2017. október 7. Ezt a dátumot meg kell jegyezni. Ezen a napon került sor az első erdélyi magyar melegekről szóló színházi előadás bemutatójára. Székely Csaba Öröm és boldogság című drámája provokál, arra ösztönzi a nézőt, hogy elgondolkodjon, beszéljen az erdélyi melegek helyzetéről. Arról az alacsonyabb rendű csoportról, akitől elvárja a többség, hogy csendben maradjon, tegyen úgy, mintha nem lenne az ami, "fartúró perverz buzeráns". Az alkotók ajánlója szerint "Az Öröm és boldogság szereplői hétköznapi emberek. Nők és férfiak, városiak és vidékiek, melegek és heteroszexuálisok. Öröm és boldogság. Párhuzamosan futó, majd egymással találkozó sorsokat látunk. Pár jelentéktelen összezörrenést, álproblémát, nyafogást, hisztit. Semmi lényeges. Igazából mindnyájan boldogok. " Pár sorsot mutat be az előadás, olyan vélt vagy valós eseteket, érzéseket, amelyeket legtöbbünk átélt már. A belső vívódásról, önmagunk elfogadásáról, szülőkkel való kapcsolatról, párkapcsolati problémákról, munkahelyi viszonyokról, társadalmi megítélésről szól a történet.
Székely Csaba a melegekről szóló Öröm és boldogsággal ismét alaposan belecsapott a lecsóba. Rávilágít, hogy ez a kérdéskör közel sem csak az erdélyi melegekről, a kisebbség kisebbségéről, hanem mindannyiunkról szól. A szőnyeg alá sepert problémáinkról. A szó szoros és átvitt értelemben való szembe nem nézéseinkről, a hazugságainkról, párkapcsolati válságainkról, elcseszett dolgainkról, kétségbeesett társ- és boldogságkereséseinkről, feszültséget okozó elhallgatásainkról, közhelyekben való gondolkodásmódunkból. Alföldi Róbert eredetileg Szombathelyen rendezte volna a vitairatként is működő, a tragikum és komikum között táncoló darabot, amit már meg is hirdettek. Az akkori direktor, Jordán Tamás, viszont olyannak érezte a közeget, hogy tanácsosabbnak tartotta mégsem bemutatni. A marosvásárhelyi független 3G Színház viszont vagányul előrukkolt vele. Székely Csaba: Öröm és boldogság | Budaörsi Latinovits Színház. A Szkéné Színház pedig lehetőséget biztosított az erdélyi művészeknek, hogy náluk is többször játszhassák. Az általam látott előadáson olyan zsúfolt ház volt, hogy a pótszékek pótszékei is elkeltek.
Öröm és boldogság legyen mindig veled, arcod mosolyogjon, ne lásson könnyeket Erő és egészség kísérjen utadon, nagyon boldog légy minden szülinapodon! © Minden jog fenntartva! 2004 - Warning: Use of undefined constant Y - assumed 'Y' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /chroot/home/zsoltorg/ on line 75 2022 Android mobilhírek, csengőhang letöltés, sms szöveg Ugrás a tetejére ↑
előadás, 2021. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 4 szavazatból Az alábbi sorok Székely Csaba drámájának bevezetőjéből, miszerint prológusából származnak – és nagyjából ki is derül belőlük, hogy hol játszódik, és hogy miről szól a dráma. Persze nem csak arról, amit alábbi sorok leírnak, hanem valami sokkal viszolyogtatóbbról és sokkal borzalmasabbról szól a maga vérlázító akasztófa-poénokkal teleszórt, szikár nyelvén: a szerelemgyilkos sunyiságról, a nyüszítő félelemből fakadó ércestorkú csatakiáltásokról és egyéb hazugságokról… Egyszóval mirólunk, emberekről – lelki testhőmérséklettől függetlenül. "Itt vagyunk Földünk egyik legérdekesebb pontján, amely számos irodalmi- és filmes alkotás ihletője. Több neve is van ennek a vidéknek: Tündérvölgy, Erdély, románul Transilvania, németül Siebenbürgen, melegül Ergay.
Ha a körülmények hatással is vannak a lelkiállapotára, nem uralják azt teljesen. E habitus kialakulására minden bizonnyal hatással volt és van a buddhizmus egyik alapvetése, Buddha négy nemes igazsága, ami szerint a szenvedés elkerülésének egyik alapvető módja, hogy felismerjük: a szenvedést a valódi, belső éntől való eltávolodás, az önvalón kívül esőkkel való azonosulás, a vágyakozás és a valamihez, valakihez való ragaszkodás okozza. A szenvedés megszüntetésének nyolcrétű ösvénye annak leírása, miként szabadulhat meg az emberi tudat ezen tévedésektől és végső soron a kondicionáltságától. Pszichológiailag könnyen belátható, hogy ha a tudat felismeri, hogy boldogságának akadálya legfőképpen saját programozottsága, akkor már csak e helytelen kondicionáltságot kell megszüntetni. (A cikket folytatjuk. ) Forrás: Krasznay Mónika/ Fotó: Merényi Zita Magyar Kurír
A szereplők: a kisvárosi, bujkáló tanár, aki nem meri megélni vágyait, az önmagát könnyen felvállaló fiatal egyetemista, akit apja kitagad, a leszbikus, akit egy "igazi" férfi "a helyes útra" akar téríteni, az önmagát megvalósító egyetemi tanárnő, akiben szülei csak a meleget látják, a falusi székely kocsmáros, akiből a féltékenység hozza felszínre valódi énjét, a perverz rendőr, az apa, aki nem tudja elfogadni fia másságát, a mindenbe belekontárkodó nővér, a vesztét érző feleség, a falusiak, akik nem tűrik meg a nagyvárosi dolgokat. Az erdélyi magyar társadalom hétköznapi alakjai, akik itt élnek közöttünk, akikre könnyen ráismerünk, ha szétnézünk köreinkben. A szöveg ironikus, humoros, mégis nagyon odavág, a rendezői trükkökkel, a színészi alakítással együtt zseniális darab. A szerző bátor, egy olyan témát ragad meg, amelyről az erdélyi magyar társadalom úgy véli, hogy egy nem létező probléma, amelynél vannak sokkal súlyosabbak is, egy olyan téma, amire nem érdemes időt, pénzt fordítani.
Megváltozott munkaképesség megállapítása A rendelet alapján az a kérelmező tekinthető megváltozott munkaképességűnek, akinek az egészségi állapota 60% vagy ennél alacsonyabb. Korábban ez éppen fordítva volt: azt tekintették megváltozott munkaképességűnek, akinek egészségi állapota 50%-os vagy a fölötti értéket ért el – tehát az új rendszer a régi fordítottjának tekinthető. Részletesebben lebontva az a személy, akinek egészségi állapota: 51-60% közé esik, a B kategóriába (régi 50%), 31-50% közé esik, a C kategóriába (régi 67%), 1-30% közé esik, a D kategóriába (régi 100%) sorolható. Ez a besorolás tovább árnyalható aszerint, hogy az egyén rehabilitálható vagy képes-e az önellátásra. Tájékoztató a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól – Szociális Ágazati Portál. Az egészségi állapot mértékét úgy határozzák meg, hogy szervenként és betegségenként táblázatok alapján megállapítják az egészségkárosodás mértékét, majd összeadják ezeket az adatokat, és a 100%-ból kivonják a kapott egészségkárosodás mértékét. Ha az egészségállapot mértéke 60% vagy kevesebb, akkor az adott személy rokkantnak számít.
A jogalkotó figyelemmel a létbiztonságra csak abban az esetben engedi csökkenteni a megváltozott munkaképességű személy korábbi ellátásának összegét, ha az annak megállapítása alapjául szolgáló egészségügyi-munkaképességi állapotban pozitív változás következik be. – Az Alkotmánybíróság megállapította a Kúria ítéletének alaptörvény-elleneségét, ezért azt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletére kiható hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2. M. 2016/2015/5. számú ítéletére kiható hatállyal megsemmisítette. Az indítványozó rokkantsági nyugdíjban részesült. 16. Rehabilitációs kártya - honnan és ki adja? | SINOSZ. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény alapján 2012. január 1-jétől a rokkantsági nyugdíj rehabilitációs ellátásként került továbbfolyósításra, méghozzá jóval kevesebb összegben. Az indítványozó a jogerős hatósági határozat ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresettel élt.
Az a munkáltató, aki vagy amely 25 főnél több munkavállalót foglalkoztat és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (ez az úgynevezett kötelező foglalkoztatási szint), rehabilitációs hozzájárulást köteles fizetni.
A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A jogerős ítélet felülvizsgálata során a Kúriának arról kellett döntenie, hogy a munkaügyi bíróság az eljárása során megsértette-e a Pp. új szakértő kirendelését szabályozó 315. § (1) bekezdését. Az irányadó tényállás szerint a felperes egészségi állapotát az első-, és másodfokú orvosi bizottság, valamint a perben kirendelt igazságügyi szakértő azonos megbetegedések alapul vételével határozta meg. Megváltozott munkaképességű munkavállaló Archives -. A közigazgatási eljárásban és a perben szakvéleményt adó szakértők véleménye között az értékelt három megbetegedés közül egy megbetegedés részkárosító hatása mértékének (65% vagy 75%), ebből fakadóan az össz-szervezeti egészségkárosodás (71% vagy 80%) és az ebből kiszámított egészségi állapot (29% vagy 20%) mértékének meghatározásában volt különbség. Ennek az eltérésnek azonban a perben vitás kérdés eldöntése, a felperes minősítési kategóriába sorolása, annak alapján az őt megillető ellátás szempontjából nem volt jelentősége.
§ (2) bekezdés f) pont], a bíróság az alperesi új eljárásra adott iránymutatásként jogszabálysértően írta elő a felperes komplex minősítése 20%-os egészségi állapot alapján történő elvégzését, amely megállapítást a Kúria a jogerős ítélet indokolásából mellőzte. 2020. április 30. A Kúria Sajtótitkársága
Korábban a munkanélküliség helyett rokkantságot állapítottak meg minden olyan munkanélkülinél, akinek valamilyen krónikus betegségről orvosi papírja volt. Ezen változtatott egy 2012-es miniszteri rendelet. Az 1989-es rendszerváltást követően emberek százezrei vesztették el munkahelyüket. Az akkori kormány úgy döntött, hogy – ellentétben a többi posztszocialista országgal – a munkanélküliség helyett rokkantságot állapít meg minden olyan munkanélkülinél, akinek valamilyen krónikus betegségről orvosi papírja volt. A porckorongsérv, a depresszió, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség nem okoznak rokkantságot, hiszen megfelelő kezelés mellett a betegek munkaképesek. Ezért a korábban alkalmazott rokkantsági szempontok egy 2012-ben hozott miniszteri rendelet (7/2012. (II. 14. ) NEFMI rendelet) alapján megváltoztak. A törvény külön pontban fogalmazza meg, hogy a rokkantság mértékét a szakorvosok által kiállított dokumentáció alapján állapítják meg, valamint lényeges változás, hogy rokkantság helyett az egészségi állapot mértékét határozzák meg.
törvény (a továbbiakban: Ftv. ) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minõsül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy ef) az Ftv. 23.