Jelenleg 3366 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 349-en vannak lélegeztetőgépen. via
Ma már létezik vakcina amivel csak egyszer kell oltani, létezik amivel kétszer, és olyan is amit ajánlott harmadszor is beadatni, miközben pl. Németországban már javasolják a legelőször oltottaknak az emlékeztető (szintén harmadik) oltást (Pfizer). Egyet tudhatunk biztosan, hogy a súlyos megbetegedéstől védenek a vakcinák, tehát mindenkinek érdemes beoltatni magát. Hogy hogyan fogom a továbbiakban ezeket grafikonon ábrázolni, az rejtély. Frissítés vége …… Az összehasonlítás eredetileg a COVID-19 elleni védőoltás lent látható országokra vonatkozó átoltottsági adatait jelenítette meg, aztán kiegészült az eddig hivatalosan megfertőződöttek arányával. A grafikon alatti táblázatokban az egyes országok által használt oltóanyagok, illetve azok hatékonysági és más adatai érhetők el. Vajon hogyan lesz meg az ötmillió beoltott? | Forbes.hu. Ha a kétszer beoltottak és az eddig megfertőződöttek százalékos arányát összeadjuk, elméletileg megkapjuk hogy az adott ország megközelítőleg hány százaléka védett. Természetesen nem teljesen ismert még, hogy aki már egyszer elkapta a koronavírus fertőzést, mennyire lesz védett és ez a védettség mennyi ideig tart, mint ahogy a védőoltások esetében sem ismert, hogy mennyi ideig adnak védettséget, de a jelenlegi ismereteink szerint nem fertőződnek meg emberek tömegesen másodszor vagy harmadszor is, rövid időn belül.
Globálisan Izrael, Európában Nagy-Britannia halad a legjobban a koronavírus elleni oltásokkal – a Covid-halálozások száma mindkét országban jelentősen csökkent az elmúlt egy-másfél hónapban. Izraelben már éttermekbe és rendezvényre is lehet járni oltási igazolvánnyal. Nagy-Britannia június végén nyitna ki teljesen. A halálozás olyan országokban is mérséklődik, amelyek rosszabbul állnak Magyarországnál átoltottságban. A mostani kéthetes zárással befordultunk a célegyenesbe, most már a vírus elleni háborúnak az utolsó szakaszában, a célegyenesben vagyunk - jelentette ki Orbán Viktor múlt hét pénteki szokásos rádiónterjújában. A magyar kormányfő húsvétot, tehát április első napjait jelölte meg a fokozatos nyitás kezdődátumaként. A szabadság ára Korábban többször jelezte azt is, hogy szabadságunk ára a vakcina: minél nagyobb lesz az átoltottság, annál kevesebb szigorításra lesz szükség, tehát annál hamarabb állhat vissza a normális élet és éledhet újra a gazdaság. Minél gyorsabban minél több oltóanyagot kell beszerezni.
Török Ferenc szerteágazó munkásságát számos hazai középület, lakóépület, műemléki rekonstrukció és egyházművészeti alkotás jelzi. Több mint tíz templomot tervezett, amelyek legfontosabb jellemzője, hogy emberléptékű, igényesen kialakított közösségi terek. Építészeti munkásságát tanári tevékenységétől, közéleti szerepvállalásaitól különválasztani nem lehet. Mintegy 45 évet felölelő építész-pedagógusi működése eredményeként a Műegyetem Középülettervező Tanszékén különleges – nem intézményesült, látens – építészeti műhelyt hozott létre – olvasható az MMA méltatásában. "Kicsit talán illeszkedő stílus az enyém, de az építészet mindig illeszkedés is – a nagy egész harmóniáját talán éppen az illeszkedők teremtik meg" – az ars poeticának illő sorok a kortárs magyar építészek munkásságát bemutató Vallomások című portrésorozat Török Ferenccel foglalkozó kötetében olvashatók. Az idézet világosan hirdeti az építész életfelfogását, amely a szorosan vett építészeti megbízásokon túlmutatva az univerzumban ellátandó szerepről szólt.
ökumenikus kápolna (társ: Major György, 1998). Különös jelentőséggel bírt az 1996-ban elkészült Magyar Szentek temploma, amely eredetileg az elmaradt expo vatikáni pavilonja lett volna (társ: Balázs Mihály, 1996). Tagja volt a Magyar Építőművész Szövetségnek, a Magyar Építészkamarának és a Magyar Művészeti Akadémiának. Munkásságát többek között Ybl Miklós-díjjal (1983), Kossuth-díjjal (1995) és a nemzet művésze címmel (2015) ismerték el. Építészet és hitvallás címmel Török Ferenc 80. születésnapja alkalmából 2016. szeptember 2. és 25. között életműkiállítást rendezett a Magyar Művészeti Akadémia a Pesti Vigadóban.
Életének 85. évében elhunyt Török Ferenc Kossuth-díjas építész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tájékoztatta a köztesület szombaton az MTI-t. Török Ferencet pénteken érte a halál. A nemzet művészét a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. Az építész számos balatoni templom tervezőjeként is ismert. Az építész szerteágazó munkásságát számos hazai középület, lakóépület, műemléki rekonstrukció és egyházművészeti alkotás jelzi. Több mint tíz templomot tervezett, amelyek legfontosabb jellemzője, hogy emberléptékű, igényesen kialakított közösségi terek. Építészeti munkásságát tanári tevékenységétől, közéleti szerepvállalásaitól különválasztani nem lehet. Mintegy 45 évet felölelő építész-pedagógusi működése eredményeként a Műegyetem Középülettervező Tanszékén különleges – nem intézményesült, látens – építészeti műhelyt hozott létre – olvasható az MMA méltatásában. Kicsit talán illeszkedő stílus az enyém, de az építészet mindig illeszkedés is a nagy egész harmóniáját talán éppen az illeszkedők teremtik meg – az ars poeticának illő sorok a kortárs magyar építészek munkásságát bemutató Vallomások című portrésorozat Török Ferenccel foglalkozó kötetében olvashatók a közlemény szerint.
( A legfrissebb hírek itt) Kicsit talán illeszkedő stílus az enyém, de az építészet mindig illeszkedés is a nagy egész harmóniáját talán éppen az illeszkedők teremtik meg - az ars poeticának illő sorok a kortárs magyar építészek munkásságát bemutató Vallomások című portrésorozat Török Ferenccel foglalkozó kötetében olvashatók a közlemény szerint.
Diplomamunkáját 1960-ban védte meg jeles eredménnyel - Vitorlás klubház Balatonszemesen témájú tervét Diploma-díjjal tüntették ki. Az egyetemen 1960-tól a Középülettervezési Tanszék tanársegédje, majd a Rajzi és Formaismereti Tanszék oktatója volt. A kötelező kétéves szakmai gyakorlatot a KÖZTI-ben - Gádoros Lajos műtermében - töltötte. Az egyetemre visszatérve a Középülettervezési Tanszék adjunktusa (1968), docense, tanszékvezető helyettese (1983) volt. 1992-től a Rajz és Formaismereti Tanszék egyetemi tanára lett. 1997-ben szerzett DLA fokozatot. 1992-től tanára volt a Magyar Építészek Szövetsége Mesteriskolájának. Tagja volt a BME Építészmérnöki Kar Habilitációs Bizottságának és Mestertestületének, a Magyar Akkreditációs Bizottságnak. 1996 és 2000 között a Középülettervezési Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt.