Az elmúlt 24 órában összesen 20 174 új fertőzöttet igazoltak hazánkban, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 471 276-ra nőtt a beazonosított fertőzöttek száma, írja a A napi új esetszámokat tekintve ez erős új rekordnak számít, eddig 16 ezer körüli volt az egy nap alatt igazolt új fertőzöttek csúcsa. Hétfőn ugyan közel 40 ezer új esetről adtak hírt, de ez három nap (péntek, szombat, vasárnap) összesített adata volt. Megdöbbentő adat, hogy kedden a tesztek több mint háromnegyede, 76, 5 százaléka pozitív lett. Számszerűsítve 26 378 mintavételből lett több mint 20 ezer pozitív. A tájékoztatás szerint kedden elhunyt 69 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 41 087-re emelkedett. A gyógyultak száma jelenleg 1 224 813, az aktív fertőzötteké pedig 205 376-ra emelkedett. Ez 12 ezerrel több, mint egy nappal korábban volt. A kórházban ápolt betegek száma 3145, ami minimális emelkedés az előző naphoz viszonyítva. Közülük 164-en vannak lélegeztetőgépen, itt pedig minimális csökkenést lehet megállapítani a tegnapi adatokkal összehasonlítva.
Franciaországban 26 186 606 fertőzöttet és 143 540 halálos áldozatot regisztráltak. Az Egyesült Királyságban 21 379 545 a fertőzöttek száma, és 166 168-an haltak meg a betegségben. Németországban 21 706 329 fertőzöttet és 130 052 halottat tartanak nyilván. Oroszországban 17 636 019-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 362 304-re emelkedett. Törökországban 14 894 731 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 98 157. Olaszországban 14 845 815 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 159 784. Spanyolországban 11 551 574 fertőzöttet és 102 541 halálos áldozatot regisztráltak. Iránban 7 167 646 a fertőzöttek és 140 345 a halottak száma. Lengyelországban 5 969 621 fertőzöttet és 115 247 halálesetet tartanak nyilván. Ukrajnában 5 040 518 fertőzöttet regisztráltak, és a hivatalos adatok szerint 112 459 ember halt meg a koronavírus szövődményeiben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Az 5 és 11 év közötti gyerekek oltására továbbra is nyitva van a regisztráció és az időpontfoglaló rendszer. A szülők azonban a házi gyermekorvosnál is jelezhetik, hogy szeretnék beoltatni a gyermeküket. Minden 5–11 éves gyermek oltható, ha a szülő kéri, és az oltásnak nincs ellenjavallata. Akut, lázas betegség esetén az oltás nem vehető fel. A második oltás a gyermekeknél is három héttel esedékes az első oltás után. (Borítókép: Védőfelszerelést viselő orvos a fővárosi Szent László Kórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. december 13-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI) Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
2022. 02. 21. 01:00 Romániában jelentősen visszaesett a héten az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma, míg az elhalálozásoké stagnál, a tetőzés jeleit mutatja. A stratégiai kommunikációs törzs vasárnap közzétett adatsora szerint ezen a héten valamivel több mint 100 ezer embernél mutatták ki a fertőzést, ami csaknem 40 százalékkal marad el a múlt heti 160 ezer új fertőzéstől, illetve fele a két héttel korábbi 200 ezret meghaladó csúcsnak. Az egészségügyi szakemberek szerint Romániában február első napjaiban tetőzött a járvány ötödik hulláma, február 9-e óta pedig a napi esetszám már rendre kisebb, mint az utóbbi két hét átlaga. Vasárnap - a hétköznap szokásosnál kevesebb teszt kiértékelése alapján - több mint egy hónapja először jelentettek ismét tízezernél kevesebb új fertőzöttet. Legutóbb január 17-én volt négy számjegyű a napi fertőzésszám. A vasárnapi 7697 új fertőzés nem sokkal több mint harmada az utóbbi két hét átlagának, a vasárnapi összegzésben szereplő 66 haláleset pedig alig több mint fele a kéthetes mozgóátlagnak (130).
Ma méltósággal emlékezzünk a kommunista diktatúra áldozataira, és szívleljük meg a történelmi tanulságokat.
A budapesti ünnepségek része a volt ÁVH székház, a mai Terror Háza Múzeum előtti megemlékezés, figyelmeztetőként és emlékeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására. Azóta az Országgyűlésben és a középiskolákban minden évben sor kerül a megemlékezésre. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja 58/2000. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja – Wikipédia. (VI. 16. ) országgyűlési határozat a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjáról Letartóztatják Kovács Bélát - Múlt-kor A kommunizmus áldozatainak emléknapja van - Múlt-kor A kommunizmus áldozatainak emléknapja - 100 millió áldozat világszerte - Inforádió Országszerte megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól - Szembenézés és feldolgozás – A kommunizmus áldozataira emlékezünk (Mirák Katalin történésszel Galambos Ádám beszélget) – Evangé, 2021 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Gulag A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja
2016. 02. 25. Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak, amelyről az Országgyűlés 2000. június 16-án hatályba lépett határozatával minden év február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium. Először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban, s azóta minden évben tartanak emlékünnepségeket. Az emléknap időpontja arra utal, hogy 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett. Ez volt az első lépés Magyarországon a totális egypárti diktatúra kiépítése felé, amely a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítésével, az FKGP feldarabolásával járt, s egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt. A mentelmi jogától megfosztott képviselő hozzávetőleg kilenc évet töltött börtönökben és munkatáborokban.
A magyar kormány 2013-ban rendeletet hozott a kommunizmus áldozatainak emelt juttatásáról. Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja. 2014-ben jelentették be, hogy Áder János magyar és Joachim Gauck német köztársasági elnök kezdeményezésére és támogatásával európai nyilvántartás készül, s a kezdeményezés első lépéseként a budapesti Terror Háza Múzeum és az egykori berlini Stasi-börtön helyén működő emlékhely és múzeum adatbankot létesít, melyben a kommunizmus minden magyarországi és németországi üldözöttjének és áldozatának nevét regisztrálják. A magyar kormány 2014-ben azt is javasolta, hogy Washingtonban jöjjön létre a kommunizmus áldozatainak emlékmúzeuma, a közép-európai országok közös történelmi hagyatékaként. Magyarországon a 2015-ös évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének nyilvánították, amelyet 2017. február 25-ig meghosszabbítottak, emlékezésül arra a mintegy 700 ezer emberre, akiket a második világháború végén vagy után deportáltak, és akik közül háromszázezren sohasem tértek haza.
Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy weboldalunk látogatottságáról információkat gyűjtsünk. Kérjük, olvassa el az Adatvédelmi tájékoztató cookie-k használatáról szóló részét. Az "Elfogadom" gombra kattintással Ön elfogadja, hogy weboldalunkon cookie-kat használunk. Elfogadom
A Szovjetunióban közel 65 ezer magyar áldozatot tartottak nyilván, akik a gulagokban vesztették életüket; ez a szám nem foglalja magába azokat, akik az odavezető út viszontagságai miatt, járványokban vagy tranzittáborokban haltak meg. Az elhurcolt 600 ezer magyar közül körülbelül 200 ezren vesztették életüket; nem beszélve azokról az áldozatokról, akiket a diktatúra életük során testileg és lelkileg megnyomorított. Akiket kínzókamrákban vallattak, és akiket üldöztek vallási vagy politikai hovatartozásuk miatt. Akiket a diktatúra sok évtizedre megfosztott szabad akaratuktól és választási lehetőségeiktől. Ma, február 25-én azokra emlékezünk, akik életüket vesztették a kommunista elnyomás alatt; éhínségben, börtönökben, kényszermunkatáborokban. Különleges megemlékezés a kommunizmus áldozatairól - Infostart.hu. Lerójuk tiszteletünket azok előtt, akik az erőszakrendszer áldozataivá lettek, a megalázott és meghurcolt szeretteikre és családtagjaikra. Sziasztok, Soltész Evelin vagyok, A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar hallgatója. Középiskolában döntöttem el, hogy az egyetem mellett szeretnék írással is foglalkozni, amire tökéletes megoldásnak bizonyult a Media Iuris.
Kovács Béla bűne a másképpen gondolkozás volt, másoké, hogy egyáltalán MERTEK gondolkozni. A politikai eszmék vonzóak lehetnek, de nem a nyomukban járó titkos rendőrség, besúgók, kitelepítések, kényszermunka, állandó megfigyelés. 1956 hősiessége mutat rá, milyen hazug lehet a szó: szabadság, egyenlőség! Jézus is a sokszor elfelejtett harmadikra int: TESTVÉRISÉG. Figyelmeztetése számomra egyértelmű: "tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű". Tanuljunk szabadon és elkötelezetten, őrizze szívünk a természet és a múlt titkait! És kihegyezett politikai vitáinkban se feledjük szeretni a másikban az embert! Keszey Balázs