A miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint Csányi Sándor polip módjára hálózza be az országot, és hittel vallja, hogy az ilyen mértékű gazdasági túlhatalom komoly kockázatot jelent.
Nem ez volt az egyetlen politikai kabátlopási ügy, amelybe - feltételezhetően nem véletlenül - került az OTP Bank vezére. 2008 szeptemberében Dávid Ibolya, az MDF elnöke kirobbantotta az UD Zrt. adatgyűjtési ügyét, vagyis egy hangfelvételt, amelyen Tóth János, a cég résztulajdonosa Csányi Sándorral beszélget. Ezen közli, hogy megkeresték őt azzal a kéréssel, hogy gyűjtsön terhelő adatokat Dávid Ibolyára. A szövevényes ügyben tucatnyi per indult, és sosem derült ki, hogy mi történt valójában. A Népszabadságnak ekkor Csányi azt mondta, az UD Zrt. -t az OTP őrzéssel, védelemmel bízta meg, rossz érzése volt a beszélgetés kapcsán, személyesen akarta tisztázni az ügyet, ám a találkozóra nem került sor, és teljesen távol maradt attól. Brutális terhek és személyes támadás Orbán 2. kormányától A második Orbán-kormány által bevezetett, később a miniszterelnök szerint is "brutális" bankadót Csányi már enyhébben kritizálta. "Nem örülünk neki, de az OTP tőkemegfelelése elbírja, a bank emiatt nem csökkenti az aktivitását.
Elhangzott az is, hogy nem fogadnak el olyan megoldást, amelynek keretében a jelenlegi árfolyamon forintosítanák a devizahiteleket. Egyben emlékeztettek: Orbán Viktor korábban ígéretet tett a helyzet megoldására. A demonstrálok ezután Csányi Sándornak, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának házához vonultak, ahol "mocskos gyilkos" és "uzsorás" rigmusokat skandáltak. Balogh Béla, a Koppány csoport elnöke egy csótányirtó spray-vel befújt a kerítés kapuján. A menet következő célpontja Gyurcsány Ferenc egykori kormányfő budapesti otthona volt. Itt Balog István, a Koppány csoport alelnöke arra szólította fel a volt kormányfőt, hogy ellenzékiként lépjen föl a kilakoltatások leállítása érdekében. Beszédében úgy vélekedett, hogy az egykori miniszterelnök lefeküdt a "pénzhatalomnak", ezért távoznia kell közéletből. A tüntetés keretében délután két bírósági végrehajtó, illetve Patai Mihály, az UniCredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatójának, a Magyar Bankszövetség elnökének és Felcsúti Péternek, a Raiffeisen Bank vezetőjének otthonát keresték fel.
Az elmúlt napok pánikszerű OTP-részvény-eladásai mögött üzenetet és menekülést is látnak hazai és külföldi befektetői körök, akik szerint politikai támadás indult a bankvezér ellen. Nem ez az első ilyen eset: Csányi 1992-es kinevezése óta folyamatosan szembe kerül a mindenkori kormány vezetőjével vagy minisztereivel. Eddig ügyesen védekezett. "Az OTP mindig középen állt, és a továbbiakban is ezt a stratégiát kívánjuk folytatni" - Csányi Sándor elnök-vezérigazgató ezzel a mondattal nemcsak a bankját pozicionálta áprilisban, hanem azt is kijelölte, hol képzeli el a saját helyét a közéletben. Amikor Magyarország leggazdagabb embere középre akar állni, azt vállalja magára, hogy mindkét oldalról kapja az ütéseket - az elmúlt húsz év Csányi esetében ezt remekül példázza. Az ország leghatalmasabb bankára látszólag minden kormánnyal kereste és meg is találta a hangot, de közben - sokszor csak a színfalak mögött - Bokros Lajostól kezdve Gyurcsány Ferencen át Orbán Viktorig bezárólag szinte minden eddigi kormány vezetőjével vagy pénzügyminiszterével harcra kényszerült.
Mindez lehet merő spekuláció, de az azért tanulságos, hogy Csányinak szinte mindig nekifeszültek a politikusok azóta, hogy bő 20 évvel ezelőtt az OTP első embere lett, igaz, hogy eddig ki tudta védeni a támadásokat, sőt azokat sokszor a saját javára fordította. Bokros leváltotta volna Az OTP élére 1992-ben kinevezett Csányi első politikai színezetű konfrontációjára nem kellett sokat várni, 1995-ben éles ellentétbe került Bokros Lajos akkori pénzügyminiszterrel. Az akkor még teljes egészében állami tulajdonban lévő bank privatizációját Bokros egy szakmai befektető bevonásával képzelte el, Csányi viszont erősen a szórt részvénystruktúra mellett volt. A pénzügyminiszter megfosztotta volna az elnöki funkciótól az elnök-vezérigazgatót, vagyis lényegében le akarta őt váltani. Csányi azonban jól lobbizott szakszervezeti kapcsolatainál, és elérte, hogy a TB-önkormányzatok a közgyűlésen mellé álljanak. Ezek azt megelőzően kaptak 10-10 százalékos OTP-részt az Állami Vagyonügynökségtől (ÁV), így a közgyűlés furcsa színjáték tanúja volt, amikor az ÁV hivatalos javaslatát a TB-önkormányzatok megvétózták.
Kizártnak tartom, hogy át lehessen hárítani az emberekre a bankadó terheit, annak jelentős részét a bankok viselik" - mondta három éve. Ingerküszöbe az elmúlt pár évben feljebb tolódhatott, a bank számára nagy terheket rovó devizahiteles-mentőakció kapcsán 2011 őszén azt mondta, "ha teljesül a kormány szándéka, és legyőzi a bankokat, akkor a magyar kormány legyőzi saját magát". Az idén több, közvetett és közvetlen személyes támadás is érte az OTP vezérét. Az állam kimondott célja a vezető bank hegemóniájának megtörése, a piacon az állami szerepvállalás erősítése, ami egyértelműen ellentétes Csányi érdekeivel. Ebbe a gondolatsorba illeszkedik a takarékszövetkezetek elindított államosítása, amely a Magyar Posta bevonásával egy alternatív OTP tervét körvonalazza, és azok az újabb adósmentő ötletek, amelyek akár több száz milliárdos további veszteséget sózhatnak az OTP és tulajdonosai nyakába. Mindezt felerősíti a személyes támadások sorozata, Lázár János többszöri " polipozása ", amely azért különösen hangsúlyos, mert Orbán egyik legközelebbi munkatársától érkezik.
Megjelent a jegybanki alapkamat mértékéről szóló 22/2021. (VII. 27. ) MNB rendelet. A rendelet 2021. július 28-án, szerdán lépett hatályba. A rendelet szerint a jegybanki alapkamat mértéke 1, 20%-ra növekedett. Az alapkamatot 0, 90%-ról emelték fel 1, 2%-ra. 1995-ben 28%-os jegybanki alapkamattal is találkozhattunk, de még 1998-ban is 20 felett volt az alapkamat. Fokozatos csökkentésére 2011 évtől került sor. Jegybanki alapkamat alakulását itt tekinthetjük meg: Magyarországon a jegybank a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melynek feladata az ország pénzügyi politikájának a meghatározása. MNB célja az árstabilitás elérése valamint fenntartása, és a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérje, alacsony szinten kell tartani az inflációt, vagyis stabilizálni kell az árakat. MNB az inflációs célt a fogyasztói árak 3%-os átlagos emelkedésében határozta meg. MNB feladata az is, hogy meg kell őrizni a forint értékét a többi devizával szemben, továbbá a jegybank hitelező is, mert kölcsönt nyújthat azon bankoknak, melyeknek szüksége van rá.
Felügyeli a pénzügyi rendszer stabilitását, a kereskedelmi bankok tevékenységét és a banki ügyleteket is. A jegybanki alapkamat meghatározása a Monetáris Tanács feladata, mely időszakonként ülésezik. Az MNB elnöke, alelnökei valamint vezető közgazdászok alkotják a Monetáris Tanácsot. Azt, hogy mikor emelik vagy csökkentik a jegybanki alapkamatot, nem lehet tudni, viszont a járványhelyzet miatt kialakult gazdasági válsághelyzet okán szinte valamennyi országban csökkentették a jegybanki alapkamatot. Magyarországon az alapkamatot a 2011. év végétől kezdődően 7, 0 százalékról 2016. év közepéig fokozatosan 0, 9%-ig csökkent ették. Milyen hatása van mindez a hitelekre? A jegybanki alapkamat növekedésének közvetetten van hatása a hitelekre, mert a jegybanki alapkamat növekedésével a változó kamatozású hitelek referencia kamatai is nőnek. A Magyarországon felvett rövid kamatperiódusú, legfeljebb 12 hónapra rögzített kamattal felvehető jelzáloghitelek referencia kamatait a BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb), míg a hosszabb kamatperiódusú kölcsönök kamatszintjére a BIRS – (Budapest Interest Rate Swap – Budapesti Kamatswap Ügyletek) és az Államadósság Központ Kezelő által meghatározott referenciahozam (ÁKK) gyakorolnak hatást.
Matolcsy György jegybankelnök egyébként épp a kamatdöntés előtt egy nappal írt cikket, amelyben élesen kritizálta a jövő évi költségvetés elfogadását. Azt írta, hogy újraindítás helyett az inflációra fókuszáló költségvetésre lenne szükség. Azt, hogy az Országgyűlés a jövő évi költségvetést 5, 9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycéllal fogadta el, hibás döntésnek tartja, mert feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe. Ahogy arról már reggeli előzetesünkben is írtunk, az infláció miatt főhet is a feje a jegybanknak, hiszen április után májusban is 5 százalék felett volt a drágulás üteme, ami az unióban ráadásul a legmagasabb volt. Az Indexnek nyilatkozó elemzők szerint valószínűleg lesz még idén kamatemelés. Hangsúlyozták, hogy az MNB-nek olyan inflációs kockázatokkal kell szembenéznie, amikre egyáltalán nincs hatással, ellenük semmilyen eszköze nincsen, egyedül a forint árfolyamának stabilizálásával van esélye hatni az inflációs folyamatokra, csak ezzel tudja mérsékelni például az importált nyersanyagok árának drasztikus megugrását.