Az összeesküvések, titkok és hamisítók szerelmese, Umberto Eco ezúttal titokzatos helyekről szóló képeskönyvvel jelentkezett. A legendás földek és helyek története című munkájában az olasz szerző többek között a Biblia földjeiről, a Kelet legendás helyeiről, a földi paradicsomról, Atlantisz, Agartha és Utópia világairól beszámoló mesés történeteket gyűjtött össze. Az egyes fejezetek felosztása kettős: a szerző előbb rövid és közérthető formában bemutatja a misztikus helyekről szóló történeteket, azok keletkezésének körülményeit, különböző változatait, majd rövid szöveggyűjteményben részleteket közöl az idézett eredeti forrásokból. E bejegyzésben a lapos Föld legendájáról szóló fejezetből kaphattok ízelítőt. Föld gömbölyű. A középkorban tényleg mindenki azt hitte, hogy a Föld lapos? Nem ritkán komoly történeti munkákban is előfordul az a tévhit, miszerint a korai kereszténység eltávolodott a többek között a Föld gömbölyűségét is elismerő görög csillagászattól, és visszatért a lapos világ elméletéhez – írja Eco.
Januárban Racak környékén 45 albánt mészároltatott le, ennek következtében fegyveres lázadás tört ki a tartományban, amire válaszul a szerb belügyi alakulatok az albán lakosság módszeres üldözésébe és irtásába kezdtek. A NATO, tanulva a boszniai példából, azonnal erőteljes választ adott, 78 napon keresztül bombázta Szerbiát, ami végül kénytelen volt feladni Koszovót. A tartomány nemzetközi ellenőrzés alá került, határait és területét NATO-csapatok biztosították, az albánok pedig azonnal nekiláttak független államuk kiépítésének. Zsebesi Zsolt: A Kúria jogerősen kimondta, hogy a föld gömbölyű – Amerikai Népszava. A világ pedig elkezdett birkózni azzal a problémával, hogy hogyan lehet törvényesen kiszakítani egy országból területeket. Igazából sehogy, ilyenre még nem volt precedens. Az biztos, hogy már az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999-ben hozott, 1244-es számú határozata feltételül szabta a koszovói önkormányzat kiépítését, gyakorlatilag szentesítve az albánok függetlenségi törekvéseit. 2004-re már teljesen kiépült a koszovói önkormányzat, demokratikus parlamenti választásokat tartottak, azóta már mégegyszer.
Ötvennyolc ágyút, rengeteg vas- és kőgolyólövedéket, nagy mennyiségű ólmot lövedékek öntéséhez, több ezer zsák lisztet, hüvelyest, háromezer kilogramm füstölt húst, sok száz hordó édesvizet és bort vittek magukkal. És pár élő tehenet is friss tejhez. A legnagyobb problémát azonban a folyamatos lázadások, a tisztek közötti klikkharcok okozták. A föld gömbölyű - Virágom, virágom. Magellán már a közeli Kanári-szigeteknél kénytelen volt bezárni egyik engedetlen kapitányát. Akkoriban Portugália és Spanyolország komoly riválisok voltak. Hiába volt ő a főparancsnok, a spanyol tisztek egy része mindvégig bizalmatlan volt a portugál származású Magellánnal. Nevet adott a Tűzföldnek 1520 őszén elérték a Tűzföldet, amelyet Magellán nevezett el a parton látott távoli tüzek láttán, és találkozott is a spanyolokhoz képest óriás termetű bennszülöttekkel, akiket pedig patagónoknak keresztelt el. Hetekig bolyongtak a szigetek közötti szorosokban, hogy megtalálják az átjárót. Az egyik lázadó hajó (San Antonio) megelégelte ezt, és visszafordult, mondván, az élelmiszer épp elég a visszaútra Spanyolországba.
SZÜLETETT: KECSKEMÉT 1967. 06. 18. 1986: A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ CSOPORTOS SZEREPLŐJE 1986-BAN NYERT FELVÉTELT A BUDAPESTI ARANY JÁNOS SZÍNHÁZ SZÍNÉSZKÉPZŐ STÚDIÓJÁBA. VEZETŐ TANÁR: KELETI ISTVÁN TANÁRAI: ÁCS JÁNOS, CSANKÓ ZOLTÁN, PUSKÁS TIVADAR SZABADOS ZSUZSA, GYABRONKA JÓZSEF, GÁRDONYI EDIT, JUHÁSZ ANIKÓ, 1991-BEN VÉGZETT A BUDAPESTI ARANY JÁNOS SZÍNHÁZ SZÍNÉSZKÉPZŐ STÚDIÓJÁBAN. 1991-94-IG TAGJA A BUDAPESTI ARANY JÁNOS SZÍNHÁZNAK, '89-TŐL JÁTSZIK A ROCK-SZÍNHÁZ, AZ ARIZONA SZÍNHÁZ ill. A FÜGGETLEN SZÍNPAD ELŐADÁSAIBAN IS. 1994-BEN KAPJA MEG A MAGYAR SZÍNÉSZ KAMARA /MASZK/ SZÍNMŰVÉSZ OKLEVELÉT. 1995-TŐL A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ TAGJA. Színház- és Filmművészeti Egyetem | Pap János. IGAZGATÓ: BAL JÓZSEF 1997-2010 KÖZÖTT A ZALAEGERSZEGI HEVESI SÁNDOR SZÍNHÁZ TAGJA. VEZETŐI: BEREMÉNYI GÉZA ÉS BAGÓ BERTALAN. 2008-tól 2011-ig A KÖRMENDI KASTÉLYSZÍNHÁZ TÁRSULAT RENDEZŐJE. 2012-TŐL 2014-IG A BUDAPESTI THÁLIA SZÍNHÁZ TÁRSULATÁNAK TAGJA. 2014-től SZABADFOGLALKOZÁSÚ SZÍNMŰVÉSZ. A BUDAPESTI TRAININGSPOT TÁRSULAT RENDEZŐJE.
Magánénekes, bariton. 1961-ben végezte el a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola énekszakát, majd Ascher Oszkár színész-tanfolyamára járt. 1963-tól 1968-ig az Állami Déryné Színház, 1968-tól 1974-ig a győri Kisfaludy Színház magánénekese volt. Egy évig Debrecenben, majd 1976 óta folyamatosan a Kisfaludi Színház tagja. Az elmúlt évtizedekben a győri teátrum csaknem valamennyi opera-produkciójában részt vett, de játszik operett, musical és prózai szerepeket is. A Magyar állami Operaházban 1986-ban debütált a Bohémélet Marcelljaként. Végzettség: Mezőgazdasági Szakközépiskola, Budapest Budapesti Zenekonzervatórium Díjak, kitüntetések: 1985. Várady-díj 1989. Megyei Művészeti-díj, Érdemes Művész 1990. Szent László-díj 1992. Győr Kultúrájáért 1995. Szent István-díj 1998. Győri Nemzeti Színház Örökös tagja 2002. Győr város Díszpolgára, Dömötör-díj Szeged 2004. Koltai Jánossal kivételeztek a Szomszédok forgatásán - Gábor Gábor ezt is megtehette - Hazai sztár | Femina. Kormos István-díj 2007. Győr Művészetéért díj 2009. Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 2011. Magyar Köztársaság Kiváló Művésze 2013.
– a szaxofonról (+ Dresch Mihály, szaxofon) 2015 – A paródia, Ne ülj harmonikára! (+Demeniv Mihály, harmonika; Oszkó Péter, szájharmonika), Az angyalok nevetése (+Demeniv Mihály) 2016 – Az origó, A tréfa 2017 – Hangokból katedrálist- A zene eredete, Esterházy Péter humora, A viola d'amore – a szerelem hangszere ( +Botos Veronika, viola d'amore) 2018 – "Ez a fekete zongora" – mindent a zongoráról, A fekete humorról, A fehér humorról 2019 – Lélegző hangszerek, A giccs akusztikája, "Beugrom a nagybőgőbe- amit a nagybőgőről ugrás előtt tudni kell (+Csuhaj-Barna Tibor, nagybőgő) 2020 – … a pandémia csendje… Akarta a fene! Pap János. A meghirdetett előadások 2021-re prolongálva – Miről hallhatunk előadást 2021-ben? – A "mintha" művészete címmel indul előadás az iróniáról, Suttogások és sikolyok címmel igyekszem mindent elmesélni a klarinétról. Soha ne mondj rossz viccet címet adtam retro előadásomnak, és bár nem szeretek, de muszáj beszélnem a zajról, a környezetszennyezésről hangokkal, Zajos világ címmel.
- De ma már azért ez téma, nem? - Mindig téma volt a manipuláció, megjelentek erről magyar nyelvű könyvek is, csak a legtöbb arról szólt, hogy a manipuláció: művészet. Tehát, hogyan verjünk át másokat, hogyan nyerészkedjünk, hogyan adjunk el egy terméket minél ügyesebben. Én azoknak szeretnék segíteni, akiket átvernek. Csak az a baj, hogy sok embernek erre nincs szüksége. Nem érdekli az életnek az a része, hogy őt átverik-e vagy sem. Mondják meg neki, hogy mit kell csinálni, mit kell szeretni, mi a trendi, mit vegyen föl, milyen színt szeressen. És akkor ő boldog, mert rendes sínen halad az élete, nem lóg ki a sorból, megmondták mire volt szüksége és ő beszerezte. Jó kisfiú, jó kislány! - Mint tudóst, mint apát, tehát nem mint hivatásos profi zenészt kérdezlek, szerinted miért érdemes zenét tanulni? - A zenében van egy autotelikus, önmagában örömöt adó nagyszerűség. Csak hallgatja az ember, és átjárja a testét, elméjét, átfürdeti az agysejtjeit a zene. Boldogságot lelünk benne. Ilyen szempontból hasonlít egy picit a nevetéshez.
- Hogy hová nem jutottam el?!... "Humorországba". Persze a humor körül manapság van egy kis gond. Mindent humornak fognak fel az emberek, amin nevetünk. És ez a kultúránkban is elharapózott, hogy ha már röhögünk valamin, akkor az humoros. Pedig nem az! A humorban benne van az elfogadás és a megértés attitűdje is. A humor állapot, életfilozófia, és én olyan helyre mennék szívesen, ahol jó humorú emberek élnek. Én ugyan szeretek bolondozni, de nagyon szívesen hallgatok másokat, hogy ha érdemes, ha úgy alakul a beszélgetés, hogy az ember nem alszik el közben, mert tanul, örül és nevet. - Van olyan könyv, film, amit soha nem unsz meg? - Igen, Bohumil Hrabal a kedvencem. Az őszintesége tetszik, a stílusa, és az, hogy folyamatosan ráismerek a történeteiben a gyerekkoromra. Sokan mondják Magyarországon, hogy Hrabal tulajdonképpen magyar író, mert egyfolytában rólunk szólnak a szövegei. Ez a közép-európai hangulat. És amit ő csinál, az a legszebb humor, mert nála az utolsókból elsők lesznek, az elsőkből pedig utolsók.
Mert Völgy az lesz. Völgy az mindig lesz… Lennie kell. Csak így van értelme.