A koronavírus-járvány kitörése óta gyakran nem veszélytelen helyzetekben is kitartó eladók, pénztárosok, árufeltöltők, boltvezetők a kereskedelmi vállalkozások motorjai, ezért kellő súllyal mérlegeltük a kérést – jegyezte meg az MNKSZ főtitkára. Ez alapján született a döntés, amely szerint a hazai tulajdonú kereskedelmi vállalkozások – a dolgozók iránti megbecsülés jeleként – elsőként kívánják támogatni a kezdeményezést, ezzel is kifejezve a köszönetüket a munkavállalók áldozatos közreműködéséért a vásárlók kiszolgálásában – tette hozzá. Délben zárhatnak a boltok december 24-én | Ridikül. A jórészt multiáruházakat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség a Magyar Nemzet megkeresésére azt jelezte, hogy a szakszervezetek kezdeményezésére már folyamatban van az aktív egyeztetés a tagvállalatokkal. A lap értesülése szerint a kedvezőnek tűnő végeredményre utaló, teljes iparági konszenzus – a vidéki bolthálózatok helyi igényekhez igazított álláspontjával együtt – a jövő hétre alakulhat ki. A többségi vélekedés alapján a tervek szerint nem születne kötelező rendelkezés, hanem az ágazati párbeszéd bizottság döntése alapján ajánlást fogalmaznak meg a kereskedelmi szereplők részére.
Müller Cecília országos tisztifőorvos is azt mondta: nem jó irány, hogy zsúfolva vannak a bevásárlóközpontok, ennek ellenére nem változtatott a kormány az üzletek ünnep előtti nyitvatartásán, tehát az ezüst-, majd az aranyvasárnapi hétvégén is érvényben lesz 8 és 10 óra között az idősek védett vásárlási idősávja. A december 24-i teljes boltzár viszont azt jelentené, hogy három napig zárva lennének a boltok, emiatt vélhetően viszont 27-én zúdulnának a vásárlók elsősorban az élelmiszerboltokra. Dec 24 nyitvatartás pécs. Közben a vásárlási idősávok átalakítását javasolja a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke, Bubenkó Csaba az InfoRádióban úgy nyilatkozott, fel kellene függeszteni a hétvégekre – péntektől vasárnapig – az idősávot karácsonyig. Vagy akár a nyitvatartási időt is meg lehetne hosszabbítani annak érdekében, hogy a vásárlók száma minél inkább eloszoljon, hogy minél kevesebben legyenek a vásárlótérben egyszerre. Ha ez sem megy, akkor azt is érdemesnek tartanák megfontolni, hogy – akár négyzetméteralapon – korlátozzák a vásárlók számát, tekintve, hogy mindenki arról beszél, hogy zárt térben mennyire veszélyes a túlzott közelség.
Már november 27-én a munkáltatókhoz fordult a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, hogy a korábbi évek jó példái után ne nyissanak ki az üzletek december 24-én, "hadd legyen ünnep az ünnep a kereskedőknek is". Nagyon kemény év végén vannak a kereskedelmi alkalmazottak, helyt álltak a dolgozók, és ez egy olyan alkalom, amikor megtisztelhetnék őket azzal, hogy nem nyitnak ki – mondta az InfoRádióban Karsai Zoltán elnök. Több cég reagált is, a barkácsáruházak például elfogadták a javaslatot, és nem nyitnak ki, míg az Auchan és a Spar 14 óra helyett már délben be fog zárni szenteste napján. Dec 24 nyitvatartás debrecen. Ez azonban csak fokozza a gondokat, mivel 9 és 11 óra között csak a 65 év felettiek vásárolhatnak, így csak kora reggel, valamint 11 és 12 óra között mehet bárki az üzletekbe, ahol emiatt várhatóan még a korábbi éveknél is nagyobb lesz a zsúfoltság, ez pedig jelentősen növelheti a fertőzésveszélyt is. "Ezért lehet, hogy emiatt már érdemes ezt az egész december 24-i nyitvatartást elfelejteni" – mondta a szakszervezeti vezető.
December 24-én az üzletek legkésőbb 14 óráig lehetnek nyitva, december 31-én pedig 18 órakor zárnak - közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). December 24-én az üzletek legkésőbb 14 óráig lehetnek nyitva, december 31-én pedig 18 órakor zárnak - közölte az MTI-vel az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A december 24-i boltzár lehet a megoldás a veszélyes tumultus ellen - Infostart.hu. A karácsonyi ünnepek alatt, december 25-26-án, valamint január 1-jén, újév napján minden üzlet zárva lesz. Az éjjel-nappal nyitva tartó kis üzletek, valamint a kiemelt idegenforgalmi helyek kis árusítóhelyei azonban ezeken a napokon is nyitva lehetnek. Az OKSZ felmérése szerint a karácsony előtti bronz, ezüst és arany hétvégeken, azaz december 5-6-án, 12-13-án és 19-20-án sok üzlet a szokásosnál tovább van nyitva a szombati napokon, és az üzletek többsége vasárnap is nyitva tart.
A kávéházban két karácsonyi menü közül is választhatunk, melyek közül az egyik vegetáriánus többek között szalmában sült zellerrel és cukkini spagettivel; míg a másikban olyan exkluzív fogások kaptak helyet, mint a hideg libamáj, a korhely halászlé, valamint a borjúpofa burgonyakrémmel és pirított bébirépával. Az ételsorhoz természetesen magyar borokat is kóstolhatunk. A karácsonyi menüről és az árakról bővebben ITT! Cím: 1073 Budapest, Erzsébet krt. 9-11. Asztalfoglalás: + 36 1- 886 -6167 Forrás: New York Cafe Costes Downtown A Costes Downtown team is különleges menüvel készül a karácsonyra, mely a Michelin-csillagos séf ötletei alapján készül és öt finomságból áll. Ünnepi nyitvatartás. A szentesti fine dining vacsoraélményben találhatunk forralt borban marinált kacsamájat, halászlevet, íróban marinált báránygerincet és aranygaluskát is – tojáslikőrrel. Az év legszebb napján az étterem ünnnepi díszbe öltözve várja vendégeit. Cím: 1051 Budapest, Vigyázó Ferenc utca 5. Asztalfoglalás: +36 1- 920 -1015 Forrás: Costes Downtown Budapest InterContinental December 24-én este a Corso étterem sem hagyja cserben azokat, akik inkább másra bízzák a fakanalat és étterembe mennek halkocsonyára.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: MTI/Balázs Attila
A negyedszázada elhunyt világhírű magyar származású fotóművész, André Kertész eddig publikálatlan képei is szerepelnek egy közelmúltban megjelent, Esztergomot bemutató kötetben. A fotográfusok városa című kiadvány bemutatja az idén 42 éves esztergomi fotókör, mai nevén Art Fotóstúdió valamennyi alkotóját, és a neves elődökre emlékezve André Kertész eddig sehol nem publikált fotóit adja közre. Utóbbiakat a művész egy évvel halála előtt, 1984-ben készítette esztergomi látogatása alkalmával. Az angol és magyar nyelvű füzetben André Kertész mellett megemlékeznek a száz éve született Martsa Alajos fotóművészről, aki inspirálója lett egy nagyigényű városi fotóamatőr mozgalomnak, amelynek tagjai 1968 őszén hozták létre az azóta híressé vált Esztergomi Fotóklubot.
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! "Miért fontos egy világhírű művész nevével kapcsolatba hozni egy alig 1360 lelkes, a világban morzsányi és még Magyarországon is igen kicsinek számító falut? Nem túlzás ez? Bizony, nem. Mert André Kertész – saját bevallása szerint – mindent, ami művészetét, látásmódját, személyiségét megalapozta, meghatározta. amiből majd nyolc évtized alkotásai táplálkoztak, azt itt, Szigetbecsén és a környező becsei tájban szerezte. És ez nem kis dicsőség a falunak, ugyanakkor pedig jókora feladat, kötelezettség, felelősség is. A Kertész által válogatott képekből mutatunk meg most hetven darabot, a Szigetbecsei Önkormányzattal kötött megállapodás alapján. " (Kincses Károly kurátor) A történet nem ma kezdődött. 1899-ben hozták szülei a kis Kertész Bandikát először Szigetbecsére, rokoni látogatásra.
A kiállítás megtekinthető: 2019. május 29. – 2019. július 28. Külső helyszín: Multimédia Művészeti Múzeum, Moszkva, Oroszország Kurátor: Csizek Gabriella A kiállítás képei Szigetbecse község tulajdonát képezik. A kiállítás a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ együttműködésével valósul meg. A magyar származású André Kertész életművében egy olyan saját univerzumot hozott létre, amelyben megteremtette a modern fotográfiai látásmód formanyelvét. Fényképeivel az idők végezetéig tanít a képalkotás elementáris szükségességéről, öröméről és a médium alapelveiről. "Photography is my only language" – mondta és ezen a nyelven beszélt úgy, mint addig senki más. Lírai képein a szubjektivizmus és a modernizmus fonódik eggyé. Mélyen humanista és személyes, ugyanakkor az egyetemest is magukban hordozó fényképei mindenkihez szólnak. A látás élményét, a fényképezés örömét, a megtalálás varázslatát és a valóság apró csodáit sűrítik magukba. Fotói a képzőművészet körébe tartozó autonóm műalkotások, természetesek, tiszták, egyszerűségükben erőteljesek és tökéletesek.
1984-ben Kertész a francia kulturális minisztériumnak adományozta a francia korszak fotográfiáit. A mostani stockholmi kiállítás is a Ministère de la Culture et de la Communication France, valamint Jeu de Paume által a Médiathèque de l'architecture et du patrimoine közreműködésével jött létre a Fotografiska -ban. André Kertész budapesti zsidó polgári családba született 1894-ben. Kamaszkorában kezdett érdeklődni a fotozás iránt, s mint annyian mások, eleinte családtagjait, barátait ültette gépe elé és a magyar vidéki életet pásztázta kamerájával. Besorozott katonaként, az első világháború során is folytatta ezt, míg egy sérülés haza nem fordította. A huszas évek közepén aztán Nyugat-Európa felé vette az irányt, s az akkori pezsgő Párizsba érkezve érezte úgy: számára való hely! Az ott eltöltött évtized alatt nem csak keresett sajtófotósként (VU, Frankfurter Illustrierte) és nem csak sikeres kiállításokkal szerzett nevet magának a szakmában, de iskolateremtővé is vált. 1936-ban átcsábította a 'feltörekvő' New York, s feleségével együtt odaköltözött.