Az elsőkerekes verziónak kétféle pozícióban is lehet rögzíteni a csomagtérpadlóját, a raktérajtó láblendítéssel is nyitható, a hátsó támlák pedig akár 40:20:40 arányban is dönthetők. Ügyes megoldás még az összehajtogatható kalaptartó is, hiszen így nem kell ügyetlenkedni az embernek, hogy hova tegye azt, ha valami nagyobb tárgyat szeretne szállítani. Elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros futómű dolgozik, azonban az összkerekes kivitelnél hátulra Multilink rendszer került. Elég pattogós a menetkomfort, én el tudtam volna viselni egy kicsit lágyabb futóműhangolást. Új arcát mutatja hibrid hajtás nélkül - Toyota Yaris Cross 1.5 Dynamic Force teszt (2022). Biztonság terén jól teljesít a Yaris Cross, a tesztautóban aktív vészfékező, sávtartó és számos okos megoldás volt, ráadásul nem túl érzékenyre lettek beállítva. A kategóriában egyedülálló a feláras adaptív fényszóró, ez még felsőbb méretosztályban sem magától értetődő extra. Van még parkolási asszisztens is, amely merőlegesen és párhuzamosan is képes betenni szabad helyre a kocsit, a sofőrnek csak a váltót kell kezelnie. Állítólag olyan helyre is be tud állni, ahol nem két kocsi közé kell betolatnia, ezt azonban nem volt alkalmam tesztelni.
Ami viszont igazán érdekes, az a Toyota negyedik generációs hibrid technológiájával ellátott kivitele. Az Atkinson-ciklusú háromhengeresen alapuló hajtást egy elektromotor és egy lítium-ion akkumulátor egészíti ki, így a rendszerteljesítmény 116 lóerő. Az akkupakkon is sokat masszíroztak, hatékonyabb és könnyebb is lett, a főmérnök elmondása szerint a hétköznapi használat során akár a menetidő 50 százalékában képes a benzinmotor nélkül üzemelni a Yaris Cross hibrid. A fogyasztás így a gyári adatok szerint 5 liter alatt marad, ami a nagyjából 70 kilométeres tesztúton meg is valósult a fedélzeti számítógép szerint. Van egy összkerekes verzió is, itt a hibrid elektromotor hajtja szükség esetén a hátsó kerekeket, de alaphelyzetben ez a kivitel is elsőkerék-meghajtású. Az e-CVT váltó igazából nem egy szíjas CVT, de hasonló a karakterisztikája. A rendszer mindig igyekszik az ideális fordulaton tartani a motort, a váltóházban pedig ott van egy indítómotor-generátor és egy elektromotor is. A Toyota japán mérnökétől megtudtam, hogy a gyári előírás szerint nem kell a váltóban olajat cserélni a jármű egész élettartama alatt.
Nálunk a Suzuki Vitara műfaj bestsellere, annak GL alapváltozata akciósan 5, 81 millió forint, a GLX pedig 6, 81 milllió, és érdekességként már full hibrid változatban is elérhető. Mindössze 300 ezer forinttal magasabb belépőárral rajtolva a Yaris Cross komoly kihívója lehet, hiszen sokkal frissebb fejlesztés, és összességében rokonszenves autó.
Az MNB két ok miatt is kritizálta a biztosítókat. Az egyik, hogy nem használják a statisztikai adatokat. A másik ok a jogszabályok megkerülése a károkozói pótdíj alkalmazásával. Csalódással figyeljük, hogy a károkozói pótdíj él és virágzik, sőt 2021-ben még több biztosító használja, mint a korábbi években. A károkozói pótdíjat annak kell fizetnie, akinek a szerződéséhez a korábbi években valamilyen kárkifizetés kapcsolódott, azaz kárt okozott. Károkozói pótdíj jogszabály 2020. Csakhogy a kötelező biztosításra vonatkozó jogszabályok szerint ezt a tulajdonképpen büntetésként értelmezhető tarifát a bonus-malus rendszernek kellene szabályoznia. Aki kárt okoz, az visszalép két kategóriát, így magasabb lesz a biztosítása. Igen ám, csakhogy a biztosítók ezt még megfejelik a károkozói szorzó val, amivel lényegesen nagyobb különbségeket tudnak elérni. Egy teherautó éves alapbiztosítása például legyen 500 ezer forint. A sofőrök jól vezetnek, évek óta nem történt semmi baj. A cég biztosítása így a B10-es, a legkedvezőbb kategóriában van, amire a tulajdonos az alapdíj felét fizeti.
A Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke, Kovács Kázmér panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Károkozói pótdíj jogszabály tár. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak.
A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Sérti a jogbiztonságot a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjképzése - Az ombudsman jogszabály-módosítást javasol - Jogi Fórum. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM-rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.
A károkozói pótdíj összességében nem akkora nagyságrend, miről ne tudnának a biztosítók lemondani, annak érdekében, hogy a fogyasztói panaszok ne nőjenek, inkább az ügyfelek bizalma erősödjön. Hányan fizetnek pótdíjat? Az MNB adatai szerint a kgfb-szerződések állományában az átlagos kárgyakoriság 2019-ben nem egészen 3 százalékos volt, a leginkább érintett személygépkocsis körben azonban az arány ennél kicsit magasabb, 3, 21 százalékos lett. Mivel vannak biztosítók, amelyek 2-3 évre vagy akár hosszabb időszakra visszamenőleg is büntetnek, jelenleg legfeljebb körülbelül minden tizedik, de legalább minden huszadik autóst érintheti a károkozói pótdíj. A biztosítók gyakorlata ebben eltérő. Van olyan cég, amelyik csak az előzményszerződést nézi, és ha ott talált káreseményt, akkor büntet, mindegy, hogy az adott kár hány éve történt meg. Jogszabály-módosítást javasol a kgfb díjképzésére vonatkozóan az ombudsman - autohirek.hu. Mások 3-5 évre visszamenőleg vizsgálják meg az összes káreseményt, és róják ki a pótdíjat. Az az autós, aki többször is okozott kárt saját hibájából, extra magas, akár ötszörös szorzóval is számolhat egyes biztosítóknál.
Az Uniqa Biztosító Zrt. például három évet néz visszamenőleg, és egy kár esetén a díjszorzó kétszeres, három vagy annál több kár esetén pedig háromszoros. A Köbe az előzményszerződést nézi, és ha ott talál káreseményt, azt veszi figyelembe. A Groupama Biztosító Zrt. - nél a szorzó értéke személygépjárműveknél 0-100 százalék között változik a bonus-malus osztálytól függően, és három évre szól, nem személygépjárműveknél a mértéke egységesen 33 százalékos. A Generalinál a pótdíj mértéke 150 százalék. A károkozást öt évre visszamenőleg vizsgálják, meglévő ügyfelek esetén akkor alkalmazzák, ha ebben az időszakban két, vagy több kárt okoztak, máshonnan érkező ügyfelek esetén már egyetlen kár esetén is van pótdíj. Vannak biztosítók, ahol alacsonyabb a szorzó, az Aegon Biztosító Zrt. három évet néz vissza, és 50 százalékos a pótdíj, a K&H Biztosító Zrt. Ombudsman: alkotmánysértő a kötelező biztosítás bonus-malus rendelete - Infostart.hu. pedig csak egy évet vizsgál, és 10-25 százalék közötti büntetőszorzót alkalmaz.
Emellett felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét is, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék - közölte a hivatal.
Emellett felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét is, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék - közölte a hivatal. Hozzászólás írásához jelentkezzen be!