Ez a fa kis tisztáson áll, a Szaniszló-rét mellett, ott, ahol a János-hegyi út a János-hegyről Budakeszi felé húzódik és érinti az erdőt, amely ugyan Budakeszi határához tartozik, de ma már a székesfőváros tulajdona és városi erdőőrök őrködnek benne. Glück Frigyes néhai Stróbl Alajos szobrászművészhez fordult. Stróbl alkotása az a gyönyörű Erzsébet-mellszobor, amelynek az eredetije a bécsi Burgban van. Erről a szoborról bronz ötvözetből másolatot készíttetett Glück Frigyes és megalkotta a Szaniszló-rét mögött az Erzsébet-pihenőhelyet. Néhány mesterien faragott padból áll a pihenőhely, oszlopra erősített Mária-kép van itt és középen a nagy fa mellett állították fel terméskő-alapra Erzsébet királyné szobrát Az alapba a királyné bronzból készült monogramját, E-betűt erősítettek, amelyet ugyancsak bronzból készült babérág övez. Tudtad, hogy hol található Magyarország első Erzsébet királyné szobra? | Nyomozz Velünk. A budakeszi kirándulók gyakran álltak meg ezen a helyen, hogy pihenjenek és a nagy magyar királyné emlékének áldozzanak. Később Glück Frigyes ugyanerről a szoborról márványmásolatot készíttetett és ezt az Erzsébet-kilátótoronynál helyezték el.
Minden közösség, így az Ősiben élő emberek is megteremtették a saját legendájukat, ami náluk Erzsébet királynéhoz kötődik. Az emlékezet szerint a XIX. század második felében járt a településen az akkor épülő Nádor-csatornával kapcsolatos ünnepségen. Az is bizonyos, hogy a királyné 1898-as halálát követően Darányi Ignác akkor földművelésügyi miniszter három millió emlékfát ültetett el Magyarország falvaiban, s ezek közül három még ma is itt áll Ősi határában, mintegy körülölelve a 2007-ben átadott zsébet királyné névünnepén (november 19-én) irodalmi műsorral és bécsi teadélutánnal emlékeznek Erzsébet királynéra. A szomorú sorsú Erzsébet királyné budapesti szobra | szmo.hu. A Sissi liget a falu várpalotai falukapujánál helyezkedik el. Itt ültették halálának emlékére, Darányi Iván Földművelésügyi Miniszter jóvoltából az 5 db vadgesztenyefát, amelyből 3 épségben meg van. A falu ezeréves ünnepén 2009-ban a program részeként 3 gesztenyefát ültettek és koszorút helyeztek el az emlékligetben. Az eseményre Schermann Mariannát, a királyné vér szerinti leszármazottját is meghívták a helyiek.
A mise alatt Horváth Fábián pápai képezdei zenetanár orgonakísérete és vezetése mellett egyházi énekeket adott elő a 100 tagú énekkar. A mise után a diákokat a nyirádi gazdák vendégelték meg ebéddel. Délután sorra jöttek a környező településekről az érdeklődő emberek. A paplaknál gyülekeztek a különféle küldöttségek A Rákóczi-induló hangjai mellett fél négykor a plébánia elöl elindult a menet az Erzsébet-ligetbe: "A menet élén a községi zászlót vitte a községi szolga, majd 12 fehér ruhába öltözött koszorús lány következett, utánuk jöttek a község koszorúját vivő bíró vezetésével a nemzeti színű kokárdás elöljárók és képviselők, aztán két zászlóval Szőcz községe, majd a pápai tanítóképezde 8 tanára és 100 növendéke. Ezek után a zenekar, majd az egyes küldöttségek. " Az Erzsébet-ligetben a megszámlálhatatlan sokaság éljenezve fogadta az érkező menetet. Erzsébet királyné (Sissi) szobra. Miután elhelyezkedtek, az ünnepély megnyitásaként elénekelték a Himnuszt. Röviddel ezután a díszes emelvényre lépett Andalits Lajos nyirádi esperes plébános és elmondta megnyitó beszédét: A beszéd után a szoborról lehullott a lepel, mindenki tapsolt és éljenzett.
A középkori Magyarország egyik legjelentősebb, szabad királyi városától, Bártfától alig 5 km-re, É-ra, a hegyek között fakadó sós és vasas víz gyógyhatása már a középkorban ismert volt. A város polgárainak itteni fürdőzésére a 16. század óta vannak írásos adatok. Modern fürdőhellyé ugyanakkor a 19. század második felében épült ki a hegyi telep. Az ekkor az úri osztály körében az egész országban és határon túl is ismert és kedvelt fürdőhelyen számos gyógyszálló, szanatórium és remek, századfordulós villa épült fel. A csodás természeti környezetben álló épületek környékét gondosan parkosították. Ezek az épületek – jobb-rosszabb állapotban - jelentős részben máig állnak, ugyanakkor közéjük és köréjük a 20. sz második felében modern, mára sokszor avult kinézetű fürdőépületeket emeltek. Bártfafürdő híres vendégei közé számított I. Sándor orosz cár és Erzsébet, Ferenc József császár és király neje. Azután, hogy a sokak által kedvelt királynét 1898-ban Genfben meggyilkolták, a császárhoz való lojalitás jeleként, egész Magyarországon végigsöpört a mindenki Sisi-jének való emlékhely és szoborállítási láz.
Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, gyakori becenevén Sissi (1837-1898), I. Ferenc József magyar király felesége szobra a Döbrentei téren, Zala György alkotása Cím(ek), nyelv nyelv magyar Személyek, testületek létrehozó/szerző Katkó Tamás fotógráfus közreműködő Zala György szobrász Tér- és időbeli vonatkozás kiadás/létrehozás helye Budapest térbeli vonatkozás Budapest I. kerület, Döbrentei tér Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, lent a parkban. időbeli vonatkozás 2013 Jellemzők formátum jpeg Jogi információk jogtulajdonos Forum Hungaricum Nonprofit Kft.
Motor, -hajtómű, és kenőolajok és ezek göngyölegei Növényvédőszerek és göngyölegei Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Festék- vagy lakk hulladékok Elemek és akkumulátorok (ólom-akkumulátorok esetében 2 db/év/ingatlan a leadható mennyiség) Veszélyes hulladékok esetén 100 kg/év/ingatlan a hulladékgyűjtő udvarban ingyenesen leadható mennyiség, ezen felül csak térítés ellenében tudunk fogadni. A lakossági hulladékudvar nyitvatartási rendje: Cím: 3200 Gyöngyös, Kenyérgyár u. Építési veszélyes hulladék leadása. 19. Hétfő: 8:00-17:00 Kedd: 8:00-17:00 Szerda: 8:00-17:00 Csütörtök: ZÁRVA Péntek: 8:00-17:00 Szombat: 8:00-12:00 Vasárnap és Ünnepnapokon: ZÁRVA Amennyiben a beszállított hulladék nincs szétválogatva, vagy a beszállító nem hajlandó szétválogatni, továbbá a hulladék nem lakossági eredetű és mennyiségű (veszélyes hulladék esetén is), úgy a hulladékudvar kezelő jogosult és köteles megtagadni a hulladék átvételét.
Így volt ez például Toronyban is, ahol az Aranypatak lakópark építésekor keletkezett egy csomó betonhulladék. Az anyagokat önkormányzati területre hordták illegálisan, egy idő után a törmelékkupacok mellett egyre gyűlt a kommunális szemét is. - Kellett valamit kezdenünk ezzel az illegális hulladékkal; mivel lerakónk nincs, legföljebb a megyeszékhelyre tudtuk volna elszállíttatni - mondja Joó Imre polgármester. VAOL - Mit tehetünk az építési-bontási hulladékkal?. - De a kezembe akadt egy tájékoztató, ami arról szólt, hogy van olyan cég, amelyik hasznosítja a bontási törmeléket. Elviszik, földolgozzák, s valahol újra fölhasználják. Kértünk ajánlatot, amit a képviselő-testület elfogadott. Nem került többe, mintha lerakóba vitettük volna el. Környezetkímélés szempontjából szerintem az újrahasznosítás a jövő útja, hiszen a lerakók egyszer mind megtelnek. A földkitermeléssel járó föld- és mélyépítési munkáknál természetes eredetű ásványi anyagokból álló maradék keletkezik - homok, agyag, kavics, kő vagy kőzetek -, a közlekedési és a közterületi építésből, bontásból és karbantartásból döntően beton, bitumenes kötésű anyagok és aszfalt, valamint burkoló- és szegélykövek, a házak építésekor, bontásakor, felújításakor kő, tégla, beton, cserép, gipsz, csempe, homok marad vissza.
Azokról az építési, bontási hulladékokról, amelyeknek a tulajdonosa ismeretlen, nincs információjuk, mivel az azokkal kapcsolatos környezetvédelmi hatósági jogkört a területileg illetékes önkormányzatok jegyzői gyakorolják. Egyre több az építés, a felújítás és az ezzel együtt járó bontás, ám sajnos ez a hulladék mennyiségének növekedését is jelenti. Az építési-bontási hulladék általában nem veszélyes, tulajdonságait tekintve inert, hasznosítása különböző attól függően, milyen anyagú a hulladék. Lakossági Hulladékudvar - NHSZ Mátra Hulladékkezelő Nonprofit Kft.. Az erre irányuló törekvések főként a hulladéklerakási, valamint az ebből adódó környezetvédelmi és területfelhasználási problémákra vezethetők vissza, és csak kisebb mértékben származnak nyersanyagellátási gondokból. Magyarországon az épületek, az utak és az egyéb építmények bontásából, átalakításából származó hulladékok hasznosítása lényegében megoldatlan. Másodnyersanyagként történő hasznosításuk aránya jelenleg csupán két-három százalék. Ezek a hulladékok legtöbbször a települési hulladéklerakókra kerülnek, rosszabb esetben illegálisan elhelyezve közvetlenül terhelik a környezetet.