század – a legendák velünk élnek, kedden ugyanebben az időpontban pedig a Házon kívül. Január 9-én szombaton 20 órakor újra leadják A Tanár 3. évadának első epizódját. Egy héttel rá pedig érkezik a régóta várt folytatás is és eddig csak RTL Most+-on látható részeket fog vetíteni a csatorna. Szombatonként A Tanár előtt Fókusz Plusz, utána és vasárnap este pedig filmekre lehet számítani az RTL Klubon – írja a sorozatwiki – írja a SorozatWiki. Ha értesülni szeretnél híreinkről, lépj be Facebook-csoportunkba! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ Napi horoszkóp: a Rák szakítani fog, a Kos fergeteges szexből nyeri vissza az erejét, a Bika vállalkozási terveit támogatják az égiek Azt hittük végre itt a tavasz, de jön az újabb pofon az időjárástól 10 éve nem mosott fogat, ez történt (fotó) Öblítő helyett kezdtem el használni, és a kellemes illatfelhő méterekre körülleng. Nádai Anikó várandósan vezeti majd az RTL Klub új műsorát - Blikk. Minden barátom ostromol a receptért Horoszkóp: van 4 csillagjegy, akiknek költözést ígér a tavasz.
Egy napjukat is bemutatják, a videók alapján pedig már lehet majd jelentkezni azoknak, akik úgy gondolják, jó kapcsolat alakulhatna ki köztük az adott gazdával, vagy gazdasszonnyal. Nádai Anikó az előző évadokkal ellentétben most a kisfiával a pocakjában vezeti majd a műsort, aminek biztosan megvan a maga varázsa. "Hamarosan bemutatkoznak a párra váró gazdasszonyok és gazdák. Én már nagyon várom! Seriál Az ígéret | TV Program. " - írta ki a közösségi-média oldalára egy képhez, melyen lovak veszik körbe. Nádai Anikó Házasodna a gazda műsorvezetés várandósság
Az RTL-en január 4-én 16 órakor lesz Az ígéret (Yemin) premierje – a 2019-es török sorozat minden hétköznap 40-50 perces részekkel jelentkezik. Ugyanezen a napon tér vissza a téli szünetéről a Barátok közt, melyből 2021-ben is 17:05-kor érkeznek először az új epizódok. 18:00-kor pedig változatlan időpontban jelentkezik majd az RTL Híradó. A Fókusz most is 18:50-kor kezdődik majd. 3-án, vasárnap 18:50-kor debütál a Drága örökösök alkotóinak új napi sorozata. Rtl most az ígéret első része right now. A Keresztanyu folytatása jövő hétfőtől minden hétköznap 20:10-kor lesz látható az RTL Klubon. A produkció az ukrán-magyar határon játszódik és csempészcsaládokról és az őket üldöző rendőrökről fog szólni. 4-én 21:20-kor érkezik a New Amsterdam - Vészhelyzet New Yorkban, mely hétfőtől péntekig, hetente 4 epizóddal fog jelentkezni. Rossz hír viszont, hogy péntekenként a New Amsterdam helyett filmek kerülnek képernyőre és csak utána ismétlik meg Berényiéket, így például január 8-án csak éjfélkor kezdődik majd... Ezeken kívül hétfőn 23:15-kor folytatódik a XXI.
2021. jan 1. 7:15 #RTL Klub #TV2 #sorozatok #műsortrend Fotó: GettyImages Itt a 2021-es műsortrend! Egymásnak feszül a két csatorna: a TV2 és az RTL Klub is új műsorokkal szórakoztatja a nézőket idén. A TV2-n január 4-én délután három fontos változás is lesz. 14:35-kor debütált a Tiéd az életem, mely egy vadonatúj, 2020-as mexikói telenovella. Ugyanezen a napon, 15:40-kor érkezik Az én lányom, mely a mostani időszak egyik legfontosabb török sorozatpremierje. 16:45-kor pedig visszatér a pár hetes téli szünetéből A bosszú csapdájában, a török sorozat a 2. évadával folytatódik. A Tények és a Tények Plusz változatlanul, 18:00-kor és 18:45-kor jelentkeznek. A Doktor Balaton január 4-től jóval későbbi időpontot kap. A sorozat folytatása, a 6. résztől 19 óra helyett 19:50-re kerül, így a második fele az RTL Klubos Keresztanyuval szemben lesz látható. Az Exatlon Hungary pedig 19:35 helyett 20:25-kor kezdődik majd. Palik László sportrealityje most is rendkívül hosszan jelentkezik majd, nagyjából bruttó (reklámokkal együtt) 2 és fél órás lesz, így 23 óra előtt 5-10 perccel érhet véget.
Az orosz katonák az üzem ukrán dolgozóinak beszámolói szerint nem viseltek semmilyen sugárzás elleni védőfelszerelést. A csernobili atomerőmű környékén elhagyott katonai erődítményeket, óriási gödröket és üres lövészárkokat találtak az felszabadító ukrán erők nem sokkal azután, hogy az orosz csapatok elvonultak onnan – írta a CNN az ukrán atomerőműveket üzemeltető Energoatom felvételeire hivatkozva. A portál szerint ezeket az árkokat a tilalmi zóna egyik erősen radioaktív területén, az úgynevezett Vörös-erdőben találták. Ez a rész onnan kapta a nevét, hogy a zöld fenyőerdő fái vörös színűek lettek a csernobili atomerőmű felrobbanása után 1986-ban. A felvételeken tartálynyomokat is látni, valamint azt is, hogy a terület talaját erősen megbolygatták. Utóbbi azért lehet veszélyes, mert az Energoatom szerint lehetséges, hogy az orosz katonák az ásás során jelentős sugárterhelést kaptak. A nehéz katonai járművek ráadásul felkavarták a radioaktív port, a katonák pedig az üzem ukrán dolgozóinak beszámolói szerint nem viseltek semmilyen sugárzás elleni védőfelszerelést.
Sokan gyertyát is gyújtanak "Ne nézzetek rám borzalommal, ha meghalok: az a halott a koporsóban nem én vagyok. Csak hamu az, elomló televény. A láng eltűnt. A láng, – az voltam én. …" – Gárdonyi Géza: Ha meghalok. Források: wikipedua;; A borítóképen Franz Skarbina festménye: Halottak napja (1896), Nemzeti Galéria, Berlin, Németország.
Vigasztalást nyújt a hátramaradottaknak, hogy így tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak. A Halottak Napja megünneplése Az eredetileg katolikus ünnepet és népi hagyományait más felekezetek is átvették. Az ünnep nemcsak a katolikus hívek ünnepe, hanem a reformáció több felekezete is elfogadta. Az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerték. Az evangélikusok a mindenszentek ünnepét is és a halottak napját is megtartják, ugyanabban az időpontban, mint a római katolikusok, bár nem tartozik a fő ünnepek közé. A reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról. Az ortodox kereszténység ünnepi naptárában több halottak napja is szerepel. A bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombaton ünneplik. A halottak napját az anglikán egyházban nem tartják meg, bár a vallás bizonyos irányzatai – amelyek nyitottak a katolicizmus irányába – újra visszaemelték a megemlékezéseket.
Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából általános, felekezetektől függetlenül az elhunytakról való megemlékezés napjává. Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este, október 31. a halloween, minden szent estéje. A halloween a kelta samhaintól eredeztethető, amely a halottakhoz kapcsolódik – írja a Live Science. Samhain a kelta naptár utolsó napja, szó szerint a nyár végét jelenti. Hasonló szokásokkal és tilalmakkal járt, mint amit később a magyar néphagyományban is látunk, például virágot és ételt vittek a sírokra, zárva tartották a templomokat, és nem áldoztak, ahogyan halottak napján sem. A Szarvas Törzs Kelta Hagyományőrző Egyesület bemutatója az óbudai Aquincumi Múzeumban tartott kelta halloweenesten (Fotó: MTI/Mónus Márton) A kelták és a gael nyelvet beszélő népek hittek abban, hogy október 31-én a világ és a túlvilág közti határ elmosódik, megnyílik, így a holtak és a természetfeletti lények átjuthatnak az emberek közé.
Mindenszentek vagy mindenszentek napja a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén tart. Ekkléziológiailag a megdicsőült Egyház ünnepe. A még élők a "küzdő egyházat" (ecclesia militans), a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők. A halottak napja ünnep története Az európai kultúrában és így Magyarországon is, a krizantém a kegyelet és emlékezés virága, Az emberek halottak napján ezzel díszítik elhunyt szeretteik sírját Az ókori rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. Február 22-én minden római család megülte a caristiát, a kölcsönös szeretet ünnepét, s egymást megajándékozva, vidámsággal oldották föl a feralia komorságát. A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól, minden liturgiában megtalálható volt a Szentmisében. Kapcsolódó ünnepek: Ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.
Sokan gyertyát is gyújtanak. A Halottak Napja története A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven, ekkor február 22-én minden római család megülte a caristiát, a kölcsönös szeretet ünnepét, s egymást megajándékozva, vidámsággal oldották föl a feralia komorságát. A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól, minden liturgiában megtalálhatóak voltak a Szentmisében. A katolikus egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, a 14. században vált hivatalossá. A halottak napján mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére. Az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul.
Világnap: olyan évenként ismétlődő, a világra, vagy számos földrészre kiterjedő ünnep, amelyet különböző nemzetközi-, vagy világszervezet hirdetett meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, a figyelem felhívása céllal, pl. az ENSZ, VHO, környezetvédelem, szakmák napjai, egy napos, világ jelentőségű esemény. Nemzetközi nap: olyan évenként ismétlődő, számos országra kiterjedő ünnep és figyelemfelhívó nap, amelyet különböző nemzetközi szervezetek hirdettek meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, esetenként rendezvényekkel, konferenciákkal ünneplik. pl. az ENSZ, UNESCO, tematikus figyelemfelhívó nap, nemzetközi jelentőségű események. Nemzeti ünnep: olyan kitüntetett napot jelöl, amelyen egy ország, vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli. Nem egyezik meg a nemzeti emléknappal. A legtöbb országnak egy nemzeti ünnepe van egy évben, más országoknak több is. A nemzeti ünnep legtöbbször azon a napon van, amikor az adott állam, vagy tartomány elnyerte függetlenségét. Más esetekben az ország védőszentjének napja, vagy kiemelkedő történelmi esemény válhat nemzeti ünnepnappá.