(Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Botanikus kert budapest. Budapest: Akadémiai. 1995. 397–398. o. ISBN 963-05-6928-0 Adelaidei botanikus kertek (angol) Fairchild Tropusi Botanikus Kert honlapja angolul Kapcsolódó cikkek [ szerkesztés] Arborétumok Magyarországon Arborétum További információk [ szerkesztés] GlobalTreeSearch adatbázis Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85015963 GND: 4146403-5 BNF: cb11933871x KKT: 00572139
A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert a MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetéhez tartozik. Itt, a botanikus kert területén található a Berkenyeház Látogatóközpont is, amely a kutatóintézet munkáját, a botanikus… Tovább » Sajtótájékoztatók A MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet hatodik alkalommal rendezi meg a Földi javak asztalunkon – termékkiállítás és vásár című egynapos rendezvényét a Nemzeti Botanikus Kertben Vácrátóton, mely során az érdeklődők helyi termelők, biotermelők és ökogazdák közvetítésével barangolhatnak a hagyományosan készült magyar ételek világában. Füvészkert , Budapest. Programok A MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet hatodik alkalommal rendezi meg a Földi javak asztalunkon – termékkiállítás és vásár című egynapos rendezvényét a Nemzeti Botanikus Kertben Vácrátóton, mely során az érdeklődők helyi termelők, biotermelők és ökogazdák közvetítésével barangolhatnak a hagyományosan készült magyar ételek világában. Több mint 30 kiállító vesz részt, akik többek között lekvárokkal, … Tovább » Előző oldal 1 2 3 4
Sajtótájékoztatók A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kertje, valamint a Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvár és Levéltár tisztelettel meghívja Önt a BIODIVERZITÁS A SOROKSÁRI BOTANIKUS KERTBEN című könyv bemutatójára. Hírek I. Rózsa- és galagonya-konferencia a Kárpát-medencében címmel kétnapos nemzetközi tudományos tanácskozás zajlott a Szent István Egyetemen, Gödöllőn. A konferencia alkalmával rózsa és galagonya gyűjteménnyel gazdagodott a helyi védettséget élvező botanikus kert. Sajtótájékoztatók A kertben az elmúlt másfél évben nagyszabású rekonstrukció történt. Budapest botanikus kertek. A gyűjtemény – amely 600 növényfajnak ad otthont, melyek közül 200 védett – csaknem egy hektáros területén ismét láthatók a magyarországi tájegységek növényvilágát bemutató élőhelyek Hírek Március elején már lila és sárga színben pompázó virágszőnyeg fogadja az érkezőket a Szent István Egyetem városi védettség alatt álló Botanikus Kertjében.
7 / 9 Szibériai nőszirmok, a május sztárjai A kert legértékesebb és ilyenkor, május második felében a leglátványosabb része, a Pannon láprét rezervátum terület. A Duna-Tisza közén egykor gyakori, jellemző társulás volt ez a meszes talajú kiszáradó láprét, melyből mára nem sok maradt. Ez a 12 hektár a kevés túlélők egyike. Budapest botanikus kery james. A lápréten számos védett növényfaj él, köztük ilyenkor a szibériai nőszirmok ( Iris sibirica) a leglátványosabbak, melyek beborítják a terület egy részét. Csodálatos látvány, nem lehet betelni vele, és hiába is próbálja az ember, nem lehet a látványt fotón visszaadni. Több orchideafaj is előfordul itt, például a nyár elején virágzó vitézkosbor, a hússzínű ujjaskosbor, vagy a rét és az erdő határán előforduló madársisasok. Bármennyire is csábító, a láprétet csak a kijelölt sétautakról csodáljuk, mert pár lépés is komoly károkat tehet az értékes növényzetben. 8 / 9 A nőszirmok nemzetsége 2-300 fajt számlál, a hazánkban őshonos fajok egyike a szibériai nőszirom Az hogy a láprét ilyen állapotban van, az itt végzett több évtizedes kutatómunka eredménye, ennek köszönhetően tudják például azt, hogy mikor kell kaszálni vagy, hogyan lehet visszaszorítani az inváziós növényeket.
Az egyik leghangulatosabb rész a vízi és vízparti növényeket bemutató tó és környéke. A virágzó bodzabokrok mellett egy hangulatos pihenőhelyet is kialakítottak. A parton most sárgállik a mocsári nőszirom, a vízben ebihalakat és egy pici vízisiklót is láttunk, a víz fölött égszínkék szitakötők cikáztak, szóval kisgyerekkel hosszan el lehet itt időzni. Az egyes élőhelyek, növényföldrajzi egységek mellett tanösvény táblákat is találunk. 4 / 9 5 / 9 Ahogy a kert északi része felé tartottunk erdei élőhelyeken is keresztülhaladtunk. A kora tavaszi virágok már elnyíltak, de a kis meténgek lila tengere is nagyon látványos tud lenni. Ahogy a hatalmas szürke nyarak és a törzsükön karvastagságú léggyökerekkel felkúszó borostyánok is. Soha nem láttam még ilyen méretes léggyökerekkel rendelkező példányokat, egészen különös látványt nyújt ez az erdőrészlet. Hihetetlen szerencséje volt: mellkasig süllyedt a férfi a mocsárba - HelloVidék. 6 / 9 A borostyánnak világszerte mintegy 800 fajtája ismert, ebből a kertben 140 fajta, és további 11 faj található meg. Emellett van itt vadrózsa és vadgyümölcs gyűjtemény is, de a honos évelőkből is láthatunk itt szép számmal, ez utóbbi gyűjtemény az egyetem szaporodásbiológiai kutatásainak is része.
a Mézes Mackóról Európai árukülönlegességek importjával és forgalmazásával foglalkozunk. Fő profilunk a magyar és a román élelmiszeripari termékek.
Újra megnyit Pécs belvárosában a Mézes Mackó, ami huszonkét évvel ezelőtt a Király utcában, majd később a megyeháza alján üzemelt. – Akkor még Magyarországon nem volt hamburgeres, mi voltunk az elsők Pécsen és talán Magyarországon. Az első négy évben nem volt olyan nap, hogy 1500 hamburgert ne adtunk volna el, volt hogy a Színház téren állt a sor – mesélt a kezdetekről Tihanyvári László. A nyitás sem volt zökkenőmentes. 1988. március elsején a Mézes Mackó megnyitotta kapuit a Széchenyi téren, a tulajdonos kirakta az amerikai zászlót. Nem meglepő, hogy a szocialista rendszerben ezt a városvezetők nem nézhették jó szemmel, meginvitálták egy kis beszélgetésre. BAMA - Hamburgeresként ő volt a legelső. Tihanyvári László elmagyarázta, hogy a hamburger egy amerikai brend, emiatt rakta ki a zászlót. 1994-ben megérkezett a vetélytársa, a McDonalds. A tulajdonos úgy érezte, a Mézes Mackó kinőtte magát, kicsi lett az üzlet, ahol 18-an dolgoztak, három műszakban. Másrészt be akarta mutatni, mi a különbség az amerikai és a magyar hamburger között, így költöztek a megyeháza alsó részére.
Cikkünk frissítése óta eltelt 12 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak. A cégérek nem tűntek el, csak átalakultak a kor elvárásainak megfelelően. Ma már többségük jellegtelen, beleolvad a környezetbe. A régi míves darabokból alig tíz darab maradt a városban. Csemegéztünk! A cégér vagy más néven céhjelvény a középkorban elterjedt reklámeszköz volt. Üzlet vagy műhely elé jól láthatóan kiakasztott tárgy, vagy jelképes ábrázolás, amely jelezte a kereskedelmi vagy ipari tevékenységet. A cégér szó a német Zeiger (mutató) szóból származik. A város legújabb cégére – Fellegvári András cipőkészítő A 19. század közepéig a magyarországi városok és mezővárosok utcáinak jellegzetes tartozékai voltak a cégérek. Címerszerű jelképek voltak, azaz egyszerűen, a mesterségre vagy a szolgáltatásra jellemző módon jelenítették meg az adott foglalkozást. A lakatost például hatalmas kulcs jelenítette meg, a péket perec, a borbélyt cintányér, a bádogos műhelyét kanna, a kocsmát szőlőfürt.