Ezt az BÁDOGOSIPARI MOBIL OLLÓS EMELŐ autók emelésére ajánljuk a szerviz megkezdésekor történő ellenőrzések elvégzéséhez, vagy gyors szervizmunkákhoz. A felvonóplatformok tartalmaznak egy további emelőt kis ollós típusú emelvényekkel a kocsi felemeléséhez, hogy az szabadon maradjon. Műszaki adatok: emelési magasság: 1070 mm-ig magasság a összehajtás után: 125 mm szélesség: 1065 mm hossz: 2580 mm súly: kb. Emelőasztal. 300 kg szivattyúval csatlakozás: pneumatikus szivattyú 6-7 bar 500 kg alatti járművek használata nem ajánlott teherbírás, maximum 2. 5 T
24 órán belüli azonnali kiküldés és gyors szállítás versenyképes, alacsony árak Kiváló minőség és tartósság minden termék esetében Bővebb információ rólunk Egyedi megoldásokat is gyártunk
Egy adott területen a levegő felmelegedését befolyásoló tényezők 1) A nap sugárzása: A légkör külső határára 1354 W/m2 energia jut. Ez az érték a napállandó. Az energia jelentős része visszaverődik vagy elnyelődik A Föld felszínére valamivel több mint fele jut le a napállandónak. Különösen a rövidhullámú sugarak szűrődnek ki a napfényből. 2) A légkör felmelegedése: A napsugarak nem a levegőt, hanem a talajt melegítik fel először. A talaj a napsugarakat először hővé alakítja, majd ezt a hőt átadja a felette lévő levegőnek. Ez a folyamat a talaj feletti kb 20 cm-es légrétegre terjed ki. Az e fölötti levegő felmelegedése már a hőmérsékletkülönbségek miatt beinduló légkörzés hatására történik. 3) Üvegházhatás eredménye: lásd légkör szerkezete c. tétel 4) Mitől függ egy terület felmelegedése: a) a napsugarak hajlásszöge sugárzás időtartama felszín anyaga jellege Napsugarak hajlásszöge: Alapvetően attól függ, melyik szélességi körön vagyunk a gömb alakú Földön. A legnagyobb szögben az egyenlítő környékét érik a napsugarak, a legkisebb szögben pedig a sarkpontokat.
A Földre nézve ezen meleg nem vész el teljesen, mert a levegőben lebegő vizrészecskék és porszemek mindenfelé reflektálják a napsugarakat és igy a Föld felé is, miáltal maga a L. is lesz a melegség egyik forrásává. A levegő tulajdonképi felmelegedése azonban alulról indul meg, amennyiben a talaj hőmérséklete a besugárzás folytán emelkedik és a talajból kiinduló meleg részint közvetetlen vezetés, részint sugárzás által közöltetik a legalsóbb légrétegekkel. Csupán szárazföldet és páramentes levegőt tételezve fel, a melegségi viszonyok is egyszerüek volnának: minden helyre nézve a geográfiai fekvésénél fogva őt megillető besugárzás és kisugárzás mennyisége adná meg a hőmérsékletét és a szélességi körök egybeesnének az izothermikus vonalakkal. De a valóságban a viszonyok bonyolultabbak. A Föld felszinének felmelegedése ugyanis a talaj minősége szerint váltakozik (a szárazföld jobban melegszik fel, mint a tenger) és a kisugárzása is függ a talaj minőségétől (a szárazföld erősebben hül le, mint a tenger).
A levegőben lévő vízgőz ugyanis nem engedi megszökni a földfelszín által kisugárzott hőt, hanem visszaveri azt. A légkör e jellemző tulajdonsága az üvegházhatás. Nevét az üvegházakban lezajló hasonló jelenségről kapta, ahol az üvegház fala megakadályozza a meleg kiszökését. Az üvegházhatásért a levegőben lévő vízgőz mellett a szén-dioxid is felelős. Jelenleg a tüzelő- és üzemanyagok elégetése révén túlzott mértékben nő a szén-dioxid mennyisége, ami a növekvő üvegházhatás miatt jelentősen emelheti a Föld eddigi 15 °C-os átlaghőmérsékletét. Üvegházhatás A napsugárzás gazdasági haszna A Földünkön fellelhető energia túlnyomó részének forrása a Nap. A napenergia egy része közvetlen napsugárzás formájában éri a Földet, és ez már önmagában is nagyon sok energiát hordoz. Magyarország területét egy év alatt mintegy 400-szor több napenergia éri, mint az ország teljes éves energiafelhasználása. A napenergia közvetlen felhasználásának két leggyakoribb módja az elektromos áram előállítása napelemmel, valamint melegvíz készítés (fürdéshez vagy fűtéshez) napkollektorral.
Kisszótár Címszavak véletlenül (atmosphaera), az a levegő-réteg, mely földünket burkolja s részt vesz ennek tengely körüli és Nap körüli mozgásában. A Napnak és más égi testnek is van L. -e, de ez más összetételü mint a Földé. A Földet körülövező légtengert éppen ugy mint a Föld felületén levő bármely testet a Föld vonzása köti le. E vonzás küzd meg a levegő terjedékenységével (l. Aeromechanika) s mivel e vonzás a Föld középpontjától való távolság négyzetével fogy, egy bizonyos magasságban már nem képes egyensúlyt tartani a terjedékenységgel; itt van a légtenger határa. E vonzás következménye a levegő súlya és az a nyomás, amelyet valamely légréteg az alatta levő rétegre s az egész légtenger a Föld felületére s az itt levő testekre gyakorol. E nyomás mértéke az a nyomás, melyet a levegő egy cm 2 -re kifejt s amely nyomást kilogrammban kifejezve légnyomásnak nevezzük. (L. Aeromechanika. ) A L. alakja - hasonlóan a Földéhöz - ellipszoid, csakhogy egyenlítői dudorodása és sarki lapulása nagyobb mint a Földé.
Közvetett módon napenergia a forrása a szélenergiának, a biomasszának és a vízenergiának is. A napenergia hasznosításához az energiatárolás kérdése is hozzátartozik, mivel a napsugárzás mennyisége napszakonként és évszakonként folyamatosan változik. Hiszen éjjel nem süt a Nap, s télen is kevesebb sugárzás éri a földfelszínt. A napenergia számos előnye közül ki kell emelni, hogy belátható időn belül nem fogy el, nem környezetszennyező, nem kell szállítani, és nem drágul. Közvetlenül és közvetve (növényi táplálék, tűzifa) ősidők óta sokféleképpen hasznosítjuk, és a jövőben várhatóan az elfogyó fosszilis energiahordozók pótlása miatt szerepük még jobban növekedni fog.