Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak. Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, a mi ültettetett. Ideje van a megölésnek és ideje a meggyógyításnak; ideje a rontásnak és ideje az építésnek. Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje a jajgatásnak és ideje a szökdelésnek. Idézetek a Bibliából | Balatonalmádi plébániák honlapja. Ideje van a kövek elhányásának és ideje a kövek egybegyűjtésének; ideje az ölelgetésnek és ideje az ölelgetéstől való eltávozásnak. Ideje van a keresésnek és ideje a vesztésnek; ideje a megőrzésnek és ideje az eldobásnak. Ideje van a szakgatásnak és ideje a megvarrásnak; ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak. Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek; ideje a hadakozásnak és ideje a békességnek. - Biblia További Biblia idézetek: Bizonynyal látom, hogy nem személyválogató az Isten, hanem minden nemzetben kedves ő előtte, a ki őt féli és igazságot cselekszik. [Részletek] - Biblia Az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, (... ) de nem hagyja a bűnöst büntetlenül, megbünteti az atyák álnokságát a fiakban, és a fiak fiaiban harmad és negyedíziglen.
Egészséges felnőtt emberek váltak belőlünk – jelenti ki Eszter. Ezt Isten kegyelmének tulajdonítja, ugyanakkor az emberi támasz is sokat jelentett – teszi hozzá. "Nem tudom, mi lenne, ha édesapa élne, de az, hogy a testvéreimmel nagyon összetartó csapat vagyunk, egészen biztosan abból fakad, hogy egymásra voltunk utalva. Hogy azt a szeretetet, amit az édesapánktól kellett volna megkapnunk, Isten egymáson keresztül pótolta. Parókia – Vigaszt a gyászolóknak. Most, hogy az ország hat pontján éljük az életünket, egyre nehezebb megélni az egymáshoz tartozást, de tudom, ha most fölhívnám bármelyik testvéremet, és segítséget kérnék tőle valamiben, ott folytatnánk, ahol legutóbb abbahagytuk. Számon tartjuk egymást, imádkozunk egymásért, és amikor együtt vagyunk, azok minőségi idők. Egy évben háromszor-négyszer van néhány napunk együtt, amikor ott van mindenki, ilyenkor mindig nagyon élvezzük egymás társaságát. Évek óta decemberben a két ünnep közötti napokat együtt töltjük. Az szent idő: akik dolgoznak, szabadságot vesznek ki, akik tanulnak, máskorra időzítik a vizsgáikat. "
Választ nem talált, de megnyugvást igen – mondja Damásdi Eszter, aki öt testvérével maradt fiatal édesanyjukra, amikor lelkipásztor édesapjuk egy váratlan megbetegedés következtében harmincnégy évesen elhunyt. Hogyan élte túl a család a tragédiát? Fel lehet-e dolgozni az édesapa hiányát? Mi jó származhat mindebből? "Uramnak, az Úrnak lelke nyugszik rajtam, mert felkent engem az Úr. Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadon bocsátást a megkötözötteknek. Hirdetem az Úr kegyelmének esztendejét, Istenünk bosszúállásának napját, vigasztalok minden gyászolót. " (Ézsaiás 61:1–2. ) Az ószövetségi próféta szavait idézte a názáreti Jézus, amikor bemutatkozott annak a városnak a zsinagógájában, ahol felnőtt. (Lásd: Lukács evangéliuma 4. Halál - Idézetek a Bibliából. rész, 18–19. vers) Nyilvánosan hirdette: ő az, akire a jövendölés vonatkozott. A jó hír azonban nemcsak azok életét változtathatta meg, akik akkor hallották, hanem ma is szól minden szegénynek, megtört szívűnek, fogolynak, megkötözöttnek, gyászolónak.
Utolsó szavai így hangzottak: Mondják meg Zsófikának. A kislány nekiáll, hogy kiderítse, mi volt a mondat másik fele, és közben felnő. A regény végén van egy ilyen mondat, ami nagyon fontos számomra azóta is: "Úgy látszik, ha egy kisgyerek árván marad, annak apja lesz az egész világ. " Az összes férfi, akivel találkozik, egy kicsit a lányának fogadja őt, és némileg pótolja mindazt, amit egy apától kellene egy gyereknek megkapnia. Én is nagyon sok olyan embert tudok felsorolni az életemben, főleg kisgyermekkoromból – a gyülekezetből apukákat vagy tanáraimat –, akik akár tudatosan, akár tudattalanul betöltöttek egy részt abból a szerepből, amit az édesapámnak kellett volna betöltenie. " Az elmúlt években Eszter is segített már nem egy embert gyászának feldolgozásában. Egyik barátját is egy ilyen beszélgetésnek köszönheti. "Akkor azzal a mondattal tudtam vigasztalni, amit én is úgy kaptam: az, hogy fáj, azt jelenti, hogy szerettél és szerettek. Ha nem fáj, azt jelenti, hogy nem szerettem. "
Emellett mi már gyerekként abban nőttünk föl, hogy természetes volt imádkozni, mert Istentől lehet segítséget kérni, Ő meghallgat és válaszol. Ez az édesapám halálával nem változott meg, és talán abban van édesanyámnak nagy szerepe, hogy nem hagytuk abba az imádságokat. Megmutatta, hogy ugyanúgy lehet folytatni a mindennapjainkat, nyilván hiánnyal a szívünkben, de Isten ettől még nem változott meg. Ezt már felnőttként mondom ilyen tudatosan, de az egészen biztos, hogy gyerekként sem lett számomra Isten más attól, hogy az édesapám meghalt. És mivel ezen alapszik az életem, hogy Isten nem változik, ezért tudom talán egészségesen feldolgozni a gyászt. A gyógyulás, a vigasztalódás folyamat, amelynek része az is, hogy Isten újra és újra elmondja: én a te Atyád vagyok. " A vigasztalódásban sokat segített neki egy könyv is, amit még gimnazista korában olvasott – árulja el. "Szabó Magda Mondják meg Zsófikának című ifjúsági regénye különösen sokat jelentett nekem. A történet egy kislányról szól, akinek meghal az édesapja.
Családja vár minden vele kapcsolatos történetet, emléket, mert mint írják: "Hisszük, hogy méltó emlékezés az lehet, ha nem a halál feletti sajnálkozás, vagy a dolgok megszépítése tölti el szívünket, hanem ha azt a gazdag életet tartjuk szemünk előtt, amit ő leélhetett. " Jakus Ágnes
De forgassuk csak vissza az idő kerekét s kövessük a láng útját egészen a szikráig. Zeusz a mitológia szerint Olympiában győzte le apját, Kronoszt, vagyis az időt. E hely, napjainkban már csak kis bazárokkal övezett falú Görögországban. Turista látványosság. Akkortájt bezzeg hatalmas oszlopsorok, s azokat fedéllel áthidaló edzőcsarnokok, szökőkutak s fejedelmi vendégpaloták ékesítették Ókori olimpiai játékok építményeinek rekonstruált helyszínrajza Nyüzsgő hatalmas polisz volt, ahol államok királyai diskuráltak feszültséggel és izgalmakkal teli légkörben a a versenyekre várakozva, Zeusz templomának aranyfedele a szikrázó napsütésben maga a káprázat volt, melynek látványa az odatóduló hívők, és a versengés tudatától felajzott nézők izgalmát a végsőkig fokozta. A kábulatot és a mámoros hangulatot a templom előtti tér háromezer szobrának impozáns látványa – és még ma is, a világ csodájának számító, több emelet magas elefántcsont-aranylemez borítású, Zeusz obeliszk hatalmas alakja gerjesztette.
Ókori olimpiai versenyszámok: by Janka Szaniszló
A futószámok, azokon belül a sprintek (100, 200, 400 méter), a középtávok (800, 1500 méter), a hosszútávok (5000, 10000 méter), a váltók (4×100, 4×400 méter), illetve a gátfutás (100, 110, 400 méter), akadályfutás (3000 méter) és a végén a maratoni futás (42, 195 kilométer). A gyaloglószámok, 10 és 20 kilométer a hölgyeknek, 20 és 50 kilométer a férfiaknak. A dobószámok a súlylökés, gerelyhajítás, diszkoszvetés és a kalapácsvetés. Az ugrószámok a távolugrás, hármasugrás, magasugrás és rúdugrás. Legvégül az összetett versenyek, melyek a felsorolt versenyszámok kombinációja: a női hétpróba és a férfi tízpróba. Tudtad, hogy… – a futó sprintszámokban 2010 óta az első rossz start után kizárják a versenyzőt? Az ezt megelőző időszakban "csak" a második rontás történt kizárás. – a futósávok vonalaira rálépni, vagy a szomszéd pályát érinteni tilos, ezek szintén kizárást jelentenek? – a 100 és 200 méteres futóversenyben nagy szerepe van a szélmérésnek? Ha a mérő 2 méter/másodpercnél erősebb hátszelet mutat, akkor az elért idő nem hitelesíthető rekordként.
Magyar kvalifikációk a londoni olimpiára: Pars Krisztián, Kiss Dániel, Kővágó Zoltán, Kálovics Anikó, Rakonczai Beáta (a 2012. 01. 03-i állapot) Magyar első helyezettek az olimpiákon: Bauer Rudolf, 1900, diszkoszvetés Csák Ibolya, 1936, magasugrás Csermák József, 1952, kalapácsvetés Gyarmati Olga, 1948, távolugrás Kiss Balázs, 1996, kalapácsvetés Németh Angéla, 1968, gerelyhajítás Németh Imre, 1948, kalapácsvetés Németh Miklós, 1976, gerelyhajítás Zsivótzky Gyula, 1968, kalapácsvetés A verseny helyszíne a 2012-es londoni olimpián: Olimpiai stadion: A versenyről információk a 2012-es londoni olimpián:
– valamennyi futószámnál, célba érésnél a felsőtestet figyelik a bírók, azaz csak a nyak és a csípő közötti rész számít – a fej, a kar, a láb, a lábfej egyáltalán nem? – a gátfutóknál a gát magassága férfiaknál 1. 07 méter magas, hölgyeknél 83 centiméter? – az akadályfutás angol nevét "steeplechase" – toronyüldözés – onnan kapta, hogy az első akadályversenyeket két falu két temploma között rendezték? – a távolugrásban használt ugrás esetén tilos szaltózni? – a súlylökésben a súlygolyó súlya férfiak esetében 7. 2 kiló, hölgyeknél csak 4? – diszkosznak a súlya két kiló és 22 centiméter az átmérője? A diszkoszt egy 2. 5 méteres sugarú körből kell eldobni? – az 1948-as londoni játékokon, az amerikai Guinn Smith volt az utolsó rúdugró, aki bambuszrúddal ugrott és aranyérmet nyert? – az amerikai Ray Ewry tíz aranyérmet nyert 1900 és 1908 között? Mindezt tette úgy, hogy gyerekkorában tolószékbe kényszerült gyermekbénulás betegség miatt, azonban felépült. – a maratoni versenyszámmal, az ókori görög katona, Pheidippides-nek állítanak emléket, aki Matahonból Athénba futva vitte a győzelmi hírt i. e. 490-ben?
Később gyarapodott a versenyszámok mennyisége, aminek következtében egyre növekvő népszerűségnek örvendett az esemény. A győztesek fejére olajfaág koszorú került, egész életükre ingyen ellátták étellel-itallal őket, hősnek járó tiszteletet kaptak, szobrot emeltek nekik és egyre több görög hitte, hogy ezeket az embereket majd az isteneik kegyeikbe fogadják. A többi helyezettel nem foglalkoztak. A játékok idején szüneteltek a harcok. Az első néhány évtized után újabb futószámok jelentek meg, először Kr. 708-ban pedig a pentathlon, melyet sokáig a legnagyobb becsben tartottak, győztese a legsokoldalúbb sportolónak számított (részegységei: stadionfutás, diszkoszvetés, távolugrás, gerelyhajítás, birkózás). Később birkózás és ökölvívás versenyszámokban, ill. a Kr. 6. században lovasversenyeken (négyesfogatok és lovaglás) is lehetett indulni. A legdurvább sport, a pankráció is ebben az időszakban jelent meg, melyek általában az egyik fél halálig tartottak. A nevezési szabályok némileg változtak, mikor az ifjaknak is lehetőséget adtak a bizonyítása (de csak a kevésbé veszélyes sportágakban).