A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: MBVK, kar) nemzetközi tevékenysége a bírósági végrehajtók és tisztviselők nemzetközi szervezete, az Union Internationale des Huissiers de Justice (a továbbiakban: UIHJ, nemzetközi szervezet) keretei között zajlik, melynek az MBVK 1996 óta tagja. A Kar az UIHJ operatív munkájában is rész vesz, ugyanis a nemzetközi szervezet számvizsgálói bizottságába számvizsgálót, továbbá az UIHJ európai tagszervezetének (UEHJ) vezetőségébe elnökségi tagot delegál, mely tagokat az UIHJ kongresszusán választja meg a nemzetközi szervezet közgyűlése. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar számos szakmai, nemzetközi konferenciát, kollokviumot szervezett az UIHJ védnöksége alatt. A 2004. évi állandó értekezlet, és a 2008. illetve 2010. évi UIHJ-EuroDanube (Duna-menti európai országokat tömörítő csoport az UIHJ szervezetén belül) konferenciák, illetve a 2011. évi európai oktatási nap szervezése mellett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar az elmúlt években rendszeresen fogadott külföldi delegációkat.
233. § (2) bekezdés a)-i) pontja szerinti kizáró ok áll fenn. Jogi szakvizsgával rendelkező személynek a kinevezéséhez csak magyar állampolgárságot, a 24. életév betöltését és a választhatóságot, továbbá azt kell igazolni, hogy vele szemben a Vht. § (2) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn. A pályázathoz mellékelni kell a következőket: - a Vht. 234/B. §-a alapján a kinevezési feltételek fennállását igazoló okiratok eredeti példányát vagy hiteles másolatát, - a pályázat elbírálása során a bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 16/2001. ) IM rendelet 2. számú melléklete alapján figyelembe venni kért tények és adatok fennállását igazoló okiratok eredeti példányát vagy hiteles másolatát, - a pályázó személyes adatait és rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefaxszám) is tartalmazó részletes szakmai önéletrajzot, - a vagyonnyilatkozat tételének vállalására és az összeférhetetlenségnek a kinevezés esetére vállalt megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatot, - a pályázó köztartozás-mentességének igazolására szolgáló okiratot.
A periodika beszámol továbbá a Kar nemzetközi kapcsolatairól és életének fontosabb eseményeiről, ideértve az eskütételeket, személyi változásokat is. Az Executio folyóirat szerkesztőbizottsága folyamatosan várja a jogi, elsősorban a végrehajtói hivatásrenddel, vagy a végrehajtási jogterülethez fűződő vagy azzal kapcsolatos írásokat az e-mail címre. A kommunikációt egy szervezet életében megkerülhetetlen és rendkívül fontosnak területnek tartva, a szakmai folyóiratunkon keresztül, hírt kívánunk adni a szervezeten belül folytatott munkákról, előre lépésekről, eseményekről, hivatali közleményekről. Az Executio folyóirat új és korábbi számai a Kar honlapján elektronikus formában elérhetőek.
A római katolikus Szent István király plébániatemplom Esztergom - Kertváros plébániatemploma. Története [ szerkesztés] A két világháború között, az óvárostól távol eső, fiatal, tábori városrészen nem volt templom, pedig a területen a civil lakosság száma elérte a 2-3 ezret. Ezért 1941 -ben templomot kezdtek építeni Szent István király tiszteletére. A terveket Goszleth Lajos készítette. Az építési munkálatok két évig tartottak, és 1943. Hogyan álljunk ellen a pénz csábításának? - Katolikus.ma. június 29-én Serédi Jusztinián hercegprímás, esztergomi érsek áldotta meg az új templomot, bár ekkor még nem épült fel a torony. A második világháborúban a legjobban károsodott városrész Kertváros volt, a plébániatemplom is jelentősen megsérült. A templomon keletkezett károkat 1946 -ban adományokból javították ki, és ekkor kezdték el a torony építését is, ami csak 1948-ra lett kész. A kész templomot augusztus 8-án szentelte fel a bíboros. A templomkertben található Mária megkoronázása szobor védett műemlék. Az egyházközség lakosainak száma 6000 fő, a hívek száma 3000 fő.
A főoltáron látható Szent Erzsébet-szobor a 17. század végén keletkezett. A barokk szószék egyidős az építménnyel, míg a Szent István király-, a Pieta és a Szűz Mária-mellékoltárok a 19. század elején készültek. A presbitérium külső falában mind a mai napig látható a kendőzött női alak kőszobra.
Az egyház emlékiratai szerint ezen oltár gróf Viczaynő későbbi alapítványa volna. E mellett megemlékeznek szinte azon csallóközi hagyományos legendáról, mely szerint Lég is a sz. István által 12 apostol tiszteletére lévén, úgy mond, szemöltve, és csak az újabb egyház vagy oltár emelése alkalmával lön védnöke sz. Örzsébet. Ezen adatot azonban itt is megcáfolja a fenebb idézett 1390-diki okirat, mely már itt egyenesen sz. Örzsébet-egyházat nevez. Szent istván király plébánia pomáz. Az egyház szentélyének külső zárfalába régibb kődombormű van behelyezve; amennyire az elásott mű kivehető, kendőzött nő alakja látszik rajta mellképben előállítva; kevésbé volna sírkőnek vagy Szűz Mária alakjának tartható, s valószínűbben még a régi egyház művészibb faragványai valamely részlete lehet. Archeológiai Közlemények, Ipolyi Arnold: Csallóköz műemlékei, 113-114. lap. Hushegyi Gábor, művészettörténész csaknem 150 évvel később így látta a légi templomot: Nagy-Lég (Nagylég, Lehnice). A római katolikus templom enteriőrje egyetlen hajóból és sokszög záródású szentélyből áll.
Nagy-Lég Nagy-Lég (Pozsony várm. ). Okiratilag 1239. óta említve. Mint régi plébánia előjön a pázmányi jegyzékben, hasonlóan az 1390-diki okiratban. Ezen évről szól egy kiadatlan okirat is a pozsonyi káptalan levéltárában a légi szent Örzsébet-egyháznak tett adományozásról; hasonlóan egy 1436-diki szinte kiadatlan, a légi plébánia levéltárában. Szerda (03.30.) 18:00, templom elhunyt Elisabeth Schneider Szent Christiana nővérérét | Pomázi Szent István Király Plébánia. Ezenfölül a plébánia emlékkönyvei a XVII. század vége folytán kimerítőleg tudósítanak az itteni előbbi régi egyház elbontásáról, s a helyébe keletkezett újabbnak építéséről. Ezen alkalommal itt földalatti boltozatokra s útvezetékekre, valamint terjedelmesebb tömör és szilárd alapépítmények falaira akadtak volna a régi templom alatt. Az újabb mostani kath. plébániai egyház akkorában Szelepcsényi érsek által kezdett építtetni, azaz 1679-ben. Ez is hasonló tetszősebb renaissence -modorú épület, mint általában az említett érsek által épült egyéb (mint a félli, csákkányi, éberhardi) templomok. Márványkőből emelt díszes oltárán magyarországi szent Örzsébet meglehetős ügyességgel készült szobra áll.
Öt rokonságban álló asszony és négy gyermek jött néhány napra. Jelenleg is kész vagyunk további menekülteket befogadni a közösségi házba, ahol 20 szabad ágy áll rendelkezésre. Továbbá a plébánián a karitászcsoport tartós élelmiszert gyűjt a templom bejáratához kitett dobozban. A gyűjtésbe a miskolci Mindszenti plébánia és a diósgyőri plébánia is bekapcsolódott. – Vasárnaptól vasárnapig mindennap lehet hozni a tartós élelmiszereket a plébániai tanácsterembe – fejtette ki Juhász Ferenc atya, a Mindszenti templom plébánosa. – Ezeket regisztráljuk és csomagoljuk. Szent istván király plébánia bajaszentistván. Amikor összegyűlik egy szállítmány, akkor elvisszük a saját mikrobuszunkkal a karitász valamelyik határ menti gyűjtőpontjára. A plébánia melletti Glória épületben található tágas lakásba menekült családot is be tudunk fogadni. Ide szívesen elszállásolunk átmenetileg akár 8-10 embert is. – Az elmúlt két hétben 500 ezer forintot gyűjtöttünk össze az ukrajnai menekültek számára, amit a karitászon keresztül eljuttatunk a barabási gyűjtőpontra.
Távol a névadó községtől, erdőkkel övezve, a Szántói-medence déli peremén a 418 méter magas Meleghegy előreugró, meredek lejtőkkel körülvett dolomit szirtfokán terül el a Rezi vár. A történeti adatok alapján a vár építésének időpontját meglehetősen tág időhatárok között lehet keresni. Valószínűsíthető, hogy 1292-1307 között a falut birtokló Pécz nembeli Apor és Lukács lehettek a vár építtetői. Mivel Apor utódok nélkül halt meg, a birtok visszaszállt a királyra. A falu királyi birtoklásáról 1333-ból van adat. Ugyanezen évben említik először a várat Uzsa falu határjárása kapcsán, ahol szó van a Rezi vár földjéről ("…castri Rezi…") A 14. Rezi vár – rezi.hu. század közepe után a vár királyi adományként a Lackfi család kezére került. Nagy Lajos király halálát követően a Délvidéken kitört a Horváti-Paliszlani–féle lázadás, amelyben tevékeny része volt a Lackfiaknak is. 1397. február 27-én Zsigmond király Lackfi Istvánt kivégeztette, birtokait elkobozta, így Rezi visszakerült királyi tulajdonba. Pár évig királyi kézen volt, majd 1401-ben Eberhard zágrábi püspök és testvére Albeni Rudolf kapta összes tartozékaival együtt.