Keleti Ágnesre az 1952-es olimpián talajtornán nyerte első aranyérmét Helsinkiben, de emellett egy ezüst- és két bronzérmet is hazavihetett. Négy évvel később Melbourne-ben még nagyobb diadalt aratott, hiszen elképesztő teljesítményét négy aranyéremmel és két ezüstéremmel jutalmazták. Az 1921. január 9-én született tornász az 1956-os olimpia után előbb Ausztráliában telepedett le, majd egy évvel később Izraelbe költözött, ahol tanárként dolgozott, edzőként pedig megteremtette a nemzeti tornasportot. Keleti Ágnes egyszer volt házas, 1944 és 1950 között Sárkány István tornász felesége volt, akitől két gyermeke született: Dániel és Rafael. Önéletrajzi könyve 2002-ben jelent meg Egy olimpiai bajnok három élete címmel, két évvel később pedig a Nemzet Sportolójává választották. Keleti Ágnes kilencven felett is kirobbanó formában van: nézd meg a legidősebb magyar olimpikon régi és új fényképeit! Mindent az érzelmi evésről Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében.
Keleti azt tervezte, hogy részt vesz az 1940-es tokiói olimpián, mielőtt a játékokat a második világháború kitörését követően törölték volna. Ehelyett a náci megszállással találta szembe magát és a túlélés érdekében kénytelen volt felvállalni egy keresztény lány kilétét. "Magyarországon az összes zsidónak sárga csillagot kellett viselnie az azonosításhoz, de én nem voltam hajlandó" – magyarázta egy közelmúltbeli interjúban. "Hamis papírjaimmal sikerült elmenekülnöm a fővárosból. Egy eldugott faluban éltem és szobalányként dolgoztam. " Keleti túlélte a háborút, de sok családtagja – köztük apja – sem volt ilyen szerencsés. Összesen 550. 000 magyar zsidót ölt meg a náci rezsim. A háború befejezését követően a 27 éves Keleti az 1948-as londoni játékokon állt volna versenyre, de egy sérülés megakadályozta részvételi esélyeit. Ez azt jelentette, hogy Keleti Ágnes 31 évesen, 1952-ben Helsinkiben tudott debütálni az olimpiai játékokon. Az 1952-es olimpiai döntők A torna egy olyan sport, ahol az életkor sokat számít.
Az olimpikon csillogó karrierje során 10 érmet nyert – ebből öt aranyat. Amikor az Ausztrál verseny véget ért, Keleti Ágnes úgy döntött, hogy nem tér vissza hazájába és politikai menedékjogot kapott Ausztráliában, mielőtt 1957-ben emigrált volna Izraelbe. Miután 1959-ben megnősült és családot alapított, testnevelési oktatóként kezdett dolgozni a Tel-Avivi Egyetemen és a netanyai Wingate Sportintézetben, miközben bölcsességét megosztotta az izraeli torna nemzeti csapatával is. 2015-ben, 94 éves korában Keleti visszatért Magyarországra, hogy ismét Budapesten lakhasson – 59 évvel a melbourne-i játékok után. "60-nak éreztem magam" – mondta születésnapja alkalmából. Találó szavak egy olyan sportolótól, aki dacolt az életkorral, hogy valahai legidősebb olimpiai torna aranyérmese legyen, és most a legidősebb olimpiai bajnok. Forrás: Képek:
A szomszéd gyerekek mind hozzánk jöttek hétvégente ebédelni, mert tudták, hogy nálunk finomabb az étel. Minden ruháját saját maga varrta, a magazinokból kinézte a szabásmintákat, és miközben ollóval vágta ki őket, spárgázott egyet a földön" – mesélte az izraeli–magyar származású férfi, és hozzátette, mindig is csodálta, hogy édesanyja mindenre talált időt, hihetetlen élet volt benne. Az M5 Magyar nők című műsorának Keleti Ágnesről szóló teljes epizódját az alábbi linken tekintheti meg. A címlapfotón Keleti Ágnes, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász (MTI/Szigetváry Zsolt)
A Népstadion átadásán is ott volt, ő vitte be a zászlót. Az 1954-es római világbajnokságon felemás korláton nyert, gerendán akkor már dobogóra állt, és a bronzot kapta gyakorlatáért, noha ennél jobbat érdemelt volna a visszaemlékezések szerint. Az egyéni összetettben a második helyre futott be, ennek külön története van. "Ha csak egy nagyon közepesnek számító 9 pontos ugrást hajt végre, megszerzi az egyéni összetett világbajnokságot. Keleti Ágnesnek azonban egyik kísérlete sem sikerült. Már a nekifutásán látszott, hogy bajok lesznek az ugrással. Túlságosan lassú, erőtlen, határozottság nélküli volt a rohama, és bizony nem is sikerült a lovat átugrania. A verseny után a magyarok körében élénk vitát váltott ki, hogy nem lett volna-e jobb Keletinek egy egyszerű, úgynevezett büké ugrást végrehajtania, semmint a nehéz kézenátfordulással kísérleteznie. A vita eldöntetlen maradt" - írta a Népsport. Keleti 66, 51 ponttal a nyolcvanadik helyen zárt. A győztes szovjet Roudiko neve mellett 75, 68 pont került, vagyis 9, 2-es ugrásra lett volna szükség, ami ha közepes formában van, szintén nem okozott volna neki gondot.
Kim Il-sung örök elnök Kim Jong-il örök főtitkár és nemzetvédelmi elnök Juche Korea örök vezetői Chosŏn'gŭl 주체 조선 의 영원한 수령 Hancha 主體 朝鮮 의 永遠 한 首領 Felülvizsgált romanizáció Juchejoseonui Yeongwonhan Suryeong McCune – Reischauer Chuch'ech'osŏnŭi Yŏngwŏnhan Suryŏng Juche (Észak) Korea örök vezetői (Koreai: 주체 조선 의 영원한 수령; ÚR: Chuch'ejosŏnŭi yŏngwŏnhan suryŏng) arra utal, hogy Észak-Korea elhunyt vezetőinek posztumusz címet adnak. A "Juche Korea örök vezetői" kifejezést a 2016. június 30-án módosított Alkotmány preambulumában, majd az azt követő felülvizsgálatokban rögzítették. A következõ szöveg (az eredeti változatban): A Koreai Munkáspárt vezetésével a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a koreai nép a nagy elvtársakat, Kim Il Szungot és Kim Dzsong Ilt fogja fenntartani Juche Korea örök vezetőiként... A cím története Észak-Korea elnöksége 1994 előtt A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöki posztját Észak-Korea alkotmánya hozta létre 1972-ben. Meghalt Kim Dzsong Il észak-koreai vezető. Addig Kim Il-sung a Koreai Munkáspárt miniszterelnöki és főtitkári tisztségét töltötte be.
1972-ben megalakult az elnökség, és Kim Il-sungot 1972. december 28-án az észak-koreai Legfelsõbb Népi Közgyûlés választotta be a tisztségbe. Kim haláláig 1994-ig töltötte be az elnöki tisztet, és ezt a tisztséget üresen maradt, fia és utódja, Kim Dzsong-il nem kapta meg a címet. "Örök elnök" Az 1998-ban felülvizsgált alkotmány megszüntette az elnökséget, és Kim Il-sungot örök elnöknek nyilvánította. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 1998. szeptember 5-én módosított alkotmányának preambuluma a következőképpen szól: A Koreai Munkáspárt vezetésével a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a koreai nép nagy becsben tartja Kim Il-sung elvtársat, mint a Köztársaság örök elnökét... Az elnök volt a de jure Észak-Korea államfője, de akinek hatáskörét a nemzet államideológiájának "szent vezetője" gyakorolta Juche. Újraindult az építkezés egy korábban bezárt észak-koreai nukleáris telephelye | 168.hu. Ashley J. Tellis és Michael Wills szerint ez a preambulumbekezdés jelezte azt az észak-koreai sajátosságot, amely szerint a teokratikus állam a Kim Il-sungot övező személyiségkultuszon alapszik.
Az Egyesült Államok indiai- és csendes-óceáni parancsnoksága szerdán közleményt adott ki, amelyben elítélte a rakétaindítást, és arra szólította fel Észak-Koreát, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely tovább gyengítheti a biztonsági helyzet stabilitását a térségben. A közleményben egyértelműen ballisztikus rakétaként említették a kilőtt eszközt. Leszögezték azt is, hogy a kísérlet az Egyesült Államokra és szövetségeseire nem jelentett veszélyt.
"A repülőterek nagy, burkolt területeket is biztosítottak a közúti hordozórakéták biztonságos működtetéséhez". A szerdai sikertelen kilövés aggasztó a repülőtér Phenjanhoz való közelsége miatt – mondta Panda. 2017-ben egy másik helyről kilőtt Hwasong-12 közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta a kilövés után kudarcot vallott, és lakott területre zuhant. Forrás: Reuters
Ahogy Japán megerősítette a Manciuria feletti uralmát és Kínába helyezte, Kim és az ő részlegének túlélői az Amur-folyó felől Szibériába hajtották. A szovjetek üdvözölték a koreaiakat, átvonják őket, és a Vörös Hadsereg egy részévé alakítják őket. Kim Il-Sungot a nagymester rangjára helyezték, és a második világháború idején a Szovjet Vörös Hadseregért küzdöttek. Visszatér Koreába Amikor Japán átadta magát a Szövetségeseknek, a szovjetek 1945. augusztus 15-én vándoroltak Phenjanba, és elfoglalták a Koreai-félsziget északi felét. Nagyon kevés előzetes tervezéssel a szovjetek és az amerikaiak durván a 38. párhuzam mentén osztották fel Koreát. Kim Il-Sung visszatért Koreába augusztus 22-én, és a szovjetek nevezték ki az ideiglenes népbizottság vezetőjének. Kim azonnal létrehozta a veteránokból álló koreai néphadsereget (KPA), és megkezdte a hatalom megszilárdítását a szovjet megszállt Észak-Koreában. 1945. szeptember 9-én Kim Il-Sung bejelentette a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság létrehozását.
Valószínűleg születési évét is kozmetikázták, hogy apja harmincéves korára essen (aminek a koreai kultúrában nagy jelentősége van). A hivatalos életrajz kitér arra, hogy születését egy fecske jósolta meg, és világra jövetelekor kettős szivárvány és egy új csillag jelent meg az égen. Kim Dzsong Il a tanulmányait valószínűleg Kínában végezte (hivatalos életrajza szerint Phenjanban, a párthivatalnokok gyerekeinek fenntartott intézményben tanult). 1964-ben politikai gazdaságtan szakon kapott diplomát, s megtanult angolul is. Apjának köszönhetően egyre fontosabb pozíciókat töltött be a pártapparátusban: huszonhat évesen a Koreai Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a párt propagandáért felelős igazgatója lett. A nyolcvanas években már gyakorlatilag ő uralta a pártot; volt kulturális miniszter és irányította a Dél-Korea elleni párttevékenységet. 1991 végén a hadsereg főparancsnokává nevezték ki. Kim Ir Szen 1994. július 8-án bekövetkezett halála után Kim Dzsong Il átvette ugyan az ország vezetését, apja azonban holtában is elnök maradt, a pozíciót inkább megszüntették, semmint, hogy új ember töltse be azt.