A paraszti esztétika egyértelműen nem "a kevesebb néha több" elvét követte, azt tartották szépnek, ha a teljes felület ki van töltve. A kevés díszítés ugyanis a szegénységet jelentette. Az 1920-as években a matyóknál szokássá vált az úgynevezett ragyogók használata, ezek üveggyöngyök, flitterek, aranycsipkék voltak. Népművészet gyerekeknek | Page 2 | CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma. Először a jobb módúak körében, aztán a szegényebb családok is követték a példát, ami eléggé megdrágította az öltözetet. El is terjedt a mondás: "hadd korogjon, csak ragyogjon". Volt azért haszna is a ragyogóknak: a legények ingujja hosszú és bő volt, erre széles hímzés került, benne üveg- és fémdíszekkel. Verekedések során rendkívül nagy hasznát vették a csicsáknak, az ingujjat felgyűrve brutális ütőfegyverként szolgáltak, talán a Vasember is megirigyelte volna őket. Amikor már tarthatatlanná kezdett válni az állapot, az egyház és az értelmiségiek összefogtak, és elrendelték a díszek összegyűjtését. 1925 februárjában Mezőkövesd főterén az emberek levagdosták a ruhadíszeiket, és nyilvánosan elégették, ez volt a híres ragyogóégetés.
Vincze Kecskés István mutatja be a kalotaszegi téli népviseletet. Fotó: ha "Ezen a találkozón bebizonyosodott, hogy egy vérből valók vagyunk, hogy a határok csak jelképesek Székelyföld, Felvidék és az anyaország között. Közös törekvésünk vezérfonala, hogy nem szeretnénk elveszíteni azt, amivel Isten megajándékozott: az identitásunkat. Ez a kiállítás is bizonyíték erre – ha kevéssel is, de hozzájárulunk népünk örökségének továbbviteléhez"- hangsúlyozta Fülöp Magdolna. Biszak Enikő újságíró ismertette a székelyföldi babakiállítás anyagát a zsúfolásig megtelt terem közönségével. "A hagyományokat ápolva, korunk igényeihez igazodva igyekszünk valami szépet, hasznosat, maradandót alkotni. A hímzett népi motívumok lélekből fakadó gondolatok. Hiszen nagy erővel, pozitív, isteni, teremtő szimbólumokkal bírnak. Kötelességünknek éreztük megmenteni, felújítani, és népszerűsíteni e kihalóban lévő kulturális értéket"- emelte ki Biszak Enikő, az egyesület tagja. Népi szűcsmunka (könyv) - Kresz Mária | Rukkola.hu. Tamási Áron síremlékénél, Farkaslakán.
Népviseleti kiállítás Miskolcon A Kárpát-medence népeinek és nemzetiségeinek viselet-kiállítása, ahol több mint 300 eredeti öltözet található egy helyen, és ami különleges, hogy ilyen sokféleségben és a viseléshez hasonló körülmények közötti bemutatásra az 1896-os millenniumi kiállítás óta nem volt példa. A kiállításon töltött idő a XX. Magyar népviseletek tájegységenként. század első felében elkezdett – ma már reménytelenül lekésett – negyed évszázados, több ezer kilométeres utazást helyettesítő élménnyel ajándékozza meg a látogatót. A rendkívüli látványban rejlő – mással nem pótolható – lehetőség is megnyílik, amikor az egymástól szemmel elérhető távolságra lévő mezőkövesdi, nyitrai, kéméndi, máramarosi, toroczkói, vistai, kalocsai, ecseri, sióagárdi, kapuvári és még több száz viselet mintakincsét, fejdíszeit, anyagválasztását és más részleteit együtt látva kialakulhat egy átfogó hiteles kép a néprajz egyik kevéssé ismert értékéről, a népviseletekről. További információ és a kiállítás katalógusa az alábbi linken található Forrás: A magyar népi kultúrában egyes ruhadaraboknak szimbolikus jelentésük volt, árulkodott az illető társadalmi helyzetéről, munkájáról, életkoráról.
A háromszög alakúra hajtott vagy háromszögre szabott vállkendő célja a vállak fodrokkal, rojtokkal való hangsúlyozása vagy a has és a csípő kiemelése. Egyik sarka a hátra lógott, másik két sarkát a mellkason keresztülvetették, majd a hát deréktáji részén összekötötték. A kendők halmozása is előfordult, leginkább a sárközi viseletben, ahol a selyemkendő fölé két-három réteget vettek. Előfordult, főként a palóc falvakban, hogy egyházi nyomásra terjedt el a használata, funkcióját tekintve jól takart. A gondosan hajtogatott vállkendők helyett a 20. században terjedtek el a vastag, gyári kötésű berliner kendők mint téli ruhadarabok. A férfiak kendője: a nyakravaló A kendők megtalálhatóak voltak a férfiak viseletei között is. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Bíborba, bársonyba… – kendők a népi kultúrában. A nyakravaló kendőt a férfiak a nyakuk köré tekerték, majd elől megkötötték, díszes végei gyakran kétoldalt lógtak. Gyakran fekete színű, ritkábban fehér volt, hímzett mintával, rojtos szélekkel. Hazánkban a 19. században jelent meg a parasztok körében. A század végére a hosszú, sálszerű kendőt felváltotta az átlósan félbe-, majd sávokra hajtogatott négyzet alakú kendő.
Őket követték a kisebb vagyonúak. A különbség a gazdag és és szegény paraszt ruhatára között egyrészt a mennyiségben volt. Egyiknek 20-25 szoknyája volt, a másiknak legfeljebb 5. Másrészt különböztek ruháik a minőségben is: a szegények kevésbé finom, de azonos hatású anyagokat használtak. Több helyen a a ruhadíszek, szalagok, paszományok készültek olcsóbb anyagokból. Végül voltak olyan ruhadarabok, amikre a szegényebbek csak áhítozhattak: bő hímzett ünneplő suba, vagy bizonyos ékszerek: lázsiások, ezüstcsatok, ezüstgombok. Viseletek korosztály és állapot szerint [ szerkesztés] Korosztályok [ szerkesztés] A faluközösség életkor szerint akár 5-8, de esetleg 9 korosztályra is tagozódhatott: csecsemő, iskolahagyott, eladólány ill. legény, menyecske ill. fiatalember, javabéli, öreg- és vénasszony ill. -ember. Egy korosztály elhagyása és az újba lépés minden esetben megmutatkozott az öltözködésen is. A hagyományos paraszti társadalomban, amíg a kisgyerek iskolába nem kerül, nem sokat gondolkodtak az öltözetén.
Ebből az alkalomból Szobiné Kerekes Eszter négy babacsaládot készített fel a nagy útra. Ezek aztán eljutottak az Ontario-beli Oshawa nevezetű város Magyar Házába, ahol nem is akármilyen alkalomból, hanem az 1848-as magyar szabadságharc évfordulójának ünnepi műsora keretében lettek kiállítva, méltó keretek között. Még arra is alkalom nyílott, hogy Eszter mikrofonhoz léphetett és összefoglalhatta a népviseletekbe öltöztetett babák múzeumának létrejöttét és célját. Azt, hogy szükségét látták egykor virágzó, kápráztató öltözködési kultúránk hagyományainak megőrzését és tovább éltetését, hiszen olyan kincs ez, főleg a mai, egysíkúvá züllesztett, (tépett)farmernadrágos antikultúra világában, hogy annak értéke fölbecsülhetetlen. Ezt, a valamennyiünk közös gazdagságát képviselő kiállítást, ízelítő jellege ellenére is elragadtatással fogadta az oshawai Magyar Ház közönsége és aligha túlzás azt állítani, hogy az egyébként is gazdag kultúrműsor fénypontja lett a felvidéki népviseletek kiállítása, ami további, hasonló kiállítások megrendezésére ösztönzi a felvidéki népviseletek babamúzeumának vezetőségét és kezelőit!
Egy időben még arra is akadt példa, hogy a menyasszonyi öltözék fekete volt. Nem meglepő módon a menyasszonyi ruha volt egyébként a legdíszesebb. 30 év fölött már egyre kevesebb szalagot és pirosat hordtak a nők, ezeket felváltotta a tompa kék, illetve a zöld. 40 felett a kék és a fehér lett a meghatározó szín, majd az egyre sötétebb árnyalatok. A gyász színe az Őrségben sokáig a fehér volt például, de Somogy megyében a 20. század közepéig fennmaradt ez a szokás – tette hozzá Barnabás. Mindenkit a legjobb ruhájában temettek el, az idős embereket fekete-fehérbe öltöztették. A gyermekek és fiatalok halálának természetellenes mivoltát színekkel is kifejezték, így pirosba, - mely az örök élet színét jelentette - zöldbe, - mely a fiatalságot - illetve fehérbe vagy élénk kékbe öltöztették őket. A házasságkötés előtt elhunyt fiatalokat a díszes menyegzői ruhában temették el, a harcban elesettekre pedig vörös süveget tettek. Volt, amikor korlátozni kellett a díszek mennyiségét A ruhák festése, díszítése, a fonás, szövés, szabás, varrás, hímzés mind női munka volt, kivéve a szűrhímzés, ezt maga a szűcs készítette.
Az oregánó kifejezettebb és fűszeresebb ízű, ám ellenkezőleg a majoránna lágy és észrevétlen aromával és ízével rendelkezik. Ezeknek a fűszeres gyógynövényeknek a kertben történő termesztéséhez: a fajták felsorolása, amelyekből meglehetősen nagy van. Javasoljuk, hogy válasszon olyan területeket, amelyek jól megvilágítják a napfényt, és a talaj gyakori lecsapolását is elvégzik. 12 évelő gyógynövény, amit könnyű termeszteni - Kertinfó. Csak ezeknek a növényeknek a leveleit használják élelmezésre, frissen és szárítva is. menta Semmi kerti parcella nem képes megtenni olyan illatos és frissítő gyógynövények nélkül, mint a menta. Ez a növény minden háziasszonyban megtalálható, mivel különféle ételek és frissítő italok készítésére használható. A menta termesztéséhez ajánlott olyan helyeket választani, amelyeket a nap jól megvilágít. Meg kell jegyezni, hogy ez a növény képes növekedni, tehát ha nem akarja, hogy ez megtörténjen, akkor kis tárolóedényekben nevelje. Meg kell jegyezni, hogy fűszeres gyógynövények a kertben: az évelők és egynyári növények listája hosszú.
A római kamilla egy évelő növény, míg a német kamilla egynyári, de magvakból könnyen újravethető, így sok új növényre lehet számítani évről évre. Mindkét faj szárazságtűrő és teljes napsütésben vagy részleges árnyékban növekszik. A kamillavirágokat általában szárítják és nyugtató gyógyteák készítésére használják. 3. Menta A fodormenta az egyik legkönnyebben virágzó gyógynövény, de gyorsan elterjedhet a kertben, ezért ennek megakadályozása érdekében érdemes egy edénybe ültetni, vagy virágzás után visszavágni, hogy megakadályozzuk a magok terjedését. A menta teljes napsütésben vagy részleges árnyékban nő, és a leveleket akkor lehet leszedni, amikor csak szükségünk van rájuk, hozzáadhatjuk frissítő italokhoz vagy mentateát készíthetünk belőle. Fűszer- és gyógynövények - Ezermester 2022/2. 4. Kasvirág A kasvirág egy gyönyörű évelő virágos növény, amely nyártól kora őszig virágzik. A legjobban teljes napfényben virágzik, és nem igényel sok folyamatos karbantartást. A virágok szára elérheti az 1, 5 méter magasságot is, így valóban kiemelkednek a kertben.
Előző lapszámunkban írtunk Nagy Zoltán isaszegi kertjéről, amely a fűszer- és gyógynövények igazi tárháza lett, az alábbiakban pedig bemutatunk néhányat a legérdekesebbek közül. A kertet végigjárva látható, hogy szinte minden talpalatnyi helyet kihasznált művelője ahhoz, hogy minél több növény elférjen. A kertben élő növények sokféleségének köszönhetően, tavasztól késő őszig mindig virágzik valami, mindig vannak növények, melyek épp a leglátványosabb fejlődési fázisukban vannak. Legyen kerted a gyógyszertárad! A 10 leghasznosabb gyógynövény 1. rész - Gyógynövények - Konyhakert. Tematikus kert A gyógynövények egyes fajainak "variegata", azaz tarka levelű díszváltozataiból is él jó néhány példány az isaszegi kertben. Érdemes megemlíteni a hazánkban mindenütt megtalálható széles levelű útifű (Plantago major), a borbálafű (Barbareavulgaris), vagy az egyik mentafaj (Menthasuaveolens) tarka levelű változatait. Ha már a különleges levélváltozatoknál tartunk, jól mutatnak a levenduláknak a fogazott levelű fajai, melyekről első ránézésre nem is gondolnánk, hogy levendulák, ha csak a nálunk ismert két fajból indulunk ki, ilyen rendhagyó levélforma a jellemző például a Lavanduladentata fajra.
Egy-két tárkony tő fedezi a család fűszer szükségletét. Édeskés, borsos, kissé ánizsos ízű. Államilag elismert fűszernövények, gyógynövények: Árnika - Széleslevelű amzonvirág - Kapor - Angelika - Egynyári üröm - Tárkony - Szareptai mustár - Körömvirág - Sáfrányos szeklice - Konyhakömény - Koriander - Cserszömörce - Pallád kasvirág - Bíbor kasvirág - Izsóp - Levendula - Szúrós gyöngyajak - Lestyán - Kamilla - Citromfű - Borsosmenta - Fodormenta - Bazsalikom - Majoranna - Murvásmák - Mák - Ánizs - Romzaring - Muskotályzsálya - Hamvas cipruska - Borsika (Borsfű) - Évelő borsfú - Rozs (kizárólag anyarozs
Ez az egynyári gyógynövény szintén gondoskodik saját magvai elvetéséről, ámbár előfordulhat, hogy némi segítségre lesz szüksége az időjárástól függően. Ennek ellenére rendkívül egyszerű minden évben magról termeszteni. Már említett "álomteákban" való gyakori felhasználása nyugtató hatásának köszönhető, de emellett segíti az emésztést és a bőrön alkalmazva is képes kifejteni nyugtató hatását, ezért népszerű házilag készített kenőcsök és borogatások hozzávalójaként is. Levendula (Lavandula angustifolia) Ezt a jellegzetesen illatos és vitathatatlanul mutatós gyógynövényt már évszázadok óta használják a hagyományos gyógyászatban. Nem kifejezetten nehéz termeszteni, és habár szeret terjeszkedni, nem kell tartani ettől a szokásától, egyszerűen kordában tartható. Kiszárítani is egyszerű, így télire is elrakhatunk belőle. Gombaölő tulajdonságainak köszönhetően hasznos hozzávalója lehet a házilag készített kenőcsöknek, balzsamoknak, és szappanoknak is. Nem mellékesen a bőrt is simábbá teszi, illata pedig nyugtató hatással bír.