Kasszazárás
Tartalom: Pénztári követelmények Általános rendelkezések Tudás Funkciók Feladatok A jogok Felelősség Következtetés Az elmúlt években a pénztáros szakma jelentősen megváltozott a hálózati technológiák és általában a gazdaság fejlődése miatt. Most pénzügyi szakember, aki kezeli a társaság készpénztartalékait. Nemcsak pénz fogadásával és kibocsátásával foglalkozik, hanem értékpapírokat is átutal, banki műanyag kártyákat dolgoz fel. Egyes vállalatoknak az elektronikus pénzzel is foglalkozniuk kell. Nagyon gyakran ezek a szakemberek egyszerre több szakmát ötvöznek, további feladatokat ellátva. Pénztáros feladatai pénzügy számviteli ügyintéző. Pénztári követelmények A munkáltatók nagyra értékelik azokat a pályázókat, akik tudják, hogyan kell elosztani a figyelmüket és koncentrálni. Mivel ez a munka az emberekkel való kommunikációhoz kapcsolódik, az alkalmazottnak barátságosnak, társaságkedvelőnek és jó stresszállósággal kell rendelkeznie. A személyes tulajdonságok mellett az alkalmazottaktól gyakran megkövetelik, hogy képesek legyenek személyi számítógépet és speciális szoftvert használni.
FEOR–08 – 4211 Banki pénztáros 4211 Banki pénztáros Bankokban foglalkozik a pénz befizetésével, kifizetésével és váltásával. Feladatai: a pénzügyi műveletek nyilvántartása és egyeztetése a pénztári mérleggel; ügyfelek tájékoztatása a banki szolgáltatásokról, a lakossági megtakarítási formákról; ügyfélszámlákkal kapcsolatos be- és kifizetések feldolgozása, csekkekkel, elutalásokkal, váltókkal, hitelkártyás fizetésekkel kapcsolatos tranzakciók végzése; ügyfélszámlák megterhelése és jóváírása, bankkártya rendelése, kiadása, visszavétele. Jellemző munkakörök: Bankpénztáros Betétgyűjtő pénztáros Egyesített kezelési pénztáros Ellátmánypénztáros Értékcikkpénztáros Főpénztári leszámoló Főpénztáros (banki) Teller (valuta pénztáros) Valutapénztáros Valutaváltó Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás: « Vissza
Pénzkezelési előírások A pénztáros pénzkezelésre vonatkozó kötelességeit szabályzatban rögzítik. Pénztáros feladatai pénzügy vizsgasorok. A pénzkezelési szabályzat előírja, hogy a pénztárosnak gondoskodnia kell arról, • hogy megfelelő mennyiségű és címletű pénz legyen a pénztárban, • a pénztárban csak készpénz és a szabályzatban meghatározott egyéb értékek tarthatók, • a készpénzt címletenként elkülönítve kell tartani, • a pénztárosnak naponta pénztárzárást kell végeznie, amit a pénztárellenőr ellenőriz, • a szabályzat rendelkezik még a pénztár kulcsainak őrzéséről, • meghatározza a pénzszállítás körülményeit, a biztonsági, vagyonvédelmi rendelkezéseket. Kassza Pénztáros feladata A pénztáros első feladata a vásárolt áruk ellenértékének megállapítása, amely összeget köteles a vásárlóval jól érthetően, hangosan közölni. A visszajárót pontosan vissza kell adnia, ha a vevő esetleg csekkel vagy ajándékutalvánnyal fizet, a pénztárosnak nyilvántartási kötelezettsége van. A bankkártyával való fizetéskor a pénztáros feladat az eladóhelyen kialakított terminál kezelése.
Hozzátette, a leginkább piacosodott felsőoktatási rendszerekben sincs úgy, hogy a hallgatók éppen esedékes visszajelzésére alapoznák az oktatói kinevezéseket. Ennek az is oka, hogy a tudományos kutatás legalább olyan fontos eleme az oktatói munkának, mint maga az oktatás. Megkérdeztünk diákokat is az egyetemek saját oktatói véleményezési rendszeréről is. Eltés hallgatók közül többen is azt emelték ki, hogy nem kapnak semmilyen feedbacket, visszacsatolást az eredményekről, és a kérdéseket sem tartják túl jónak, legfeljebb azt, hogy mennyire ajánlaná másnak a tanárt. Felsőoktatás: 550 ezer forintot kereshetnek majd az egyetemi tanárok - EDULINE.hu. Míg az ELTE-n pluszpontot kap a kérdőív kitöltője, a Budapesti Műszaki Egyetemen az ösztöndíjkeretből próbálják a hallgatókat a kérdőív kitöltésére rávenni: olyan 1500-2000 forint juthat fejenként. Ezért itt lelkesebbek is a hallgatók, igaz, van, amikor a kérdések nem arra vonatkoznak, akik valóban megtartják az órát, hanem a tanrendben megadott évfolyamfelelősre. De legalább az eredmények nyilvánosak: az egyetemi újságban közzéteszik, hogy melyik tanár épp a legjobb.
Három lépcsőben, és a teljes felsőoktatási oktatói-kutatói kör bére nőni fog, első lépésként jövő januártól 15 százalékkal - jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón. © MTI A tárca vezetője a kormány előző napi döntését ismertetve elmondta: a 2016. januári 15 százalékos növelést 2017-ben és 2018-ban is 5-5 százalékos béremelés követi. Összességében - a korábbi emelést alapul véve - így 27 százalékos növekedésre számíthatnak a felsőoktatásban dolgozó oktatók-kutatók. Balog Zoltán értékelése szerint a felsőoktatásban különösen igaz, hogy a magyar reformok működnek. A három éve megkezdett átalakítások mára olyan eredményeket hoztak, amelynek köszönhetően eljutottak egy komoly béremelésig - mutatott rá. A tárca vezetője felidézte a felsőoktatási kerekasztal 2013-as létrehozását, és a jó együttműködés eredményei között említette a szakstruktúra átalakítását, amely a piacképes és a magyar felsőoktatáshoz méltó szakokat támogatja. Kitért a kancellári rendszer bevezetésére is, ennek hatására olyan finanszírozási helyzet jött létre, amely 3-4 éve még csak vágyálom volt, és ma nincs hiány a felsőoktatási intézményekben.
Az már az oktatón múlik, hogy nyilvánossá teszi-e az eredményeket, a szöveges értékeléseket viszont sehogy sem ismerhetik meg a hallgatók. Az OMHV-eredményeket az oktatók felettesei is kézhez kapják, sőt, előléptetések elbírálása során szintén figyelembe veszik azt – mondta Orlovszky. Dühöngő? Az ELTE dékánhelyettese beszélt a MarkMyProfessorról is: szerinte az oktatók reakciója vegyes, "akiről jót írnak, örül, akiről rosszat, az dühöng". Ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben egy tanár a diákról semmilyen érzékeny adatot nem adhat ki, a hallgatók mindenféle kontroll nélkül fogalmazhatnak meg akár megszégyenítő és stigmatizáló véleményt is. (Igaz, ez nem jellemző: a tanárok átlaga (3, 9 és 4, 1 között mozog) azt mutatja, nem bosszút állni vagy dühöngeni járnak a hallgatók az oldalra. ) © Stiller Ákos Fábri szerint az OMHV-val kapcsolatban valóban komoly gond, hogy a hallgatói részvétel erősítésre szorul. A docens úgy látja, az igazi kulcskérdés, hogy az egyetemek, főiskolák mekkora súllyal veszik figyelembe a saját felméréseik eredményeit, melyek még nagyobb súlyt kaphatnának, ha több hallgató venne részt ezekben.