A weboldalon szereplő minden szöveges és képi információt szerzői jog véd. Minden jog fenntartva. © Copyright, 2005-2022
Mosogatótálca választékunk a mosogatók anyaga szerint. A megfelelő típust kiválasztva, könnyedén megtalálja a keresett terméket. Szűrhet medencék számára és extrákra.
Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez Főldiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Kit teremt magának A boldogtalan, S mint védangyalának, Bókol úntalan. Síma száddal mit kecsegtetsz? Mért nevetsz felém? Kétes kedvet mért csepegtetsz Még most is belém? Csak maradj magadnak! Biztatóm valál; Hittem szép szavadnak: Mégis megcsalál. Kertem nárcisokkal Végig űltetéd; Csörgő patakokkal Fáim éltetéd; Rám ezer virággal Szórtad a tavaszt S égi boldogsággal Fűszerezted azt. Gondolatim minden reggel, Mint a fürge méh, Repkedtek a friss meleggel Rózsáim felé. Egy híjját esmértem Örömimnek még: Lilla szívét kértem; S megadá az ég. Jaj, de friss rózsáim Elhervadtanak; Forrásim, zőld fáim Kiszáradtanak; Tavaszom, vígságom Téli búra vált; Régi jó világom Méltatlanra szállt. Óh! Milyen fajtájúak az összetett mondatok? Alá vagy mellé és alanyi stb kapcsolatos stb 6. csak Lillát hagytad volna Csak magát nekem: Most panaszra nem hajolna Gyászos énekem. Karja közt a búkat Elfelejteném, S a gyöngykoszorúkat Nem irígyleném. Hagyj el, óh Reménység! Hagyj el engemet; Mert ez a keménység Úgyis eltemet.
A nyitó strófa a reményt jeleníti meg allegorikus formában (csalfa istenasszonyként), a lírai én bemutatja, szinte definiálja őt. Kiderül, hogy a Remény nem isten, csak annak látszik (nem a görög mitológia istenasszonyáról, Elpiszről van szó). Valójában csupán egy elomló tünemény, mivel valójában a földi ember teremtette magának önámítás céljából. Emiatt a Remény csalfa és vak. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (elemzés) – Jegyzetek. Lénye tele van ellentmondással (" Hittem szép szavadnak: / Mégis megcsalál "). Mégis hatalommal rendelkezik a boldogtalan halandók felett, mivel azok szívesen hisznek neki, amikor hitegeti, kecsegteti őket. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Illés György: Lilla nyomában, Göncöl Kiadó, Bp., 1989 (In: Illés György: Szerelmek könyve) Baróti Dezső: A reményhez, Gondolat Kiadó, Bp., 1975 (In: Mezei Márta-Kulin Ferenc (szerk. ):Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Petőfiig) Komáromi Gabriella: A reményhez, Móra Kiadó, Bp., 1994 (In: 99 híres magyar vers és értelmezése) Csetri Lajos: Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez, Bp., 1973 (In: ItK)
Jaj, de friss rózsáim Elhervadtanak; Forrásim, zőld fáim Kiszáradtanak; Tavaszom, vígságom Téli búra vált; Régi jó világom Méltatlanra szállt. Óh! csak Lillát hagytad volna Csak magát nekem: Most panaszra nem hajolna Gyászos énekem. Karja közt a búkat Elfelejteném, S a gyöngykoszorúkat Nem irígyleném. Hagyj el, óh Reménység! Hagyj el engemet; Mert ez a keménység Úgyis eltemet. Érzem: e kétségbe Volt erőm elhágy, Fáradt lelkem égbe, Testem főldbe vágy. Nékem már a rét hímetlen, A mező kisűlt, A zengő liget kietlen, A nap éjre dűlt. Bájoló lágy trillák! Tarka képzetek! Kedv! Remények! Lillák! Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez. Isten véletek! Kottája és dallama [ forrásszöveg szerkesztése] A zenét szerezte: Kossovits József Források [ forrásszöveg szerkesztése] Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (Sulinet) Lázár Zsanett: Vers a hétre – Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (Cultura 2013. november 11. ) Kuklis Tibor: Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez (verselemzés) () Videók: Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez. a YouTube -on (elmondja: Sztankay István) Csokonai: Reményhez.
A végső reménytelenség oka és forrása a közbezárt két versszakban található. A 2. szakasz részletesen kibontott költői kép. A tavaszi virágoskert üde pompája a költő életének bizakodó, szép ábrándokat szövögető korszakát festi. A virágok ezernyi színe, fűszeres illata, a patak csörgedezése és a röpködő méhek zümmögése vidámságot, derűt és a viszonzott szerelem boldogságát sugallja. A 3. versszak az előző kép teljes ellentéte: a kert téli pusztulását, tavaszi szépségeinek elvesztését ábrázolja. A legfájdalmasabb a veszteségek között a szerelem hiánya. Lilla még kárpótolhatta volna költői vágyainak kudarcaiért. A keserűség, a lemondó kétségbeesés érzelmei festik sötétre ennek a strófának a hangnemét. Csokonai elégiája, különösen végső kicsengése a teljes reménytelenséget árasztja. A vers leverő érzelmi tartalmát mégis könnyed, virtuóz versforma közvetíti, s ez egyben fel is oldja a költemény gyászos hangulatát. – A költő ezt a versét már kész, fülbemászó dallamra írta. elégia: reménytelenül fájdalmas, szomorú érzéseket kifejező lírai költemény.