő Azonosító 28839 Feltöltve 2009. 19. 20:46 Felhasználási jogok Nevezd meg! 4. 0 Nemzetközi Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Szórád Péter 09. 20:46 Adalék vagy máshol "Ferenc József megkoronázása" c. alkotás fotói Kecskemét településről Kolarz Ferenc rajza a Koronázási Emlékkönyvben Feltöltő Azonosító 186638 Forrás Feltöltve 2014. 16:33 Képinfó Adalék Felhasználási jogok Nevezd meg! 4. 16:33 Összesen 10 fotó Műlap története 20. 07. 14:05 Megérintettem a "Ferenc József megkoronázása" alkotást! 14. Poppea megkoronázása. 17:10 A "Ferenc József megkoronázása" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 14. 17:07 Szórád Péter publikálta "Ferenc József megkoronázása" c. műlapját! Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét.
A magyar koronázások történetében ez volt az első alkalom, hogy a koronázandó király feleségét a királlyal egyszerre koronázták meg. Ferenc József és Sisi Forrás: Wikimedia Commons Ugyanakkor a budavári Nagyboldogasszony templom nem csak Ferenc József magyar királlyá koronázásának volt a helyszíne. Az első uralkodó, akit a 13. században, IV. Ferenc József megkoronázása – Köztérkép. Béla uralkodása idején épült templom falai között koronáztak magyar királlyá, az Anjou-dinasztia alapítója, a nápolyi születésű Károly Róbert volt. Hosszúra nyúlt belharcok és az ellenkirályok, Vencel, valamint Ottó legyőzése után 1309. június 15-én Tamás esztergomi érsek a Mátyás templomban megkoronázta Károlyt. Károly Róbert magyar király viaszbábuja a Királytalálkozó és Viselettörténeti Kiállításon a visegrádi Fellegvári Panoptikumban Forrás: MTI/Marjai Janos (Történeti érdekesség, hogy a magyar történelem egyik legsikeresebb uralkodóját a 14. század első évtizedében dúló belharcok miatt, háromszor is megkoronázták. ) A középkorban a legfőbb koronázó város Székesfehérvár volt, a Szent István által alapított Koronázó-bazilikában összesen 43 magyar uralkodó fejére került a királyi hatalmat jelképező korona.
József megkoronázása by Noémi Király
Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.
A kompozíció a Vérszerződéshez hasonlóan egy korábbi előkép mintájára készült, hiszen nagyfokú hasonlóságot fedezhetünk fel a Koronázási Emlékkönyvben szereplő Kolarz Ferenc által készített rajz és a falon látható kép között. Természetesen nem szolgai másolatról van szó, hiszen Székely Bertalan maga is jelen volt a szertartáson és saját vázlataiban precízen megörökítette a jelenlévő személyeket, hogy ki hol állt és milyen öltözéket viselt. Ilyenképpen egy abszolút hiteles ábrázolásról van szó. A kecskemétiek nem igazán szerették ezt a jelenetet, csupán megtűrték, és amikor 1959-ben pártutasításra a freskókat le kellett meszelni, akkor ez a kép valóban áldozatul esett a műveletnek, míg a Vérszerződést jobban becsülték, és az utasítást kijátszva nem meszelték le, csak papírtapétával letakarták. Ennek a műveletnek a nyomai aztán a restaurálás után még mindig láthatók a falképen, habár egyéb falrepedések is rontottak a kép eredeti színvilágának összhangján. Források: (Kecskem%C3%A9t) (politikus, _1823%E2%80%931890) Sümegi György: A kecskeméti városháza, Kecskemét, 1996.
Májusban először vetítik Dél-Amerikában, Peru fővárosában, a limai közép-európai filmfesztiválon. Jankovics Marcell Az ember tragédiája forgatókönyvét Madách Imre színműve nyomán 1983-ban írta, a gyártás 1988-ban kezdődött. A film hosszú hányattatások után 2011 végén készült el. A rendező mind a 15 színt más-más stílusban dolgozta fel. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas művész korábban olyan nagysikerű egészestés animációs filmeket készített, mint a János vitéz (1973), a Fehérlófia (1982) és az Ének a csodaszarvasról (2002), továbbá részt vett a Gusztáv és a Magyar népmesék sorozatok megalkotásában is. Sisyphus című 1974-es animációs rövidfilmjét Oscar-díjra jelölték, 1977-ben a háromperces Küzdők című alkotásával pedig Arany Pálma-díjat nyert a cannes-i filmfesztiválon. Az ember tragédiája Jerevánban, Vilniusban és Szolnokon nyert fődíjat, illetve a MÚOSZ Filmkritikusok Szakosztálya különdíjban részesítette.
A Falanszter-szín az NDK-képregényeket idézi vizuálisan, míg motívumrendszerében többek között Aldous Huxley és George Orwell negatív utópiáinak elemeit is felismerhetjük – kultúrtörténeti utalásai között pedig Csontváry Magányos cédrus a éppúgy feltűnik, mint az egyenruháján 8½-es számot viselő Fellini. A film egészét klasszikus zene kíséri (Mozart Requiem jének Lacrimosa -részlete csendül fel a leggyakrabban), s a legtöbbször Széles Tamás és Usztics Mátyás hangját hallhatjuk, előbbit Ádám, utóbbit Lucifer szerepében. Bármennyire is az eszmék születésének és eltorzulásának ciklikus folyamata, illetve áttételesebben a nagybetűs Történelem – s benne az "arasznyi lét" által határolt ember, az egyén és a tömeg, a férfi és a nő – örök kérdései körül bonyolódik Az ember tragédiája, valójában nem kevésbé személyes tapintású mű, mint a Sisyphus (1974). Akárcsak a kétperces remekműben és annak ikerfilmjében, a Küzdők ben (1977), Jankovics a Madách-adaptációban is a küzdést magasztalja fel. Ezért is változtatta meg a rendező az eredeti végszót, pontosabban az Úr szállóigévé vált kesernyés "biztatását" követően ismét Lucifer és Ádám korábban elhangzott mondataival zárja a filmet: "Küzdést kívánok, diszharmóniát, / Mely új erőt szül, új világot ád.
Az ember tragédiája, mint az egyetemes magyarság első világfilmje. - Varga István ilyen cimű tanulmánya megható lelkesedéssel veti fel azt a gondolatot, hogy Az ember tragédiája, szerinte a világirodalom legnagyobb vonalú, vetélytárs nélkül való alkotása, filmre kerüljön, még pedig mint a magyar nemzet kollektív műve. A Paulay Ede és Hevesi Sándor emlékének szentelt kis mű minden túlzásával is gondolatkeltő és lebilincselő; ezért méltán megérdemli, hogy ne tünjék el nyomtalanul a brosürák áradatában. A Tragédia megfilmesítése régi magyar óhaj. Évtizedek óta kísért a magyar lapok filmrovatában. Valamikor Reinhardt figyelmét akarták ráirányítani e magyar remekmű szépségeire; de Reinhardt nem szereti a Tragédiát; színrehozatalának gondolatával sem foglalkozott, akármennyire is nógatták ez irányban magyar barátai; filmesítésére sem gondol. Korda Sándor fénykorában komolyan szó volt a Tragédia angol filmváltozatának elkészítéséről. A megvalósulás annál inkább tetszett lehetségesnek, mert Bíró Lajos, Korda munkatársa, nagy híve a Tragédiának.
A Frost/Nixon dialógusok tömkelege, a szavak akciófilmje, ami rettentő erővel ránt be és itatja magát a nézővel. A kacifántosan megfogalmazott, alaposan becsomagolt mondandók mögött mindig ott lapul a kegyetlen igazság, amivel a legtöbb esetben nagyon kevesen vannak tisztában. A Frost/Nixon üzenet mindenki számára, hogy ez lehetne másképpen is. V mint Vérbosszú (r. James McTeigue, 2005) Ejnye, ez a csúnya agymosás! Alan Moore képregénye és James McTeigue adaptációja kísértetiesen emlékeztethet Orwell 1984-ére (vagy éppen a Guy Fawkes-sztorira), ám korántsem koppintásról van szó, hanem sokkal inkább vérfrissítésről. Az elnyomó, véleménydiktáló politikai rendszer hiúságából adódó kudarcot láthatjuk, ami ugyanakkor valójában nagyon sok ember győzelme. Valahol idealista, valahol pesszimista történet ez. Idealista, mert a filmmel ellentétben napjaink társadalma valamiért képtelen bármit is tenni egy közös cél érdekében, másrészt pesszimista, mert a jövő, amit már több évtizede megalkotott Moore - ha nem is egy az egyben - gyanúsan kezd hasonlítani napjainkra.
A politika mára az egyik legjövedelmezőbb, ugyanakkor legmegosztóbb szakmává vált. Cikkünkben összegyűjtöttünk öt filmet, melyek remekül reflektálnak a mindenkori hatalomra. Hőn szeretett Vezetőink! Arra gondoltunk a Puliwoodnál, hogy miután a tanárok is kaptak öt filmet házi feladatnak, Ti lesztek a következő szerencsés kiválasztottak, akiknek ezúttal görbe tükröt tartunk. Ne vegyétek tehát sértésnek, ha esetleg néhány filmben és karakterben magatokra vagy egymásra fogtok ismerni, hiszen tudvalevő, hogy az csak a puszta véletlen műve lehet. (A lista nem rangsor. ) Frost/Nixon (r. Ron Howard, 2008) A Frost-Nixon történet élő bizonyíték arra, hogy a diskurzust, mint alapvetően konstruktív kommunikációs eszközt nem véletlen találták ki. Bár elsősorban Howard remekműve a politika mocskosságára és csúsztatásaira fókuszál, intő példa lehet az újságíróknak is, hiszen Frost maga testesíti meg a minőségi oknyomozást. Nélküle valószínűleg Nixon és korszakának számtalan gaztettét nem hozták volna nyilvánosságra, de persze az is igaz, hogy egy személynek nem tudható be minden, hanem a körülötte dolgozó stáb is komoly szerepet játszott.
Jankovics tisztában volt saját adottságaival, és nem volt hajlandó magát felaprózni. Csak nagy témákkal foglalkozott. Ma lenne 80 éves. Tanulmány, 2021. október 21. – írta Láng Orsolya A kávéskancsótól a Tragédiáig – Beszélgetés Jankovics Marcellel Jankovics Marcellt gyermekkori filmélményeiről, a gyermekfilm-műfajról, a rajzfilmek közönségéről és a gyerekeknek készülő magyar animációs filmek jövőjéről kérdezte a Filmtett. A magyar rajzfilmművészet – Az animációs film története 4/3. A magyar animáció hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évekbeli műveit és művészeit a nemzetközi szakma ma is számon tartja és elismeri. A magyar alkotóműhelyek azonban inkább csak elindítani, mint megtartani tudták a hazai rajzfilmeseket, akik gyakran külföldön kamatoztatták tehetségüket. Így a magyar animáció nem tudta megőrizni nemzetközi, vezető pozícióját, nem tudott hosszú távon stílusteremtő maradni. Ennek ellenére a magyar animáció gazdag történelemre tekinthet vissza, a legínségesebb időkben is képes egyéni stílust megtalálva maradandót alkotni.