A XVIII. század végén épült emlékmű a város és egyben Németország jelképe is. A város kettéosztása során a berlini fal a kapu mögött húzódott, így gyakorlatilag a lezárt zónához tartozott. Ezért sokáig a fallal együtt a Kelet- és Nyugat-Berlin határát szimbolizálta, majd 1990-től az ország és a város újraegyesítésének jelképe lett. Foto: Brandenburgi kapu /Mihály Gábor/ A Brandenburgi kapu után még egy látnivaló maradt hátra, ami úgyszintén előkelő helyszín Berlin életében. A Reichstag, a Németország szövetségi parlamentjének otthont adó épület. A neoreneszánsz épület 1894-től, egészen az 1933-as tűzesetig volt a Német Birodalom parlamentjének helyszíne. Végül a felújítás után, 1999-tól kapta meg a régi szerepét. Fotó: a Reichstag oldalról /Mihály Gábor/ A városnézés után a vissza út a Brandenburgi kaputól az U5-ös metróval, majd az Alexanderplatzról, úgyszintén az RE17-es vonattal történt. Nyugat-Dunántúl Archívum - Látnivalók Magyarországon. Átszálláskor ismét vettünk egy,, jó kis berlini kebabot" a téren, amit még felszállás előtt jóízűen elfogyasztottunk!
Hová szeretnél utazni? Szűrők pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb... Indulás ideje: Utazás hossza Árkategória Szállás típusa hotel apartman Kiutazás egyénileg repülővel busszal ** *** **** ***** önellátás reggeli félpanzió teljespanzió all inclusive Last Minute Akciók, kedvezmények, last minute Nyugat-Kréta Nyugat-Kréta térkép Nyugat-Kréta cikkek
Azonban 1669-ben, ahogy Kréta többi városa is, így Chania is török kézre került. Ez időben mindenfelé minaretek és mecsetek épültek. A törökök elvonulása után Chania Kréta fővárosa lett, majd ezt a címet több mint száz év után Heraklion vette át. Manapság Kréta kedvelt üdülőhelye és a térség igazi központja minden értelemben! Chania látnivalói: Kétség kívül a város egyik legnépszerűbb látnivalója és amit minden idelátogató megtekint az a velenceiek által épített kikötő és a 21 méter magas világítótorony. Nyugat-Dunántúl látnivalók - GOTRAVEL. A reneszánsz hangulatot ébresztő városnak ez a része a település igazi jelképe. Fotó: a 21 méter magas világítótorony /Mihály Gábor/ Tovább sétálva a kikötőben még figyelmesek lehetünk török nyomokra is, ugyanis itt található a Kücük Hasan pasa mecset is. Fotó: Kücük Hasan pasa mecset /Mihály Gábor/ A kikötő túlsó oldalán felfedezhetjük a Hajózási Múzeum -ot is, ahol a mínoszi, bizánci, velencei és a török korszakig mindent megtalálunk ami a tengerről és hajózásról szól. A szomszédban, tovább haladva csupán csak pár méterre helyezkedik a város erődítménye a Firka erőd.
Panoráma városnézés, majd transzfer a szállodába. Szállás Reykjavíkban: Hotel Smári. augusztus 15. vasárnap Egész napos kirándulás az Arany körúton, mely során megnézzük a? ingvellavatn tavat (a legnagyobb tó Izlandon), a? ingvellir Nemzeti Parkot (a középkori parlament helyszíne, és itt jól megfigyelhető az Európa és Amerika közötti geológiai törésvonal), Laugarvatnt (tóparti falu hőforrással), a Gejzírt, a világ egyik leglátványosabbjának tartott Gullfoss-vízesést, valamint a Skálholti templomot (középkorban az izlandi egyház székhelye volt). Szállás Reykjavíkban. augusztus 16. hétfő Az ország szerintünk legszebb részének, Dél-Izlandnak a természeti csodáit fedezzük fel: Hverager? i (kis földrengés-kiállítás), Seljalandsfoss (vízesés az Eyjafjallajökull vulkán oldalán), Skógafoss (vízesés), Dyrhólaey (szikla szép kilátással az óceánra), Reynisfjara (fekete lávahomokos tengerpart), Vík (tengerparti falu). Szállás Dél-Izlandon: Hotel Vik vagy Hotel Skógafoss. augusztus 17. kedd Ma Délkelet-Izland legszebb látnivalóihoz jutunk el: Eldhraun (hatalmas lávamező), Systrafoss (vízesés), Fjallsarlón (gleccserlagúna), Diamond Beach (tengerpart).
Rendező: Marton László félig mese félig musical 9-99 éves korig Szövegkönyv: Horváth Péter és Sztevanovity Dusán Zeneszerző: Presser Gábor Ezen a Padláson "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények... Díszlet: FEHÉR MIKLÓS Jelmez: JÁNOSKUTI MÁRTA Dramaturg: RADNÓTI ZSUZSA Zenei munkatárs: MESTER DÁVID, GELLÉRT-ROBINIK PÉTER Koreográfus: DEVECSERI VERONIKA, GESLER GYÖRGY Súgó: KERTES ZSUZSA Ügyelő: KUTI LÁSZLÓ/HÉJJ JÁNOS/WIESMEYER ERIK A rendező munkatársa: PUTNOKI ILONA, PATKÓS GERGŐ Rendező: MARTON LÁSZLÓ (19. A padlás : Varázskönyv (1. felvonás finálé) dalszöveg, videó - Zeneszöveg.hu. 00 órás kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 21. 15) Bemutató: 1988. január 29., Vígszínház
Horváth Péter, aki a prózai részek írásában segített, Marton László javaslatára került a produkcióba. A darab zenés részeinek 1988-as felvételeire a Vígszínház akkori anyagi helyzete adott okot. A színház nem tudta kifizetni a zenekart, így maga Presser Gábor játszotta el minden hangszeren saját hangszerelése alapján, majd ezek felvételeit illesztették össze. A felvételt és az elektronikus programokat Kiss István készítette. A premier évében jelent meg LP-n. Az ismételt kiadásra 1993-ban került sor a Hungaroton-Gong Kft. -nél. Rádiós - Kaszás Attila Süni - Igó Éva Mamóka - Tábori Nóra Barrabás / Révész - Hegedűs D. Géza Herceg - Méhes László Törpe (Lámpás) - Rudolf Péter Kölyök - Pápai Erika Meglökő - Rácz Géza Témüller - Balázs Péter Detektív - Vallai Péter Üteg - Seress Zoltán Robinson, a gép - Sípos András 1. Itt vagyunk (Nyitány) (Kölyök, Herceg, Törpe (Lámpás), Meglökő) 5:07 2. Ég és föld között (Kölyök, Herceg, Törpe (Lámpás), Meglökő) 2:09 3. Mit ér egy nagymama unokák nélkül (Mamóka) 2:35 4.