Bár a Parlament előtt csak kevesen gyűltek össze, a kérdés több mint 45 ezer, gyermekét vagy idős családtagját ápoló embert érint Magyarországon. Megközelítőleg száz ember ment el az otthonápolást végzőkért tartott tüntetésre péntek délután a Kossuth téren. A demonstráció annak a tüntetéssorozatnak a része, amelyek az érdekvédő szervezetek – a CSEVE Közhasznú Egyesület, a Lépjünk, hogy léphessenek! és az aHang – méltó megélhetést nyújtó fizetséget követelnek az ápolási díjon lévő otthonápolóknak, akik az év 365 napján 24 órában gondozzák a szeretteiket – írja a 168 óra. Mint a lap emlékeztet rá, Magyarországon ma több mint 45 ezer ember ápolja otthon gyermekét, idős hozzátartozóját 24 órában az év 365 napján, szabadság, szünet nélkül. Kossuth dij összege altalanos. Az ő "fizetésüknek" az alapösszege a 2010. évi 28 500 forinthoz képest 2018-ra 32 600 forintra, az emelt összegű ellátás 37 050 forintról 44 250 forintra emelkedett. Ezzel egyidejűleg bevezetésre került a legsúlyosabb állapotú hozzátartozókat ápolók részére a kiemelt ápolási díj, amelynek havi összege 2018-ban 58 680 forint.
Imre Géza olimpikon vívó az udvarról az emeletre vitte fel Eriket, Lackfi János költő megetette a 13 éves fiút, Gálvölgyi János pedig olvasott neki Lackfi János könyvéből. Zala György olimpikon kenus a lakáson belül emelgette Eriket, és a nap zárásaként Molnár Áron NoÁr együtt gitározott a fiúval, egy kis dalt is improvizált neki a megható filmben.
A díj megosztva is adományozható közösen létrehozott alkotás esetén, s meg is vonható attól, aki arra érdemtelenné vált. A díj 60 éves történetében egyszer történt csak meg, hogy valakitől visszavonták a kitüntetést. A barnaszén elgázosítása terén kiemelkedő újítást elérő Nagy Gábortól azért vették el a Kossuth-díjat 1954-ben, mert felvetődött annak a gyanúja, hogy más találmányát szabadalmaztatta. A díjakhoz (fokozatuktól függően) az adott korszakban igen jelentős (adó- és illetékmentes) pénzösszeg is jár, ez kezdetben az első fokozatnál az akkori éves átlagfizetés háromszorosa volt, ma az éves átlagkereset ötszöröse. Több mint 12 millió forintot kaphatnak a Kossuth-díjasok - Privátbankár.hu. Az alapításkor a pénzdíjat babérkoszorú kísérte, 1991-től egy henger formájú talapzaton álló, aranyozott bronz Kossuth-kisplasztika jár vele. A Kossuth-díj alapszabályait az idők folyamán mintegy húsz alkalommal változtatták meg, a módosítások gyakran egymástól függetlenül érintették a fokozatok elnevezését és a jelvények külalakját. Sokat elárul az adott időszak általános és kulturális politikájáról, hogy kik kaptak Kossuth-díjat.
Szocialista óriásvállalathoz köthető az egyetlen visszavont Kossuth-díj 2015. december 10. 12:00 MTI Hatvan éve, 1955. december 10-én avatták fel Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinátot, a mai BorsodChem Zrt. elődjét. A Borsodi Vegyi Kombinát 1991. augusztus 1-jétől átalakult, az így létrejött BorsodChem Rt. 1996-ban Magyarországról elsőként regisztráltatta részvényeit a budapesti mellett a londoni értéktőzsdén is. Az első ötéves tervről szóló, 1949 végén elfogadott törvény a szocialista iparosítás keretében két új iparvidék, a borsodi és a pécs-mohácsi létrehozásáról rendelkezett. Kossuth dij összege a pdf. Az állampárt jóváhagyta a borsodi kooperációs tervet, amely Sajószentpéter-Kazincbarcika térségében a borsodi szénre, a Sajó vízére, az út és a vasút közelségére alapozva szénosztályozó, kokszolómű, széntüzelésű erőmű és barnaszén alapú vegyiüzem (nitrogénmű), valamint a kiszolgáló művek megépítését irányozta elő. A beruházás egymilliárd forintos ráfordítással 1950 és 1955 között valósult meg Kazincbarcikán, Magyarország legnagyobb ipari létesítménye épült meg.
Az atommag szerkezetéről a Rutherford modell idején még semmit nem tudtak (a protont és a neutront csak 1926-ban és 1932-ben mutatták ki kísérletileg), ezért a Rutherford-modellben nem helyes az atommagot úgy ábrázolni, hogy kisebb golyókból tevődik össze. Az elektronok keringése a modellben csupán egy logikus feltevés (annak érdekében, hogy ne zuhanjanak be a magba, hisz az atomok a tapasztalat szerint stabil képződmények), tehát nem megfigyelt jelenség. A Rutherford-féle atommodell | netfizika.hu. Az elektronok keringési pályáit a modell nem volt képes pontosan leírni (lásd később). A fenti ábra az elektronok keringési módjai közül a legegyszerűbb esetet, a körpályán zajló keringését mutatja, és az egyszerűség kedvéért azt is úgy, mintha az elektronok egy közös síkban keringenének (a bolygók a Nap körül nagyjából ezt teszik, de annak van oka, a csillagrendszer kialakulásakor az összehúzódó anyagban érvényesülő perdületmegmaradás). Az atomi elektronok esetében azonban a közös síkban zajló keringést semmi alapunk nincs feltételezni.
A Bohr-modell 1913-ban fejlesztette tovább Bohr elméleti alapon Rutherford atommodelljét. Bohr szerint az atommag körül az elektron csak meghatározott pályákon keringhet, ezeken a pályákon nem sugározhat és a pályákhoz meghatározott energiák tartoznak. Az elektron átmehet egyik pályáról a másikra, de ekkor vagy egy fotont nyel el vagy kibocsát egyet. Ezzel sikerült magyaráznia a hidrogén vonalas színképét. Bohr-modell A de Broglie-modell Bohr modelljét 1923-ban egészítette ki de Broglie. Szerinte az elektron és minden részecske hullámtermészetet is mutat. A hullámtermészetet, az elektronok interferenciagyűrűit 1927-ben Davisson és Germer ki is mutatták elektroncsővel. Ez megmagyarázta, miért csak meghatározott pályákon foglalhat helyet az elektron. De Broglie úgy képzelte, hogy az elektron állóhullámként van jelen a mag körül. A modell viszont csak a hidrogén és a hidrogénszerű ionok színképeit magyarázta, továbbra se magyarázta meg miért nem sugároz az elektron. A molekulák képződésére se adott magyarázatot.
Azt már 1897 óta tudtuk, hogy az atomokban vannak negatív töltésű részecskék, amiket a felfedező Thomson elektronoknak nevezett el. Mivel az is ismert volt, hogy az atomok összességében semlegesek, így egy atomban muszáj lennie valami pozitív töltésnek is. A Rutherford‑kísérlet eredménye szerint a pozitív töltés az atom közepén egy igen kicsi térrészben (az atommagban, ami latinul nukleusz) kell koncentrálódjon. Ez a pici atommag az atomnál \(\approx 100\ 000\)‑szer kisebb átmérőjű, mégis ő hordozza az atom össztömegének $\approx 99, 9\%$‑át. A körülötte lévő térrészben az elektonok nem "lebeghetnek", hiszen akkor a pozitív mag vonzása gyorsan magához rántaná őket, és bezuhannának a magba, ezért az elektronoknak valahogyan keringeniük kell a mag körül, hasonlóan ahhoz, ahogy a bolygók keringenek a számukra (gravitációs) vonzócentrumot jelentő Nap körül. A bolygómozgás évszázadok óta jól ismert, alaposan kidolgozott esetére analógiaként meg is született az atomok Rutherford‑féle "Naprendszer-modellje": A Rutherford-modell mindössze annyit állít, hogy a nagyon pici méretű, de az atom tömegének majdnem egészét hordozó, pozitív töltésű atommag körül keringenek a kis tömegű elektronok.