Valentin napja Szerelmes SMS-ek, rövid üzenetek Szerelmes idézetek Legszebb szerelmes versek Szerelmes filmek Rövid szerelmes versek Szép idézetek Valentinnapi idézet Valentin napi képek Valentin napja blog Valentin napja Legszebb szerelmes versek Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérelem A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt. Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörű kis 'tulipánt! ' Szemeid szép ragyogása Eleven hajnali tűz, Ajakid harmatozása Sok ezer gondot elűz. Teljesítsd angyali szókkal, Szeretőd amire kért: Ezer ambrózia csókkal Fizetek válaszodért. Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem Vissza a legszebb szerelmes versekhez Valentin napi érdekességek: Szerelmünk lapjai (The Notebook, 2004) Ábrányi Emil: A legkedvesebbnek Juhász Gyula: Milyen volt… Ady Endre- Őrizem a szemed Ady Endre: Az én menyasszonyom Hadd legyek… Vörösmarty Mihály A szeretők Ady Endre Add nekem a szemeidet Dura Máté Rajongás Ady Endre Eldönti a sors Dobos Fanni Tavaszi szerelem Schrenk Éva Azért, aki vagy Somlyó György: Mese arról, ki hogyan szeret Petőfi Sándor Reszket a bokor, mert…
Az alapvető kérdés, amibe mindig újra és újra belebotlom, a "ki alkalmazkodjon a másikhoz" kérdése. Számomra... Az ember hiába igyekszik rátalálni a pillanatra, amikor a katasztrófák sora kezdetét vette, rá kell döbbennie:... Piszkos nagy, pocsék háború lesz. A lángba boruló Balkán felperzseli Európát, az iszlám Ázsiát, és akkor a... A nyertes tudja, mi lesz a következő lépése, ha veszít, ám nem beszél erről; a vesztesnek fogalma sincs, mit tesz... A jó könyv arról ismerszik meg, hogy akárhányszor olvassuk, mindig más. Mindenki csalódást fog okozni: mindenki, akiben bízol, mindenki, akit megbízhatónak hiszel. Amikor a saját sorsukról... Ha hagyod, bármelyik szó nevetségessé válhat.
Debrecenből jogot tanulni ment Sárospatakra, majd néhány évig a Dunántúlon bolyongott, majd visszatért szülővárosába, Debrecenbe. Ezek után nehezen, szűkösen élt, utolsó éveiben emberkerülés jellemezte. 1804-ben Váradon verses búcsúztatót mondott Rhédey Lajosné temetésén, ahol meghűlt, öröklött tüdőbaja súlyosabbá vált, és meghalt. Életében mindössze két kötete jelent meg: A tavasz (1802) és Dorottya (1804).
Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörű kis tulipánt! Csokonai kibontja, továbbfejleszti metaforáját: ha a szerelem tűz és sebet ejt az emberen, akkor ezt a sebet csak egyvalamivel lehet gyógyítani: viszontszerelemmel. Vagyis csak a szeretett nő – a kis tulipánnak becézett lány – enyhítheti a lírai én fájdalmát. (A tulipánt is metafora: a lányt jelöli. ) A szerelembe belebetegedő férfi egyébként, akit csupán kedvese gyógyíthat ki kóros állapotából, szintén költői toposz, amelyet már sokan használtak Csokonai előtt is. A második versszakban kedvesének bájait dicséri, aki már-már földöntúli lénynek tűnik; a költő megfigyelései a lány szemére és szájára összpontosulnak: Szemeid szép ragyogása Eleven hajnali tűz, Ajakid harmatozása Sok ezer gondot elűz. A kedves szép szemének pillantása tűzként perzsel, ez okozza a férfi kínjait. Az "eleven" jelző a régi nyelvhasználatban gyakran kapcsolódott össze a parázs és a szén szavakkal. Az eleven parázs vagy eleven szén azt jelentette, hogy még éget, vagyis hőfokot fejezett ki.
A lelki áldozás nem helyettesíti az Oltáriszentséget – ez vitathatatlan. Azonban az Úr kegyelme végtelen, és az Ő hatalmának semmi nem szabhat gátat. Ha Ő a szentáldozás kegyelmeit meg akarja adni annak, aki azokat hittel kéri, akkor az is a hatalmában áll. Ezt bízzuk az Ő irgalmára. A szokás eredete az érett középkorra megy vissza. Petrus Lombardus (12. század) a Szentenciás könyv ének IV. részében találunk egy szakaszt ( distinctio IX. ), amely az Oltáriszentség vételének kétféle módjáról beszél, méghozzá Szent Ágoston alapján (Sermones 71, c. 11. n. 17). Lombardus szerint az Eucharisztia vételének két módja van: a szentségi mód ( sacramentaliter), ahogy igazak és gonoszok egyaránt veszik, illetve a lelki mód ( spiritualiter), ahogy csak a jók veszik magukhoz. A következő évszázadban Aquinói Szent Tamás beszélt az Eucharisztia lelki vételéről ( habere sacramentum in voto), melynek kapcsán másodlagos értelemben szólt a lelki áldozásról mint a Krisztussal való lelki egyesülés vágyáról (vö.
A lelki áldozás, az áldozás egyik módja, amikor fizikai módon nem tudja valaki magához venni az Oltáriszentséget, de lelkileg mégis elnyerheti a szentáldozás kegyelmeit. Erre a legjobb idő a plébánia templomban "nép nélkül" tartott szentmise, a déli harangszó alatti szentségi áldás vagy az élőben közvetített szentmise alatti áldozás ideje. Mondjuk el ezen imák valamelyikét: Jézusom! Hiszem, hogy jelen vagy a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Mindennél jobban szeretlek és vágyom rá, hogy a lelkembe fogadhassalak. Mivel most nem tudlak szentségi módon magamhoz venni, jöjj, legalább lelki módon, a szívembe! Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled! Vagy: Uram, Jézus Krisztus, hiszek Benned, imádlak Téged és szeretlek Téged teljes szívemből. Bánom minden bűnömet, mert szeretnélek magamhoz fogadni a szentáldozásban, hogy Veled élhessek. Jöjj hát, ó Jézus, legalább lélekben költözz a szívembe és végy lakást benne örökre! A mi Urunk, Jézus Krisztus Teste őrizzen meg engem az örök életre! Köszöntelek, ó Jézus, az én szegény szívemben.