Azután is károsíttatott vala e' Vár, és K. Város a' föld indúlások által; de okozattyai nem annyira veszedelmesek valának" – írta 1799-ben Vályi András. A károk leginkább a polgárság, a nemesség lakóépületeiben, az egyházi épületekben és palotákban keletkeztek: a földművelő jobbágyság vályogházai rugalmasabb szerkezetük révén jobban ellenálltak az efféle kihívásoknak. A romba dőlt város újraépítésénél már ezeket a tapasztalatokat is figyelembe vették: elrendelték, hogy az épületeket fából, boltívek nélkül építsék meg, az emiatt megnövekvő tűzveszélyt pedig azzal igyekeztek mérsékelni, hogy nagyobb távolságot írtak elő az épületek között. Időpont: 1810. január 14. Legnagyobb földrengés magyarországon árakkal. Epicentrum: Mór Erősség: 5, 4 Távolság Veszprémtől: 40 km Este hat óra körül következett be a rengés, ami Mór térségében és a Keleti-Bakonyban is súlyos károkat okozott, és a lakosság félelmét az is fokozta, hogy a térségben a következő hónapokban több mint ezer kisebb-nagyobb utórezgést észleltek. "Elsőbben is maga körül és alatta mindent egyik oldalról a másikra hullámos mozgásban rémülten látott inogni, majd ezen mozgás ismét függőleges mozgássá változott, minek folytán minden, amit látott, föl alá mozgott.
1985. augusztus 15. : 4, 9-es erősségű rengés Berhidán és környékén. 2011. január 29. : 4, 7-es erősségű rengés Oroszlány környékén, egyes mérések szerint mindössze 6 kilométeres mélységben. A rengést az egész Dunántúlon és dél- Szlovákiában is lehetett érezni. Az 1985-ös berhidai óta ez volt a legnagyobb erejű földrengés. 2013. április 23. 00:28-kor 4, 7-es erősségű rengés történt Heves közelében (pontosabban Erdőtelek mellett), melyet a környéken, sőt Budapesten is éreztek. 2013. június 5. 1763-ban romba döntötte Komáromot az eddigi legnagyobb magyarországi földrengés » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. 20:45-kor 4, 2-es erősségű földrengés keletkezett Nógrád megyében, Érsekvadkert közelében. A rengés sekély mélységben (5 km) pattant ki. A földmozgást az epicentrum környékén a lakosság erősen érzékelte, a rengés következtében közel száz épület szenvedett kisebb sérülést. (forrás:wikipedia) Mint ismeretes, 2015. késő őszén térségünkben több kisebb földrengés is volt: Gánt, Bicske, Bábolna térségében (utóbbinál kétszer is) – a szerk.
Az országban, amióta feljegyzik a rengéseket, körülbelül 3 tucatnyi olyan erősségű földrengés következett be, ami komolyabb károkat okozott. A legerősebb rengés Komáromban 1763-ban történt, és 63 ember halálát okozta. Nagyobb rengések Magyarországon 456. szeptember 7. : A legkorábban feljegyzett földrengés a Kárpát-medence területéről. Savariában (ma Szombathely) történt, 6, 1-es erõsségû volt. 1763. június 28. : 6, 3-as erősségű rengés Komáromban, a város egyharmada elpusztult és több mint hatvanan meghaltak. Ez volt a Magyarországon bekövetkezett legnagyobb erejű földrengés. 1810. január 14. : 5, 4-es erősségű földrengés 1843: 6, 3-as erősségű földrengés Érmelléken. 1911. július 8. : 5, 6-es földrengés Kecskeméten és környékén. Legnagyobb földrengés magyarországon térkép. Haláleset nem történt, de sok ház megrongálódott, némelyiket a lakóknak el kellett hagyniuk. 1925. január 31. : 5-ös erősségű földrengés Egerben és környékén. A károk jelentősek voltak, de halálos áldozat vagy súlyos sérülés nem volt. 1956. január 12. : 5, 6-es erősségű földrengés Dunaharasztiban, néhányan meghaltak, a házak legtöbbje megsérült.
Jelentősen módosult, hogy mi végezhető kivitelezési dokumentáció alapján A rendelet 22.
Mindez nagyon szépen hangzik, de a valóságban nagyon nem így működik... most is alig van munka, mert a megrendelők a 15 évvel ezelőtti árakon akarnak dolgoztatni...
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. rendelet módosítása szerint az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi (vagy ellenőrizheti), hogy a kivitelező rendelkezik-e a kormányrendeletben meghatározott felelősségbiztosítással. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. rendelet 17. 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet (Épkiv) - koos.hu. § (1) bekezdésének új d) pontja előírja, hogy a tervezési szerződés tartalmazza a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik. A tervezési szerződésnek akkor kell tartalmaznia a felelősségbiztosításra vonatkozó nyilatkozatot, ha a tervezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték, és a tervezési szerződés alapján végzett tervezési tevékenység elektronikus építési naplójának készenlétbe helyezésére 2017. február 16-át követően kerül sor.
Az építőipari kivitelezési tevékenységet és a kiviteli tervdokumentációval kapcsolatos előírásokat szabályozó 191/2009. (IX. 15. ) rendelet soron következő változásait ide gyűjtjük össze, hogy egységesen, egy helyen lehessen nyomon követni *** a 482/2016. (XII. 28. ) Korm. rendelet salátarendeletként számos fontos építőipari jogszabályt egyszerre módosított, ezek közül a 191/2009. ) rendelet -et is. Aki szeretné összevetni a most érvényes rendeletet a korábbival, itt megnézheti ( 2016. 11. 05-i állapot). A módosítások száma elég nagy, ezekből csak a legfontosabbakat gyűjtöttük ki: A műszaki ellenőr is lehet tervezői művezető A kötelező tervezői művezetésre vonatkozó minisztériumi állásfoglalás is érintette ezt, immáron belekerült a jogszabályba is. Adófórum • Téma megtekintése - 191/2009. /IX.15./ Korm. rendelet. A rendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "15. § (1) A tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban az Étv. 33. § (4) bekezdése szerint tervezői művezetést végezhet. (2) A tervező a tervezői művezetési feladatokat építési műszaki ellenőrként is elláthatja, ha arra jogosultsággal rendelkezik. "
1/2017. (01. 13. ) sz. MÉK elnökségi határozat A MÉK Elnöksége 6 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett, az alábbi szakmai állásfoglalást hozza: A 482/2016. (XII. 28. rendelet módosította – többek között – a 191/ 2009. Korm. rendeletet, amely szerint 2017. I. 1-től hatályon kívül helyezte a 20. §-ával az eredeti rendelet 1. A kivitelezési dokumentáció munkarészei (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) – Frissített tájékoztató | A Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara. mellékletének II. pontját és kiegészítette a melléklet I. pontját – a 18. §-ával – az alábbiak szerint: "7. A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg. " Átmeneti rendelkezést a felkészülésre a kamaráknak nem adott. ( Szabályzat alkotására a kamarák országos küldött gyűlése jogosult! ). Fentiek figyelembe vételével a MÉK elnöksége úgy dönt, hogy a vonatkozó szabályzat elkészültéig szakmai állásfoglalásával felhívja tagjainak, a jogalkotóknak és a jogszabályok megtartását ellenőrzőknek a figyelmét, hogy a szabályzat küldöttgyűlés általi jóváhagyásáig a 191/2009.