Saitek X52 – a botkormány Egy tesztelő számára az a legnehezebb, de egyben legérdekesebb feladat, amikor valami teljesen újjal kerül szembe. Ha ez az ismeretlen dolog egy játékszer, ráadásul nagyon komoly játékszer, akkor bárki joggal irigykedhet – de jó dolguk is van ezeknek ott a Prohardver nél. Mielőtt bárki (az eddiginél jobban) megutálná a szerzőt, szögezzük le, a játékszert vissza kellett adni. Azért jó volt... De mi is? Hirdetés A Saitek X52 egy HOTAS repülőgépvezérlő rendszer. A rövidítés a Hands On Throttle And Stick szavakat rejti, ami magyarul annyit jelent, kezek a gázkaron és a botkormányon. Egy kételemű irányítókészletről van tehát szó, melynek egyik része egy botkormány, a másik pedig egy gázkar. Hogy teljes legyen az örömünk, a Saitek friss termékét, a Pro Flight pedált is megkaptuk hozzá. Logitech/Saitek Pro Flight Throttle Quadrant vezérlő - bevachip.hu. Felmerül a kérdés: miért kell sok pénzt kiadni egy HOTAS rendszerre, miért nem elég a billentyűzet és egy szimpla joystick? A válasz a játékélmény. Ezeket a vezérlőket repülőgépet vagy más járműveket szimuláló, tehát a valóságot utánzó játékokhoz készítették.
A valóság egy nagyon fontos része a tapintás. Sokkal élvezetesebb a gázkart koppra előre tolva beindítani az utánégetőt, mint egy sima billentyű leütésével vagy egy csenevész karocska előretolásával. A Saitek X52 látványra sem utolsó. A dobozból két külön egységet sikerült előhámozni. A jobb oldalit még mindenki felismeri, az a joystick, így kizárásos alapon a bal oldali lesz a gázkar. A balkezesek szomorúságára a két vezérlőt nem lehet megcserélni. A botkormány és a gázkar egy vezetékkel kapcsolódik össze. A számítógéphez USB porton keresztül csatlakozik a vezérlő, melynek vezetéke a gázkarból indul ki. Az X52 botkormánya remekbe szabott jószág. Az igazi repülőgép-szimulátorosok felszisszenhetnek ezen a kijelentésen, mert a joystick formája egyetlen neves vadászgépére sem hasonlít. Véleményünk szerint ez nem akkora baj, mert a modern harci gépek pilótafülkéit és botkormányait általában a megtermett katonákra méretezik, akik többnyire szálfa termetűek, és lapát tenyerük van, ami a legtöbb játékosra nem jellemző.
A kisujjas shifttel kiegészítve tehát minden kapcsolónak hat funkciója lehet. A bot aljánál látható az egyrugós mechanika. A legtöbb joysticknek kettő vagy négy rugója van, melyek külön mozgatják a két tengelyt. Ez magában hordozza azt a jelenséget, hogy a ferde irányokban mindkét tengely rugója/rugói ellen kell dolgoznunk, emiatt nehezebb a mozgatás, mint függőlegesen vagy vízszintesen. Az X52-nél nincs ilyen probléma, a kar egyenletesen jár. A rugó fölött, balra látható egy kis retesz, amellyel a markolat csavarása kapcsolható ki vagy be. Ezt a tengelyt az oldalkormányhoz (rudder) szokták használni, és akkor érdemes kiiktatni, ha van pedálunk. A joystick alapjára is került hat gomb, melyeket a három kapcsoló fölfelé vagy lefelé húzásával aktiválhatunk. Szerencsére ezek a billentyűk elég nagyok ahhoz, hogy orral is nyomkodhassuk őket, hiszen egyik kezünk a botkormányon, másik a gázkaron pihen. Nem esett szó az erővisszacsatolásról, ismertebb nevén a force feedbackről. Azért nem, mert nincs.
Az apai elődök nehéz munkájú falusi szegények, az anyai elődök papok és egyéb értelmiségiek, de még bárónő is akad a családfán. Az évszázadok óta ellenzékieskedő kálvinista magyarok minden rétegének hagyománya találkozott Móriczéknál, ahol a paraszti többre vágyás eleve igényelte, hogy az értelmes fiú igenis értelmiségi pályára menjen. Móricz Zsigmond azonban sokáig nem találja meg saját továbbfejlődésének világát. Középiskoláit kitűnő református kollégiumokban (Debrecenben, Sárospatakon) végezte, ezeknek az emléke tér majd vissza a serdülő- és a kamaszkort ábrázoló regényeiben, többek közt a Légy jó mindhalálig ban, amelyek egyszerre kitűnő korképek, és a fejlődéslélektan művészi dokumentumai. Móricz Zsigmond - Többet ésszel, mint erővel | Extreme Digital. Jó műveltségű ifjúként keresi a továbbfejlődés útjait. Előbb családi hagyományok alapján papnak indul, de hamarosan ráébred, hogy ez mennyire nem neki való. Átmegy jogásznak. Majd a bölcsészkarral próbálkozik. Mindez egyre tágítja műveltségét és világismeretét, anélkül hogy életcélt adna. Közben már nagyon is próbálkozik írással, egyelőre Jókai és Mikszáth hatása alatt.
A koldus, jámbor arcú öregember, rábámult. - Egy krajcár? - kérdezte. - Hát. - Adok én. - No még a kéne, kódustól alamizsnát. - Hadd el, lyányom, nekem nem hibádzik. Nekem mán csak egy hibádzik, a kapa főd. Avval minden jó lesz. Kezembe adta a krajcárt, s nagy hálálkodással eldöcögött. - Na, hála légyen - szólt az anyám -, szaladj hát... Ekkor egy pillanatra megállt, aztán nagyot, nagyot kacagott. Móricz Zsigmond összes költeménye, verse, műve - Érettségi.com. - Jókor van együtt a pénz, hiszen ma már nem moshatok. Setét van, oszt lámpaolajam sincs. Fuldoklás jött rá a kacajtól. Keserves, öldöklő fuldoklás, és ahogy odaállottam alá, hogy támogassam, amint két tenyerébe hajtott arccal hajlongott, valami meleg ömlött a kezemre. Vér volt, az ő drága vére. Az anyámé, aki úgy tudott kacagni, ahogy a szegény emberek között is csak kevés tud. 1908
Eljött az ozsonnaidő is, el is múlt. Mingyárt este lesz. Az apámnak holnapra ing kell, és nem lehet mosni. A puszta kútvíz nem viszi ki belőle azt az olajos szennyet. És akkor a homlokára csap az anyám. - Ó, ó, én, én szamár! Hát a magam zsebét nem néztem meg. De bizony, ha már eszembe jut, megnézem. És megnézte. És tessék, ott is lelt egy krajcárt. A hatodikat. Lázasak lettünk. Most már csak egy kell még. - Mutasd csak a te zsebedet is! Hátha abba is van. Az én zsebem! Nojsz, azokat megmutathattam. Azokban nem volt semmi. Bealkonyodott, és mi ott voltunk a hiányos hat krajcárunkkal, mintha egy se lett volna. A zsidónál nem volt hitel, a szomszédok éppoly szegények, mint mi, s csak nem kérünk egy krajcárt! Nem volt más mit tenni, mint tiszta szívből kinevetni a nyomorúságunkat. És akkor beállított egy koldus. Éneklő hangon nagy, siralmas könyörgést mondott. Az anyám majd belebódult, úgy ránevetett. - Hagyja el, jó ember - mondta -, ma egész délután itt heverek, mert nincs egy krajcárom a fél font szappanhoz, hibázik az árából.
"A kötetben Móricz több száz novellája közül válogattunk össze néhányat. Megtalálja köztük az olvasó Móricz jellegzetes témáit: falusi urak és parasztok, a háború, a néphiedelem, a betyár, a kisvárosi polgár élete, a nagyvárosi szegény emberek. Van köztük súlyos tragédia és humoros hangnemű, anekdotaszerű alkotás. Fájdalmas sorsok és apró, kedves, mosolygós pillanatok. Szerettük volna megmutatni, hogy Móricz novellái a hősök kiválasztásában, ábrázolásmódjukban, hangnemükben változatosak egy témán belül is. a Szegény emberek elembertelenedett hőse mellett van Kis Samu Jóska is, A kondás legszennyesebb inge mellett Pityu és Bodri, a Tragédia mellett Judith és Eszter. "