2020. november 29. Aki szereti a meghitt, mély érzelmeket bemutató, elgondolkodtató, kicsit szomorkás hangulatú filmeket, feltétlenül nézze meg ezt a mozit, melynek forgatókönyvét is a franciák imádott sztárja Sophie Marceau írta. Sophie Marceau első rendezése, saját bevallása szerint életrajzi ihletésű. Egy interjúban elmondta, hogy ő maga is, filmje főszereplőjéhez hasonlóan fiatalon ment hozzá egy nála 26 évvel idősebb férfihoz. Filmje egy váláshoz vezető hosszú út története. Főszereplői között is negyed századnyi a korkülönbség. Beszelj a szerelemrol . Justine és Richard 15 éve házasok, három gyönyörű fiúk van, de hiába szeretik még egymást, már nem tudnak egymással élni. Ezt a működési zavart elemzi és mutatja be a film, több oldalról és elég nagy részletességgel. A középpontban természetesen Justine érzelmei, gondolatai és fájdalmai állnak, és ettől nagyon személyes hangulatú a konfliktusokkal, egymás mellett való elbeszéléssel, félreértésekkel teletűzdelt kapcsolatról mesélő mozi. Sophie Marceau első rendezése a Dunán.
Nem vágyom adoniszi testű félistenre, sokdiplomás zsenire, újgazdag trendi yuppie-ra, "anyuci kedvence" szabályos jófiúra! Jogos a kérdés, hogy ha nincsenek ilyen magasröptű elvárásaim, miért vagyok még mindig egy szál magamban? Nos, nem tudom… Egy ideje már nem próbálok semmiféle ideálnak megfelelni. De nem váltam csalódottá vagy megkeseredetté! Szingli meg végképp nem vagyok! Ugyanis nem hódolok be e furcsa-bolond, értékvesztett korunk gyártotta hamis ideológiáknak. Vannak, akik trófeaként gyűjtik a diplomákat, agilisan építik a karrierjüket, fényezik, izmosítják az egójukat. Erősnek, keménynek mutatják magukat, pózolnak a világ előtt, vastag "álarcot" vesznek fel. Beszélj a Szerelemről. S ezek a fiatalok szívük mélyén ugyanúgy vágynak egy kedves, rendes társra, szép, igaz érzelmi kötelékre, mint te vagy én. Most élem az életet, tanulok, a barátnőimmel bulikba, koncertekre, színházba megyek. Nyitott szemmel és szívvel járok, de nem hajszolom a szerelmet, hagyom, várom, hogy rám találjon. Vadászszenvedély – Mit jelent nekem a szerelem?
Azt gondoljuk, ez a forgatókönyvíró-rendező Sophie Marceau személyes érintettsége miatt van így, de ez nem számít nagy hibának. Az persze elgondolkodtató, hogy a film végére sem értjük meg, mibe szeretett bele Justine, amikor megismerkedett Richarddal, mert Arestrup alakításában nagyon magánakvalónak és zárkózottnak ismerjük meg a férfit, aki persze odavan a feleségéért és a gyerekeiért, de mégis az az értelmiségi-művész típus, aki hosszabb távon nem tud elviselni egy családot. Beszélj a szerelemről. Felbukkan még egy "apakomplexus-os" magyarázat is, de az is látszik, hogy ez csak az egyik oldala Justine szerelmének. Bárhogyanis, a film elég erőteljes ahhoz, hogy ne érezzük unalmasnak (esetleg néhol csak kissé vontatottnak), és akkor még nem szóltunk az utolsó néhány percről, ami nemcsak megható, de szép is. Ezek az utolsó jelenetek a szerelemről szólnak, kedvesen és szívfájdítóan, úgyhogy ezek után egészen más hangulatban állunk fel a moziszékünkből, mint addig gondoltuk volna. Ezek a képek (és az alatta levő zene) a megbékélést mutatják, a főszereplőink megnyugvását, azt az érzést, amikor már mindenen túl úgy érezhetik, hogy mégsem volt hiábavaló a kapcsolatuk, és minden megéri egy nagy szerelemért.
Mária terezia és ii józsef reformjai MKI | Magyar történelem – Demográfiai és etnikai változások a 18. században, Mária Terézia és II. József reformjai Mária Terézia reformjai - Történelem kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Középszintű történelem érettségi tételek (2017) - G-Portál Mária Terézia reformjai. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár A birodalom csaknem egész területén a németet tette hivatalos nyelvvé. Jobbágyrendeletet adott ki. A jobbágy szó eltörlése mellett biztosította a szabad költözést, a vagyonnal való szabad rendelkezést, a tanuláshoz való jogot. A földesúri kötöttségek megmaradtak. Előkészületeket tett a magyar nemesség megadóztatására is. Népszámlálást rendelt el, emellett felmérette a földeket és bevezette a házszámokat. Uralkodása végére az egyház és a nemesség szembefordult vele. Háborúba bonyolódott a szomszéd törökökkel, Németalföldön pedig forradalom robbant ki. Halála előtt, súlyos betegen belátta kudarcát, három kivételével visszavonta rendeleteit.
Mária Terézia reformjai. Végre az 1764 óta czéltudatosabban kifejlődött határőr-rendszer a népoktatás ügyének is nagyobb lendületet adott s egy császári rendelet megujította az iskolák szervezésére vonatkozólag még 1703-ban kiadott, de végre nem hajtott rendeletet, szabatosabb formában, mely szerint minden határőrvidéki községben tanítót kellett alkalmazni és minden tanító a század közjövedelmeiből állandó fizetést húzott. Két évvel később Bécsből a bánsági (temesvári) közigazgatási kormányzósághoz is hasonló rendeletet intéztek, hogy különösen a letelepült új lakosok erkölcseinek javítására, minden község lelkészt és tanítót, illetőleg templomot és iskolát kapjon. Mária Teréziának még egy másik nevezetes intézkedését is ki kell emelnünk. Ő ugyanis nem érte be a nép nyelvét használt parochiális (nemzeti) iskolákkal (Nationalschulen), hanem a városokban és nagyobb helységekben a kincstár költségén külön német tannyelvű iskolák felállításáról is akart gondoskodni, a melyek a szerb és oláh ifjúságot az alsóbbrendű államszolgálatra kiképezzék.
Volt továbbá kötelező pénztartozása is. Ezek mellé jöttek az úgynevezett banalitásjogok, vagyis a földesúri monopóliumok. Ez azt jelentette, hogy csak a földesúr malmában őröltethet, csak a földesúr kocsmájában fogyaszthat bort, és csak urán keresztül adhatott el húst… Ezen felül fizették az egyházi tizedet. – 1755 és 1778 között több urbáriumot adott ki (az az irat, melyben a földesúr lefektette az őt megillető szolgáltatásokat) Ezek közül legfontosabb az 1767 -es, melyben szabályozta a jobbágyi terheket. Ezekből láthatjuk, hogy Bécsben az 1766-ig kibocsátott rendeletek már kezdettől fogva nem csupán a nép nevelésének, hanem egyszersmind a nemzetiségeknek tervszerű és fokozott elnémetesítésére is törekedtek. Mária Teréziának ez intézkedései azonban jó sokáig csupán írott malaszt maradtak, mert a nemzetiségi papság még mindig míveletlen volt, hiányoztak az alkalmas tanítók, az iskolaépületek, a tankönyvek és szerek, sőt a kapzsi hivatalnokok éktelen visszaélései miatt elkeseredett lakosság idegenkedett az iskoláktól szaporított közterhek viselésétől, míg végre e viszonyokról a bécsi kormány is tudomást szerezvén, Mária Terézia fiát, Józsefet, küldte ki a Temesi Bánság állapotainak megvizsgálására.
Célja mások meggyőzése. Törekvésem legfőbb célja a közboldogság elérése. Ehhez fel kell számolni az emberi tudatlanságot a tudományok anyanyelven való terjesztésével! Magyarság című röpiratának legfőbb követelése a magyar nyelvűség: mit tehet róla a magyar nyelv is, ha fiai őtet sem ékesíteni, sem nagyítani, sem felemelni nem akarják. A nyelvújítás szükséges, mert: Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. A Jámbor Szándékként emlegetett írása 1781-ben mondta ki, hogy szükség van egy, a magyar nyelv ügyét vállaló társaságra. Batsányi János kezdetben Bessenyei köréhez tartozott. 1788-ban Kassán társaival elindította a Magyar Museum című folyóiratot. A nem nemesi értelmiség politikáját vallotta. Elhagyta az eddig használatos nemesi haza fogalmát. A hazát társadalomhoz, nem pedig feudális előjogokhoz kötötte. Költeményei nyilvános beszédek, amelyekben a nemzet jövőjére hívja fel a figyelmet. Szerinte a költő a haza érdekében végzett tevékenysége során teljesedhet ki. A franciaországi változásokra című verse elárulja, a magyar költészet első váteszköltője megszületett.