Szakma Kiváló Tanulója Verseny A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az MKIK-nak gondozásra átadott szakképesítésekben a nappali tagozaton végzős tanulók számára hirdeti meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt. A versenyen való részvétel ingyenes. A verseny fő célkitűzései: A magyar szakképzés színvonalának emelése, a szakképzés eredményeinek bemutatása széles körben. A végzős tanulók, és az iskoláik (tágabban a magyar szakképzéssel) szakmai megfeleltetése a gazdaság igényeinek és elvárásainak. A szakképzésben részt vevő tehetséges tanulók számára a jelenleginél szélesebb körben a megmérettetés és a kiemelkedő eredmények elérési lehetőségének biztosítása. A "fizikai szakmák" társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése a szakmunkás pályamodell bemutatása, népszerűsítése révén. Pályaválasztás és pályaorientáció elősegítése. SzakmaSztár - öntészet | Győri SZC Lukács Sándor Járműipari és Gépészeti Technikum és Kollégium. Új, kötetlen formákkal a verseny fesztivál jellegének erősítése. A mérés a gyakorlatorientált és a kompetenciákat mérő feladatokkal történik, melyek biztosítják a tényleges szakmai kompetenciák kibontakoztatását.
Megjelent a Szakma Kiváló Tanulója Verseny és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny 2022-es versenyfelhívása Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (a továbbiakban: MKIK) közösen hirdeti meg az MKIK-nak gondozásra átadott szakképesítésekben az iskolai rendszerű nappali oktatásban részt vevő végzős tanulók számára a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (a továbbiakban: SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (a továbbiakban: OSZTV). A 2021/2022. tanévben az SZKTV és az OSZTV országos döntőjét, hasonlóan a korábbi évekhez, az MKIK a Szakma Sztár Fesztivál keretében szervezi meg. A versenyre jelentkezni a honlapon megjelenő felületen lehet. A jelentkezéshez szükséges adatok rögzítését követően a kinyomtatott jelentkezési lapot az iskola igazgatójának egyetértő, támogató nyilatkozatával együtt kell a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarához eljuttatni. Www szakmasztar hu http. Jelentkezés és a jelentkezési lapok beérkezési határideje: 2021. december 16. A szakmai verseny központi területi előválogatóból, országos válogatóból és országos döntőből áll.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2008 óta rendezi meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), kibővítve az Országos Szakmai Tanulmányi Versennyel (OSZTV). A versenyek országos döntőjére Budapesten, az évente megrendezésre kerülő Szakma Sztár Fesztiválon kerül sor. A rendezvénynek a Hungexpo Vásárközpont ad otthont. A versenyek célkitűzése a gyakorlatigényes, "fizikai" szakmák társadalmi elismertségének és vonzerejének növelése a szakmatanulás népszerűsítése révén, a "Szakmát a kézbe" szlogen jegyében. A területi előválogatók lebonyolítását megyénként, a területi kereskedelmi és iparkamarák végzik. Www szakmasztar hu film. A területi előválogatókat válogatók követik. Az országos döntők legjobbjainak látványos versenyét, a bemutatókkal és interaktív tevékenység szigetekkel színesített Szakma Sztár Fesztiválon minden érdeklődő ingyenes részvétel mellett tekintheti meg, próbálhatja ki. Bővebb információért látogasson el honlapunkra, illetve kövessen minket a Facebookon is: @szakmasztarfesztival A versenyekről készült képeket megtekintheti FlickR oldalunkon: A fesztiválról készült 2019 film itt található:
Kollégát keresünk duális képzési tanácsadó munkakörbe Ha Ön szívesen dolgozna szakképzési területen, közreműködne a szakképzési munkaszerződésekkel, tanulószerződésekkel, duális képzőhelyekkel kapcsolatos feladatok ellátásában, jelentkezzen duális képzési tanácsadó munkakörbe! A munkakör betöltéséhez a kiírásban felsorolt dokumentumokat személyesen, vagy postai úton kérjük eljuttatni az álláspályázatban megjelölt címre. Kérjük feltüntetni a munkakör megnevezését Beadási határidő: folyamatos, illetve 2022. április 22. (péntek) 15. Szakma Sztár: Tizenhét tanuló a százkilencvenkilencből. 00 óra
A februárban zajlott további szóbeli és gyakorlati próbatételek során a négy szakmából összesen tizenheten nyertek jogot a döntős szereplésre. A döntőn komplex fűtésirendszer-szerelői, valamint gázvezeték és rendszerszerelői feladatok várták a tanulókat – tudtuk meg Bujdosó Balázstól, az épületgépészeti szakmák versenyfelelősétől. A Szily Kálmán középiskola tanműhelyvezetője elmondta, hogy a tanulóknak a szerelést két négyórás versenynapon kell megoldaniuk, amihez a feladatok jellege miatt az épületgépész technikusok még egy órát kaptak. Egyedül a versenyhez szükséges szerszámok jegyzéke jelentett előzetesen támpontot a várható feladatokhoz. A maximális kétszáz pont legalább 60%-ával minden résztvevő mentesülhetett a majdani gyakorlati vizsga letételétől. Szakma Sztár Fesztivál - HUNGEXPO. A versenyt idén is jelentősen nehezítette, hogy tízezres, a versenyzőket szorgosan fényképező nézősereg szeme láttára kellett dolgozniuk. Hiszen csak az ország általános és középiskoláiból mintegy kétszáz busznyi fiatal érkezett a fővárosba tanáraikkal, hogy élményeket gyűjtsenek a soktucatnyi szakma műveléséről.
A város Dácia provincia székhelye volt. A római város romjain, a már korábban épült Klusvár körül 1178 táján keletkezett a szászok és magyarok lakta új helység. (A korábbi időkből honfoglaláskori magyar sírokat a város több pontján is találtak. ) 1270-ben V. István már várossá avatta, Zsigmond király pedig 1409-ben kulcsos várossá emelte. A XV. század első és második harmadában épültek az új városfalak, három kilométer hosszúságban és mintegy 45 hektár területet magukba foglalva. Ma a Holnapért Alapítvány « Zsigmond Király Általános Iskola. Ekkor magyarok és szászok egyenlő számban éltek a városban, és az itt született (1440. február 23. ) Mátyás király 1458-as rendelete szerint a főbíró felváltva magyar és szász volt, a tanács és az esküdtek egyenlő részben szászokból és magyarokból álltak. Idővel a magyarok túlsúlyba kerültek, és János Zsigmond alatt kiszorították a szászokat a város igazgatásából. 1550-ben a Nyugat-Európából visszatérő Heltai Gáspár Kolozsváron indítja el a magyar nyelvű könyvnyomtatást. Ebben az időben a város a magyar reformáció központja, először a kálvinizmus terjedt el, majd Dávid Ferenc hatására unitárius hitre tért Kolozsvár.
Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be. A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Zsigmond király szekhelye. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be. A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.
Többször is béketárgyalások színhelye volt Giskra és Hunyadi közt. 1506-ban tűzvész pusztította el, 1661-ben pallosjogot nyert. 1553-tól 1593-ig és 1596-tól 1686-ig török uralom alatt állott. A város sokat szenvedett a portyázó törököktől és vallási villongások is pusztították. Falainak nyoma sem maradt. A város 1747-ben kiváltotta magát jobbágyi kötelezettségei alól és szabad város lett. 1769-ben kálvinista polgárai megtámadták a katolikusok menetét, mire 1771-ben Mária Terézia a kálvinista templomot leromboltatta. 1786-ban Kishont vármegye székhelye lett. 1805-ben az austerlitzi csatából hazatérőben Kutuzov serege szállt meg itt. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1845 májusában itt választották meg Petőfit tiszteletbeli táblabíróvá. 1849 júliusában itt kezdte meg az egyezkedést Görgey az oroszokkal. Protestáns főgimnáziumában sok neves személyiség tanult, köztük Mikszáth és Izsó Miklós is. „Zsigmond Király” Borlovagrend | Tata Város Hivatalos Honlapja. 1883-tól 1922-ig, majd 1938-tól 1944-ig ismét Gömör-Kishont vármegye székhelye. Rimaszombat (szlovákul: Rimavská Sobota) ma Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásának székhelye.
A királynő kezére sokan pályáztak, végül számos fordulat után Zsigmondé lett, vele pedig a magyar uralkodói cím is. Zsigmondnak a királyság megszerzéséért számos alkut kellett tennie a magyar nemességgel, amelyek meggyengítették a királyi hatalmat. Uralkodásának egyik mélypontja volt, amikor 1401-ben nemesek egy csoportja fogságba ejtette, innen is csak komoly kompromisszumok után szabadulhatott. Az 1396-os nikápolyi vereség után a korábbiaknál nagyobb figyelmet kellett szentelni a török veszélynek. Zsigmond megreformálta a haderőt és többszörös védelmi rendszert épített ki a Délvidéken. 1410-ben Zsigmond vitatott körülmények közepette megszerezte a német királyi címet. Ettől kezdve különösen nagy szerepet játszott az összeurópai politikában. Oktatási Hivatal. 1414-ben ő hívta össze a konstanzi zsinatot, amely elsődlegesen a pápaság helyzetét volt hivatott rendezni. Kezdetekor hárman is magukénak tartották a pápai címet, végül egy negyedik került hivatalba, V. Márton. Szintén a zsinaton ítélték el és végezték ki Husz Jánost, amellyel hosszú háborúskodás vette kezdetét követői ellen.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat. Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat. Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve.