Sűrű setét az éj, Dühöng a déli szél, Jó Budavár magas Tornyán az érckakas Csikorog élesen. "Ki az? mi az? vagy úgy -" "Fordulj be és alugy Uram László király: A zápor majd eláll, Az veri ablakod. " A felhő megszakad, Nyilása tűz, patak; Zúgó sebes özönt A rézcsatorna önt Budának tornyiról. "Miért zúg a tömeg? Kivánja eskümet? " "A nép, uram király, Csendes, mint a halál, Csupán a menny dörög. " Megcsörren a bilincs, Lehull, gazdája nincs: Buda falán a rab - Egy-egy felhődarab - Ereszkedik alá. "Hah! láncát tépi a Hunyadi két fia -" "Uram, uram, ne félj! László, tudod, nem él S a gyermek, az fogoly. " Mélyen a vár alatt Vonúl egy kis csapat; Olyan rettegve lép, Most lopja életét... Kanizsa, Rozgonyi. "Kettőzni kell az őrt, Kivált Mátyás előtt! " "Mátyás, az itt maradt, Hanem a többi rab - Nincsen, uram, sehol. " A felhő kimerült, A szélvihar elült, Lágyan zsongó habok Ezer kis csillagot Rengetnek a Dunán. "El! Mátyás király gyerekeknek. míg lehet s szabad! Cseh-földön biztosabb. " "Miért e félelem? Hallgat minden elem Ég s föld határa közt. "
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Joó (olv. Jó) családok címerével foglalkozik. kaszaházi Joó 1559 [ szerkesztés] 1559. december 14-én Bécsben I. Ferdinánd magyar király címeres nemeslevelet adott a Zala vármegyei kaszaházi Joó Jánosnak, és István, Demeter, Elek, és Tamás fiainak, testvérének Balázsnak, és János, László, Mihály és Katalin gyermekeinek, végül fogadott testvérüknek Körmendi Joó Péter körmendi várnagynak. 1645. február 13-án Prágában III. Ferdinánd magyar király bárói rangot adományozott kaszaházi Joó Miklósnak, akivel 1654-ben kihalt a család. Címerleírás: Kékben fehér ruhás angyal jobbjában pallost, baljában fehér galambot tart. Sisakdísz, növekvő pajzsalak. Címerhatározó/Császár címer – Wikikönyvek. Takarók: kék-arany mindkétfelől. Irodalom: Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. Heraldika kiadó. 659. o. kéthelyi Joó 1565 [ szerkesztés] 1565. szeptember 11-én II. Mátyás magyar király címeres nemeslevelet adott litteratus Kéthelyi Joó Bertalannak, feleségének Babody Orsolyának és Veronika és János gyermekeinek, valamint János és Benedek testvéreinek, melyet Vas vármegyében 1574 december 21-én kihirdet.
Az alvó aluszik, A bujdosó buvik; Ha zörren egy levél, Poroszlót jőni vél "Messze még a határ? Minden perc egy halál! " "Legitten átkelünk, Ne félj uram: velünk A gyermek, a fogoly. " Az alvó felvirad, A bujdosó riad; Szellő sincsen, de zúg, Felhő sincsen, de búg S villámlik messziről. "Oh adj, oh adj nekem Hűs cseppet, hű csehem! " "Itt a kehely, igyál, Uram, László király, Enyhít... mikép a sír! V. László – Wikiforrás. " Állj meg, bosszú, megállj: Cseh földön ül a rab; Cseh földben a király, Mindég is ott marad, De visszajő a rab...!
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Császár családok címerével foglalkozik. császári Császár [ szerkesztés] Császári Császár István és Petneházy Mátyás, György, Gergely, Tamás, János, Mátyás 1462. január 9-én Budán Mátyástól kapott címert. megj. : a címer a szövegben nincs leírva DL 50. 532 A fő czímerszerzőről, Császár István kanonokról csak annyit tudunk, hogy 1456–1464 közt volt a váradi káptalan tagja. Érdemeit az oklevél nem részletezi, azt sem tudjuk, miféle vérségi kapocs fűzte őt czímertársaihoz. Petneházy Benedek fiaihoz. Minket az 1417. évi czímeradomány révén (l. a VII. táblán), különösen ez utóbbiak érdekelnek. A Petneházy-testvérek egyenes leszármazói annak a Jakabnak, ki az 1417. évi czímeradomány részese. Ennek volt egy Benedek nevű fia, kit Zsigmond király oklevele még nem ismer; és ennek a Benedeknek a fiai az oklevélben megnevezett testvérek: Mátyás, Gergely, Tamás, György és János. Megjegyezzük, hogy Mátyás az egyenes őse Petneházy Dávidnak, a budai hősnek.
Töredék [1] 1852–1881.
Első rész: Etele és Buda I. Buda király megosztja öccsével az uralkodást. II. Detre tanácsa. III. Etele hadba megyen. IV. Buda várost épít. V. Etele hazatérte. VI. Buda halála. Második rész: Ríka és Ildikó A jóslat. Csaba születik. Gyermek kora. Episod énekek. A királynék versenyzése. Ríka halála. Ildikó elűzetik. Harmadik rész: Csaba királyfi Etele halála. A hunok tanácsa. Ildikó ármánya. Csaba futása. A titok napfényre kerül. Csaba megtérte. VII. A Krimhild-csata. VIII. Detre ármánya. Heraldikai lexikon/Vass Csaba – Wikikönyvek. IX. Halottak harcza. A jóslat értelme. X. Csaba-íre és A székelyek. Tervvázlat A körülményekben rejlő végzetesség által, melyet Detre ármánya elősegít, Etele oda sodortatik, hogy bátyját Budát megöli. Nagy tulajdonai s a látszó igazság bocsánatot nyernek neki a népnél, de az isteni nemesis ily könnyen ki nem engesztelhető. Jóslatot kap, hogy birodalma el fog enyészni, de az a fia, kit még nem ismer, helyreállítja újra. Haza-érve megtudja, hogy távolléte alatt egyik neje, Ríka, fiat szűlt, Csabát. Ez az ismeretlen fiú.
Ezt látta két asszonya, kikkel rosszúl bánik Ildikó; tőlük megtudja Detre. Csaba a számkivetésben szintén megtudta (mert addig eskü alatt volt titok), hogy atyja erőszakos halált halt, de ki által? még nincsenek bizonyítékai. Most Detre adja ezeket kezébe, hogy: a) Csaba által Aladárt megbuktassa, és a hunokat belharczban elgyengítse; b) Hogy így kivívhassa az idegenek függetlenségét. Csaba tehát visszajő, és boszúra pártot gyűjt Krimhild és fia ellen. A Krimhild-ütközet. Csa csa csa veut. Tizenöt napig tart. Csatán az idegenek hűtlenűl elhagyják Aladárt, Csabához állnak. Győz; de ekkor az idegen népek ő ellene fordulnak, Detre ármányából. Újabb, elkeseredett harcz, Csaba megveretik. — A harczmező. — Éjjel a sebesült Csabának látomás. — Halottak harcza, melyben a hún egyesűl a góth ellen. — Másnap a Csaba íre fű [2] segélyével életre költi Csaba sebesültjeit, s megértve a jóslat igazi értelmét, — visszaindul az ős hazába — Erdély szélein hagyván a székelyeket. Hadak úta és végül: kilátás a jóslat teljesűltére, a magyarok bejövetele által.