A jogszabály olyan részletes, hogy arra is kitér, mi van akkor, ha a sztrájk ideje alatt alapuló rendszeres fogászati, szemészeti vagy általános szűrővizsgálat esedékes. A válasz: ezekre el kell vinni a diákokat. A tanárok változtatni szeretnének Február 14-e óta tiltakoznak a tanárok a kormány sztrájkrendelete ellen azzal, hogy polgári engedetlenség keretében nem veszik fel a munkát egy-egy napra, az akciósorozat a héten is folytatódik. PSZ: kötelező oltás helyett legyen állandó tesztelés - Infostart.hu. Az elmúlt hetekben az Eduline-hoz eljutott információk szerint több mint 230 iskolából csatlakoztak a tanárok az akcióhoz. Az engedetlenségben részt vettek a budapesti rangsorvezető gimnáziumok tanáraitól kezdve az egyházi iskolákon át olyan intézmények tanárai is, akik nem is az Emmi alá tartoznak, sőt óvodai dolgozók is kiálltak a sztrájkjogok mellett. Diákok is támogatják tanáraikat, a volt diákok aláírásgyűjtései mellett a Facebookon terjedő felhívás elindítói arra kérik azokat a diákokat és egyetemistákat, főiskolásokat, akik szeretnének kiállni a tiltakozó tanárok mellett, hogy február 28-tól fehér szalaggal, és akinek lehetősége van rá, kockás ingben jelenjen meg a középiskolákban, egyetemeken.
Szabó Zsuzsa tájékoztatása szerint eredetileg november 10-én lett volna a pedagógusok-szakszervezetek és a kormány képviselői közötti tárgyalás, de az Emberi Erőforrások Minisztériuma módosította a dátumot november 18-ra. A PSZ indokolást nem kapott a halasztásról. A korábbi tárgyalásokon a pedagógus-szakszervezetek kaptak már bérajánlatot, de azt elfogadhatatlannak tartják. Az elnök kiemelte, az oktatásban dolgozók jóllétének egyik fontos eleme a bérek emelése, ugyanis egyre kevesebben vannak a pályán, és lassan már azok is elhagyják az oktatási intézményeket, akik eddig szívvel-lélekkel, a hivatástudatuk okán maradtak a rendszerben, mert nem lehet megélni abból a bérből, amit keresnek. Szabó Zsuzsa úgy gondolja, ez egy olyan kérdés, amiből semmiképpen nem engedhetnek. "A 10 százalékos ajánlat mindenki számára elfogadhatatlan, és közöltük: szinte megalázó, nemhogy segítene, rontani fog a helyzeten" – fogalmazott. Az elnök arra is kitért, korábban azt is felvetették, hogy az október 28-án megjelent két kormányrendeletet vonják vissza.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter október végén jelentette be, hogy a magyarországi cégek jogot kapnak rá, hogy dolgozóiknak, illetve a munkavégzéshez előírják a koronavírus elleni oltást. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ezután közölte, hogy azt szeretnék, ha a kormány visszavonná az állami intézményekben elrendelt, kötelező koronavírus oltásról szóló rendelkezést, illetve azt, hogy a nem állami intézményekben a kötelező oltás bevezetéséről a munkáltatók határozzanak. Utána Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja azt mondta a Népszavának, hogy az Emmi állítólag azt az ígéretet adta a megbeszélésen, hogy a kormány átgondolja a szakszervezetek követelését a kötelező oltás visszavonásáról, és egy új javaslatot is tesznek majd. Később ezt tagadta az Emmi. A kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, a kormány szándékai szerint a megbízással dolgozó pedagógusok számára is kötelező lesz az oltás. Emlékeztetett, pár hónapja a tanárokat - kérésükre - előrevették az oltást kapók sorában.
Olcsóbb és tartalmasabb élet Cornelia Rückriegel 6 éve költözött Magyarországra, egy Kecskemét melletti tanyára. Azt mondta a, hogy őt az alföldi pusztaság vonzotta, a kiszámítható időjárás és az olcsó megélhetési költségek. Itt szabadabban tarthatok lovakat, és oda lovagolok, ahová akarok, Németországban ez szigorúan szabályozott. Szerinte Magyarországon szinte mindenen spórolni tudnak a német életvitellel összehasonlítva. A takarítónőn, kertészen 70 százalékot, a cigarettán, alkoholos italokon 30 százalékot, az éttermeken pedig 50 százalékot. A hölgy kiemelte: az orvosi, kórházi, gyógyszerészeti ellátás Magyarországon szuper, még a fizetős orvosi ellátás is sokkal olcsóbb, mint Németországban (pl. fogorvosok). Morális pánik a bajor tévében A betelepült németek főként a Balatonnál és az Alföldön fordulnak elő nagyobb számban. Kecskemét környékén "tanyás németeknek" hívják őket, nagyjából 20-50 családról lehet szó, akik 8-10 éve vándoroltak be. Megdöbbentő a valóság: ez a nyugdíjasok sorsa Magyarországon - Portfolio.hu. Utánpótlásuk azonban már nem nagyon van. Bár egy magyar ingatlanokra specializálódott német ingatlanos, Ottmar Heide idén májusban úgy nyilatkozott a bajor tévének, hogy ugrásszerűen megnőtt azon németek száma, akik a menekültek elől mennek Magyarországra, ezt nekünk egyetlen magyar ingatlaniroda sem támasztotta alá, illetve Ottmar Heide sem válaszolt a megkeresésünkre.
Ez jelenleg havi 28 500 forint. Ám ők nincsenek sokan - nyugtatta meg írásbeli válaszában a humántárca államtitkára Korózs Lajost, mondván: az elmúlt években, éves átlagban száz embernek állapítottak meg ekkora öregségi nyugdíjat. A nyugdíjminimum jelenleg 28 500 forint Fotó: Polyák Attila - Origo Igyekeznek közelíteni a jövedelemhez A nyugdíjrendszerben az 1980-as években - ekkor kezdett jelentősebb bérkülönbség kialakulni a gazdaságban - vezették be a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegének korlátozását, ez később a degresszív számítási szabály többsávosra bővülésével folytatódott. A járulékfizetési felső korlátot 1992-től vezették be, vagyis ekkortól korlátozta a törvény a nyugdíjjal helyettesítendő kereset nagyságát. Ezért jönnek Magyarországra a német nyugdíjasok | 24.hu. A korlát feloldásával az aktív életszakaszban elért tényleges jövedelem pótlásához közelít a rendszer. A nyugdíjminimum szerepe a nyugdíjrendszerben, hogy aki legalább 20 év szolgálati időt igazol, és a nyugdíj alapjául szolgáló kereseteinek átlaga a nyugdíjminimum összegét eléri, az ennél kevesebb nyugdíjat nem kaphat.
Az adatok szerint a 65 éves vagy a feletti idős nők körében gyakoribb, hogy egyedül élnek, EU-s átlagban 40% körüli volt az egyedül élő idős nők aránya az egy fős háztartások körében, míg a férfiaknál ugyanez az arány csupán 22%-ot tett ki. Nagyjából ezek az arányok a magyar helyzetet is fedik. A 65 év és a felettiek körében EU-s átlagban mintegy 60%-ot tesz ki azoknak az aránya, akik saját lakásban vagy házban laknak és nincs jelzáloghitelük, mintegy 20% piaci áron bérli otthonát, míg mintegy 10% pedig kedvező áron bérli azt. Magyarországon közel 90% azoknak az időseknek az aránya, akik saját házban élnek jelzáloghitel nélkül, akik pedig bérelnek, azok többsége kedvező áron tudja ezt megtenni Mennyi évünk van még hátra nyugdíjasként? A születéskor várható élettartam folyamatosan nő az EU tagországaiban, az 1960-as évek óta mindkét nem esetében 10 évente átlagosan több mint 2 évvel. Az adatok azt mutatják, hogy a születéskor várható élettartam esetében a nemek közötti egyenlőtlenség is csökkenni látszik, ugyanis az utóbbi időben a férfiak várható élettartama gyorsabb ütemben nőtt, mint a nőké.
Magyarországon minden ötödik ember betöltötte a 60. életévét, ennek a korosztálynak a 61 százaléka nő – hangzott el a sajtótájékoztatón. Szegeden tizenöt éve működik az Idősügyi Tanács, a helyi nyugdíjasok 66 szervezetben és 9 klubban szerveződtek, működésüket az önkormányzat évi 22 millió forinttal támogatja. Fontosnak tartotta megemlíteni Szabó Sándor, hogy a szociális ellátást magára hagyó állam helyett a szegedi önkormányzat 600 millió forintot költ ilyen célokra. Szegeden természetes, hogy az önkormányzat folyamatosan egyeztet a nyugdíjasokat érintő kérdésekben a helyi Időügyi Tanáccsal. Hasonló szervezet a fővárosban a közeljövőben fog megalakulni – tudtuk meg. B. P.