Nader és Simin középosztálybeli házaspár, minden kincsük kislányuk, Termeh. A családhoz tartozik a férj Alzheimer-kóros édesapja. A történetet egy eleinte komolytalannak induló veszekedés indítja be, mely elmérgesülve hamarosan a törvény előtt találja a házaspárt. Indokolatlannak és komolytalannak tűnik, mégis kimondásra kerül: válni akarnak. Szándékuk kijelentése indítja be a lavinát: a nő elköltözik, a férfinak pedig házvezetőnőt kell felvennie, hogy valaki foglalkozzék édesapjával. A felfogadott asszony fiatal, vallásos családanya, aki számára meglehetősen nehéz a feladat ellátása. Ebben persze terhessége sincsen segítségére. Nem lehet igazságot tenni: vajon vállalhat-e felelősséggel ilyen feladatot egy kétségbeesett, szegény asszony? Vajon magára hagyhat-e egy beteg öregembert az ágyhoz kötözve a várandós nő, akinek kórházba kell mennie? Vajon kilökhet-e a házából az ember első haragjában egy gyermeket váró asszonyt? Vajon ki felelős azért, hogy az asszony elvetélt? A dráma két szerencsétlen család vitáját és pereskedését mutatja be, végzetes találkozását olyan embereknek, akik mindannyian gyarlók, viszont mindannyian jobbat érdemelnének.
TELJES FILM LEÍRÁS Nader és Simin egy középosztálybeli házaspár a mai Teheránban. Simin válni akar a férjétől, mert az nem hajlandó elhagyni az országot és Alzheimer – kóros édesapját. Simin elköltözik, lányuk, a 11 éves Termeh Naderrel és az állandó gondozásra szoruló nagyapával marad. Nader felvesz egy gondozónőt, Razieh-t, aki mély hite miatt először nem akarja elvállalni a munkát, de körülményei mégis rákényszerítik. Egy nap Nader a sötét lakásba tér haza, ahol apja magatehetetlenül fekszik az ágya mellett. Az ügyből per kerekedik, ami fokozatosan bontakozik ki a néző szeme előtt. A szereplők céljai, szándékai állandó változásban vannak, talán még saját maguk előtt is. A tettek mögött feltételrendszerek és motívumok egész sora húzódik meg, aminek felfejtése a vizsgálóbíró feladata. EREDETI FILM CÍM جدایی نادر از سیمین IMDB ÉRTÉKELÉS 8. 3 222, 903 votes TMDB ÉRTÉKELÉS 8 1, 139 votes Rendező Szereplők
Értékelés: 109 szavazatból Nader és Simin egy középosztálybeli házaspár a mai Teheránban. Simin válni akar a férjétől, mert az nem hajlandó elhagyni az országot és Alzheimer - kóros édesapját. Simin elköltözik, lányuk, a 11 éves Termeh Naderrel és az állandó gondozásra szoruló nagyapával marad. Nader felvesz egy gondozónőt, Razieh-t, aki mély hite miatt először nem akarja elvállalni a munkát, de körülményei mégis rákényszerítik. Egy nap Nader a sötét lakásba tér haza, ahol apja magatehetetlenül fekszik az ágya mellett. Az ügyből per kerekedik, ami fokozatosan bontakozik ki a néző szeme előtt. A szereplők céljai, szándékai állandó változásban vannak, talán még saját maguk előtt is. A tettek mögött feltételrendszerek és motívumok egész sora húzódik meg, aminek felfejtése a vizsgálóbíró feladata. Bemutató dátuma: 2011. augusztus 25. Forgalmazó: Mokép-Pannónia Kft. Stáblista: Díjak és jelölések Golden Globe-díj 2012 Legjobb idegennyelvű film Berlini Nemzetközi Filmfesztivál 2011 Oscar-díj BAFTA-díj 2012
Az adás végén átfogóan beszélünk az ázsiai filmes évadunkról: mennyi új kedvenccel gazdagodtunk? Melyik film lepett meg bennünket a legjobban? Végül bejelentjük a két hét múlva kezdődő Vakfolt versus évadtematikáját, amelyről a egy hétig szavazhatnak még a támogatóink a Patreonunkon. Linkek A Vakfolt podcast Patreon-oldala A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple podcasts oldalán András a Twitteren: @gaines_ Péter a Twitteren: @freevo Emailen is elértek bennünket: [email protected] Tetszett az adásunk? Támogasd a Vakfolt podcastot a Patreonon! Lapozás
Rúfusz latin eredetű; jelentése: vörös. Samu a Sámuel rövidüléséből. Sámuel héber eredetű; jelentése: Isten meghallgatott. Sándor/Sanyi görög-olasz-német eredetű; jelentése: az embereket vagy az emberek ellen oltalmazó török eredetű; jelentése: akarat. Tamás/Tomi arameus-görög eredetű; jelentése: iker; csodálatos. Titusz latin eredetű; jelentése: tisztel, becsült, tiszteletreméltó férfiú; mezei Vazul görög-szláv-magyar eredetű; jelentése: királyi. Kultúra - Kohnból Kovács: kis magyar zsidó névtörténet. Vilmos/Vili latin-germán eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező. Zorán délszláv eredetű; jelentése: hajnal.
Ugyan úgy, mint a héber eredetű keresztneveknél, ezt is simán kételemű családnév első elemeként használhatja bárki. pl Erdélyben nagyon gyakoriak a bibliai vezetéknevekből képzett családnevek. mivel zsidó-keresztény kultúrkörben élünk, milyen meglepő, igaz? ezzel nem azt írom, hogy az izraelitáknál kevésbé lenne gyakori, sőt, náluk valószínűleg sokkal többen viselik. a százalékot azt határozd meg te, úgyis olyan jól értesz hozzá. - Stahl. a Mol adatbázisában 1301-1342-ig lejegyzett adatokban már szerepel Stahl nevezetű, érdekes ugye? Mivel a zsidók jellemző módon az 1780-as évek végén kapták meg a többségében német eredetű családneveiket, így ez tök fura. na most akkor ilyenkor mi van? példa: Mathaei Benedictinis de Stahl. [link] 6-ból 2 tipikusan, a többit pedig hordhatja akármilyen származású... nem baj, próbálkoztál. Most már mást is kezdtél belekeverni a dologba, féligazságokkal dobálózol most is.... ha ennyire utánanéztél, akkor miért nem tudsz tárgyilagos lenni?
Így lett Weiszből Fehér, Steinerből Köves, Schönből Szép. Mások olyan nevet kerestek, amelynek kezdőbetűje megfelelt az eredeti névnek. Így vált a Kohnból Kovács, Veiszfeldből pedig Vázsonyi. Csemegi Károly, a magyar büntetőjog egyik legnagyobb szaktekintélye kifejezetten kreatívnak bizonyult. Eredetileg ugyanis Naschnak hívták, amely a német naschen ígére utalt. Ennek jelentése: édességet eszik, torkoskodik. Ebben az időben kezdtek terjedni a zsidók körében a nem bibliai eredetű utónevek is. Így vált népszerűvé a Lipót, az Ármin, a Miksa, a Regina, a Lili és az Ida. A Horthy-rendszer bürokratikus antiszemitizmusa a névváltoztatási kérelmek kezelésében is jelentkezett. A harmincas évek első felében havi kvótához kötötték az engedélyezett zsidó névmagyarosításokat, radikálisan csökkentve ezzel számukat. 1937-től pedig, bár erről semmilyen jogszabály nem rendelkezett, a legtöbbször indokolás nélkül megtagadták a kérelmeket. A zsidók azért kitartóan, bár egyre csökkenő számban próbálkoztak: 1938-ban a pályázók tizede, a háború alatt 3, 2 százaléka volt zsidó.