25–10. 50 Prof. Varga Zs. András (a Kúria elnöke, egyetemi tanár): A tisztességes eljáráshoz való jog bírósági aspektusból 10. 55–11. 25 Dr. Bánáti János (a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke): A tisztességes eljárás és az ahhoz való jog az ügyvédek szempontjából 11. 25–11. 35 A tisztességes eljáráshoz való jog című gyakorlati kézikönyv bemutatója (megjelent a Wolters Kluwer gondozásában; a kötetet bemutatja: Dr. Köbel Szilvia, habil. egyetemi docens) 11. 40–12. 30 Ebédszünet 12. 30–14. 00 1. Ügyvédi kamara panasz. szekció (levezető elnök: Tóth J. Zoltán) 12. 30–12. 50 Prof Dr. Czine Ágnes (alkotmánybíró, egyetemi tanár): Az alkotmányjogi panasz és a tisztességes eljárás egyes kérdései 12. 50–13. 10 Prof. Osztovits András (kúriai bíró, egyetemi tanár): A tisztességes eljáráshoz való jog a digitális korban 13. 10–13. 30 Dr. Király Lilla (habil. egyetemi docens): A tisztességes eljárás elvének érvényesülése a bíróság előtti polgári eljárásokban Magyarországon 13. 30–13. 50 Dr. Szabó Annamária Eszter (egyetemi docens): A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése az Alaptörvény XXIV.
Több mint 210 publikációja jelent meg magyar, angol, francia, német és román, valamint (fordításban) horvát és spanyol nyelven. Osztovits András Egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara EU Jogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője. 2012. óta a Kúria gazdasági ügyszakos bírója. I. fejezet - curia - Europa. 2015-2017 között a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság tagja. Több mint százhúsz tanulmány, könyvrészlet szerzője, az Európai Jog című folyóirat szerkesztője, számos periodika szerkesztőbizottsági tagja. Pünkösty András 2006-ban végzett jogászként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, 2010-ben elvégezte a University of Cambridge kihelyezett angol jogi és EU-jogi képzését, majd 2014-ben doktori fokozatot szerzett. 2009–2013 között ügyvédjelölt, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumban EU-referens. 2013-tól 2018-ig a Gazdasági Versenyhivatal munkatársa. Jelenleg adjunktus a PPKE-JÁK Európajogi Tanszékén, valamint a PPKE Versenyjogi Kutatóközpont, illetve a NKE Információs Társadalom Kutatóintézet kutatója.
Ahogy korábbi cikkünkben említettük, az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvény számos jelentős változást léptet életbe a tág értelemben vett büntetőjog területén. Ezek közé tartozik két olyan problémakör rendezése is, amelyek a korábbi szabályozás alapján nem álltak összhangban a kétszeres értékelés tilalmának ( ne bis in idem) alkotmányos, nemzetközi, valamint az uniós jog által is védett elvével. Magának az alapelvnek részben a jogrendszer egészére kisugárzó jelentősége van, a büntetőjogban pedig kiemelt, a tág értelemben vett jogág egészét átható alapelvek közé soroljuk. A ne bis in idem tilalmának bűncselekménytani, szankciótani, büntetőeljárási, büntetés-végrehajtási és a nemzetközi bűnügyi együttműködést érintő vetülete is van. Explicit alkotmányos rangra az Alaptörvény emelte ezt az elvet: a XXVIII. cikk (6) bekezdése szerint "a jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték. "
Különös részének meghatározott valamely bűncselekmény-jelen ügyben a csalás és az uzsorabűncselekmény-elkövetési magatartása alá vonható. A Btk. 10. §(1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékos vagy-ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti- gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.
INDOKLÁS Kásler Árpád a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke uzsorabűncselekmény bűntette miatt és csalás bűntette miatt tett feljelentést az alábbiak szerint: A feljelentőt és több százezer magyarországi devizahiteles személyt az úgynevezett "deviza alapú" hitelek felvételekor megtévesztették, a hitel futamideje alatt megkárosították és jelenleg is megkárosítják. Nemzeti Nyomozó Iroda Archives | Magyar Idők. A feljelentés szerint a hitelt nyújtó bankok a jogszabályokat súlyosan megszegve, az adósokat tévedésbe ejtették a kölcsönök visszafizetendő mértékéről, mellyel jelentős kárt okoztak................................................................................................................................................ A Be. 6. §(2) bekezdése értelmében bűntető eljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján és csak az ellen idítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel. A gyanú azt jelenti, hogy a feljelentésből olyan konkrét és értékelhető adatok jutnak a hatóság tudomására, melyből kellő ténybeli és logikai alappal arra lehet következtetni, hogy az adott cselekmény a BTK.
Címlap Soros-bérenc lett Orbán rendőrsége is 2017. november 28. | 07:30 A Nemzeti Nyomozó Iroda elutasította a jobbikos politikus által tett feljelentést. Pecsétes papír született arról, hogy a fideszesek által tett nyilatkozatok az úgynevezett Soros-tervről csak frázispuffogtatások. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) elutasította Mirkóczki Ádámnak, a Jobbik szóvivőjének feljelentését – tudta meg a Magyar Nemzet. Emlékezetes, a néppárti politikus feljelentette Soros Györgyöt alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntettének előkészülete, alkotmányos rend elleni szervezkedés bűntette, lázadás bűntette, rombolás bűntettének előkészülete miatt. Mirkóczki a feljelentésben semmi mást nem tett, mint azokat a kormánypárti politikusokat idézte, akik az állítólag létező Soros-terv részleteit naponta (akár többször is) elszajkózzák. Magyar nyomozó iroda kft. A jobbikos politikus úgy vélte, amennyiben a rendőrség nem rendeli el ezt a nyomozást, abban a pillanatban a saját hatóságától lesz papírja magyar kormánynak és Orbán Viktornak, hogy amit folytatnak, az egy hatalmas agymosás, egy hatalmas hazugság.