Testmérete az elterjedési területtől függ, az északi populációk tagjai nagyobbak, tömegük elérheti a 70 kg-ot. Egyedül vagy 7-10 tagú falkákban, csapatosan vadászik. A farkashorda a legnagyobb testű emlősöket – szarvasok, lovak, bölények – is megtámadja. A farkas jól fut, kitűnő a szaglása és a hallása. Ujjain a karmok nem húzhatók vissza, folyamatosan kopnak. Egyetlen nap alatt akár 200 km távolságot is megtehetnek zsákmány után kutatva. Gyorsan futnak, sebességük 60-70 km/óra. A nőstények évente egyszer 5-9 kölyköt hoznak a világra. Az egész Földön elterjedt állat, annak ellenére, hogy kártevései miatt kíméletlenül irtják. Hazánkból a század elején tűnt el, azóta csak elvétve fordul elő. Minden bizonnyal a farkas volt a kutya őse. Hiúz A hiúz Európa legnagyobb macskaféle ragadozója. Fülén jellegzetes szőrpamacs látható. Testtömege átlagosan 20 kg. Lá tása és hallása nagyon fejlett. Magányosan vadászik. Mókus téli aloe blacc. A nőstények évente-kétévente 1-5 kölyköt ellenek. Eurázsia északi részén és a hegyvidékeken él, elvétve hazánkban is felbukkan.
összehordanak és a lehullott avarral gondosan betakargatják. Számos ilyen raktárbázist létesítenek, amelyek közül azonban később, a hóval borított talajon sok esetben nem találnak meg. Ők ilyenkor ezeket a terméseket elvesztik ugyan, de önkéntelenül is segítik az adott fa- és cserjefajok spontán terjedését egy fásszárú élőhelyen. Persze, nem csupán a mókusok "feledékenysége" okozhatja a raktárkészlet elvesztését. Kameracsapdás felvételünk bizonyítja azt, hogy a vaddisznók is rálelhetnek egy-egy ilyen raktárra és jó étvággyal kifosztják őket éjszaka. Szegény mókus pedig másnap egészen emberi gesztusok kíséretében döbben le és értetlenkedik azon, hova is tűntek a fáradtságos munkával összehordott makkjai? Etetés A települések parkjaiban, kertjeiben élő mókusok számára a téli madáretetések nyújtotta többlet táplálék is sok esetben rendelkezésükre áll. Mókus téli aloe vera gel. Nem csupán az énekesmadarak számára kihelyezett olajos magvak tárháza válik hozzáférhetővé számukra. Hanem sajnos sok esetben maguk a madarak is felkerülhetnek a mókusok képzeletbeli étlapjára.
Ez lesz az első alkalom, hogy a fogságban élő, bolyhos farkú állatoknál közvetlen közelről tudták megvizsgálni a hetekig tartó alacsony testhőmérsékletet és a lelassult anyagcserét. Miért alszanak téli álmot az állatok? A tél komoly megpróbáltatást jelent minden állat számára. Biológia - 7. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. A téli táplálékhiányt sok állat - például pelék, sünök, denevérek - próbálja átvészelni úgy, hogy téli álmot alszik. A medvékről viszont a szakemberek zöme úgy véli, hogy nem alszanak igazi téli álmot, mert testhőmérsékletük ilyenkor sem csökken le annyira, mint a kisebb termetű emlősöké.
Egy nyuszt kétszer nehezebb egy mókusnál, így amikor mászni kezd a fészek felé, az ágak megmozdulnak, felriasztva a mókust, így az időben el tud menekülni. A mókusok nem egyszerű fészket építenek: először is van egy vastagabb gallyakból álló burkolat (ez a szarkafészekre hasonlít), ebbe kívülről leveles ágak kerülnek, a belsejét pedig hársfahánccsal illetve mohával vagy fűvel bélelik ki. Igazán vicces látvány, amikor egy mókus háncsot gyűjt: száraz hársfaágakat keres, egy helyen megsérti a kérget, majd éles fogaival megragadva, hátrafelé tolatva hámozza meg az ágat. A fészek átmérője átlagosan 40 cm, a belső területé kb. ORIGO CÍMKÉK - téli álom. 15 cm. Néha egyébként varjúfélék elhagyott fészkeit alakítja át. Fotó: wikimedia Alig lehet szemmel követni, ahogy ágvégről ágvégre vetik magukat. Mindig felülről lefelé ugranak, és 4–5 méter távolságot is képesek átugrani, ám ha a fa csúcsáról indulnak, még ennél is messzebb jutnak. A földön kb. 50 centis ugrásokra képesek. Ehhez mérten a látása is igen jó, nagy látótérrel rendelkezik, színlátása is fejlett.
Látásuk mellett rengeteg ún. tapintószőrük van, melyek hosszúak és érzékenyek, előfordulnak a mellső mancsán, hasán és faroktövénél is. A klímaváltozás hatásaként egyre enyhébbek az európai telek. Azt gondolhatnánk, a mókusoknak jót tesz, ha nincsen kemény tél, azonban hosszú távon ez kedvezőtlen számukra. Egy fenyvesben élő mókus ugyanis átlagosan 100-150 erdei fenyőtobozt fogyaszt el naponta, és bár ez soknak tűnik, a mínusz 15-20 fokos hidegben hamar letornásszák (egy toboz kb. 0, 2 grammnyi hasznos eleséget tartalmaz). Azonban enyhe tél esetén jóval kevesebb kalóriát képesek elégetni, így meghízottan várják a tavaszt, ami miatt nehezebben menekülnek el a ragadozók - így a nyuszt és a héja - elől. Mókus téli álom. Mókusok szinte a világ minden táján élnek. Nálunk az európai mókus (Sciurus vulgaris) elterjedt, hívják vörös mókusnak vagy közönséges erdeimókusnak is, a népnyelv pedig cibókaként, evetként vagy kelempájsz madárként is ismeri. A mókus húsát még ma is fogyasztják az emberek. Az Egyesült Királyság egyes üzeletiben még manapság is kapható mókushús.
A vékony ágakra épített fészket azonban a súlyosabb kisragadozó nem tudja észrevétlenül megközelíteni, hiszen akaratlanul is megmozgatja az egész építményt, a mókusok pedig időben felébredve ki tudnak ugrani, el tudnak menekülni a veszély elől. Tehát mókusaink télen is ezekben a lakályos fészeképítményekben húzzák meg magukat. Persze gyakran elhagyják otthonukat és a december-januári párzási időszakban az egyébként magányosan élő hímek valóságos "vadászatot" rendeznek a nőstények kegyeit keresve. Karácsonyi mókus 23 cm "Téli álom" – loftandvintage.hu. Látványosan üldözik őket, kergetőznek velük a fák törzsén körbe-körbe kapaszkodva, a farkukat csapva ide-oda. A nyárvégi időszakban, a kölykök kirajzása után a nőstények ismét fogantatásra készek és táplálékbő időszak esetén akár másodszor is lezajlanak a fent említett koreográfiával bemutatott udvarlások. De térjünk vissza az eredeti kérdésünkhöz, ha nem alszanak valódi téli álmot a mókusok, akkor mivel táplálkoznak ilyenkor? A természetes, erdei élőhelyeiken már az őszi időszakban próbálnak az ínséges téli hónapokról előre gondoskodni.
Táv: 6km körtúra. Pomázról Pilisszentkereszt-Dobogókő irányába, a műútról könnyen megközelíthető egy balra levezető aszfaltozott út, ez vezet le a szurdokvölgy parkolójához (N47 41. 090 E18 55. 187), itt kiépített pihenőhely, egy nagyobb tisztás, és tűzrakóhely vár ránk, ahol egy kis szalonnasütésre is van lehetőség. Dera-szurdok - a mi Svájcunk, amikor a szemünk elől már eltűnnek a házak és a ma már használaton kívüli mészégető kemencék, ott kezd el meredeken mélyülni és szűkülni a völgy. A Pilis leghosszabb folyóvize nem messze Pilisszentkereszttől szurdokszerű, meredek völgyet vájt magának az idők során. Dera-szurdok, Pilisszentkereszt - BeregiHirek.huBeregiHirek.hu. A "dera" szó maga is rést, szakadékot jelent. Ezt a találó nevet a Pomázon élő szerbek adták egykor a folyónak és így a szurdoknak is. Nos a Dera-patak völgye nem hazudtolja meg a nevét: a folyó 1-1, 5 kilométeres mély, meredek szurdokot alakított itt ki. Tükörsima felületűre kopott kövek törik meg rendre a folyó felszínét. A Dera hangos csobogással száguld végig a medrén egészen addig, amíg Szentendre alatt végül a Dunába torkollik.
8 / 10 A völgykatlan a déli vége felé kiszélesedik Fotó: Somogyvári D. György A vége felé a patakvölgy tágas árokká szélesedett, és egy tisztáshoz értünk, ahol néhány pihenőpad árválkodott. Mivel csak nem akartunk elszakadni a szurdok látványától, ezért úgy döntöttünk, hogy az elágazásnál a kék háromszög jelzésen felmegyünk a sziklagerincre, megnézzük, hogy mutat felülről. Az eddigi kellemes séta az emelkedőn gyorsan át is csapott lihegős kaptatásba, mert valahogy csak fel kell jutni a völgyből a mészkőszirtek tetejére. 9 / 10 Látványos kilátópont a gerincúton a Dera-szurdok felett Fotó: Somogyvári D. György Fent a szurdokperemen, a szikláknál elakadt a szavunk. Az alattunk tátongó hasadék látványa még a cementszínű, szürke égbolt és a köd ellenére is mellbevágó volt. Pilisszentkereszt, a Dera patak szurdokja, SzG3 - Magyarország - awilime magazin. A sziklák mellett húzódó, köves, avarral borított, szűk ösvény azonban nem veszélytelen párás, nedves időben, ugyanis igen sikamlós. Ha nem figyelünk a lábunk elé, könnyű rajta megcsúszni és hasra esni – ezt saját példával igazolhatom.
Indulunk a falu másik vége felé, ahonnan könnyen el lehet jutni a romokhoz... Közben elhaladtunk a Szent Kereszt tiszteletére felszentelt katolikus templom mellett... Emléktábla a templom falán A 756 m magas Pilis-tető... Élet az út mentén... Megérkeztünk a romokhoz A falmaradványokat már nagyon belepte a gaz A Klastrom-kert bejáratánál lévő tábla...... és a másik oldala A romok felett eső védő sátortetők vannak
A "dera" szó maga is rést, szakadékot jelent. Ezt a találó nevet a Pomázon élő szerbek adták egykor a folyónak és így a szurdoknak is. Nos a Dera-patak völgye nem hazudtolja meg a nevét: a folyó 1-1, 5 kilométeres mély, meredek szurdokot alakított itt ki. Tükörsima felületűre kopott kövek törik meg rendre a folyó felszínét. A Dera hangos csobogással száguld végig a medrén egészen addig, amíg Szentendre alatt végül a Dunába torkollik. Vizét út közben a Pilis-tetőről és Dobogókőről lezúduló csapadék táplálja. Dera-szurdok – a mi Svájcunk A túrázók romantikus hangulatú fahidakon kelhetnek át a folyón, és ha kicsit szusszannának kirándulás közben, kényelmes kialakítású pihenőhelyek várják őket, ahol akár egy kis tábori szalonnasütésre is van lehetőség. A Dera-szurdok, a Vaskapu-szoros és a Holdvilág-árok igazi paradicsoma a túrázóknak és a hegyikerékpárosoknak. Aki azonban nem elég felkészült és edzett biciklis, az inkább válassza a környék gyalogos bebarangolását – a terep ugyanis nem kezdőknek való!