A Post Mortem is ilyen lehetőséget kínál, olyan erős képi és történeti elemekkel, amelyek örök érvényűek. Ezek akkor hatnak igazán, ha nem feltétlenül fejtjük meg a konkrét jelentésüket. És talán itt jön ki a magyar horror egyik még fejleszthető területe: hogy időnként túl direkt minden. Lehetne sejtelmesebb, kevésbé látható, kevésbé egyértelmű. A film központi témája mindannyiunk félelme: a halál. A post mortem fotók a viktoriánus korszak Angliájára voltak leginkább jellemzőek, de elterjedtek az egész nyugati féltekén. Még az 1930-as évekből is maradtak fent ilyen fotók, amelyek az utolsó emléket őrzik meg az elhunytról – többnyire az elhunyt családja körében. Mivel a fotózás drága dolognak számított, sokszor csak ez az egy kép készült az emberekről. A sztori szerint épp az első világháború végén járunk, amikor már a spanyolnáthajárvány is lecsendesedett. Viszont sok halott temetetlenül maradt, és ők a mi világunkban rekedtek. 1918 fagyos telén Tomás (Klem Viktor), a fiatal vándorfotós abból próbál megélni, hogy halottak utolsó fényképét készíti el a családjuk körében.
A víz alatti jelenetekhez külön nekünk építenek egy medencét a Soroksári úti filmstúdióban" – sorolta a forgatási helyszíneket a rendező. A Post Mortem nagyszabású produkció: látványában, trükkjeiben olyan dolgok történnek benne, mint egy A-kategóriás amerikai horrorfilmben, ugyanakkor a magyar stábnak csupán egy amerikai produkció költségvetésének töredéke áll a rendelkezésére. "Egy alacsony költségvetésű amerikai horrorfilm költségvetésének a feléből készül" – érzékeltette Bergendy, hozzáfűzve: a forgatás után egy évet szánnak még az utómunkára, a vágásra és a trükkök elkészítésére, tehát nagyjából 2020 őszén kerülhet moziba a film. Bergendy arról is beszélt, hogy szereti a történelmi témájú filmeket, alkotói szempontból izgalmasnak találja, hogy hitelesen meg tudjon teremteni egy letűnt világot. A Post Mortem hátterében felsejlik, hogy mit élt át az ország 1918 és 1920 között: "hangulatát tekintve a korszakot idézi, de a filmnek akkor is működnie kell, ha valaki semmit sem tud a korabeli Magyarországról".
– Valóban, ez volt az az időszak, amikor a rengeteg halott kísértete szüntelenül ott járkált az élők közt, és mindannyiukat körbevett a haldokló Magyarország. És pont az ilyen apró utalásokkal próbáltuk megeleveníteni azt a minden szempontból apokaliptikus hangulatot, amelyben akkoriban élhettek az emberek. És ami azóta is ott sajog tompán a felszín alatt, hiszen az ekkor kiszabaduló kísértetek száz évvel később ugyanúgy itt köröznek a fejünk fölött, generációról generációra cipeljük magunkkal az országvesztés traumáját. Nem utolsósorban azért, mert akár Trianon, akár számos más válságos korszaka a magyar történelemnek, a mai napig nincs kibeszélve rendesen, pláne nem művészi eszközökkel. Nyilván egy horrorfilmnek sem feladata, hogy ilyen súlyos társadalmi problémákat megoldjon, de apróságok révén segíthet elindítani a róluk való gondolkodást. Az, hogy a Nemzeti Filmintézet a Post Mortemet jelölte a jövő évi Oscarra, mutatja, hogy a történeten túl magát a korszakot is érdemesnek találják megmutatni a nagyvilágban.
Rendkívül erős alapötlettel, kitűnő szereplőgárdával, minőségi, nemzetközi szintű technikával indít a Post Mortem – de gyerekbetegségei is vannak. Bergendy Péter Post Mortem című alkotása már most tíz díjat hozott el a világ egyik legnevesebb horrorfilmfesztiváljáról, a 15. Toronto After Dark Fesztiválról, az viszont, hogy jó ötlet volt-e ezt nevezni az Oscarra, kérdéses. A horror olyan műfaj, amely az ember tudattalanjával foglalkozik. A tudattalanban emlékek, traumák, ősi tartalmak, emberi szimbólumok, archetípusok jelennek meg. Kezelhetjük úgy, mint a meséket. Mindkettőnek az a célja, hogy olyan félelmeket vagy elképzeléseket fogalmazzon meg, melyek valószínűleg minden emberben megvannak. Ha valaki horrorfilmet néz, szembesülhet, találkozhat ezekkel a lelki tartalmakkal, és rajta múlik, hogy kezd-e velük valamit. A horror tehát jó ugródeszka lehet ahhoz, hogy foglalkozzunk önmagunkkal, és akár traumák feldolgozási lehetőségét is nyújthatja annak, aki bírja az ilyesmit. Horrorfilmet nézni természetesen nem terápia, de mindenképp érdekes alkalom arra, hogy a tudattalanunkkal ismerkedjünk.
26 külföldi fesztivál után végre a magyar nézők is láthatják Bergendy Péter 13 díjat nyert filmjét 26 külföldi fesztivál után – melyek közül 18-on a versenyprogramban szerepelt – egy hónap múlva, október 28-tól végre a magyar nézők is láthatják Bergendy Péter új, eddig 13 díjat nyert filmjét, a POST MORTEM-et. A különleges hangulatú, a hazai filmekben ritka digitális látványelemeket is felhasználó alkotás 524 snittjében van számítógépes trükk, a legnehezebb jeleneteket a Trónok harcában és a Bosszúállók: Ultron korában is dolgozott kaszkadőrök végezték, a kísértetek mozgásait pedig Egon Schiele rajzai inspirálták. A POST MORTEM főszereplői Klem Viktor és Hais Fruzsina. Mellettük olyan nagyszerű színészeket láthatunk a filmvásznon, mint Schell Judit, Anger Zsolt, Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, a Kossuth-díjas Ladányi Andrea és Reviczky Gábor. Tavaly októberben a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon volt Bergendy Péter horrorfilmjének világpremierje. A POST MORTEM-et azóta 26 fesztiválon vetítették óriási sikerrel, köztük nemrégiben a világ egyik legrangosabb horrorseregszemléjén, a FrightFesten, ahol London legmenőbb mozijában, a híres Cineworld Empire-ben a Leicester Square-en volt a brit bemutató, legutóbb pedig a Pármai Nemzetközi Zenei Filmfesztiválon, amelyen szombaton a legjobb filmnek járó Violetta d'Argento díjat kapta meg.
(Sőt, maga a halotti maszk "intézménye" is tartogat meglepetéseket: egy korábbi bejegyzésben volt például szó Madame Tussaud, francia forradalom alatt készített hátborzongató maszkjairól, illetve a századforduló táján - amikor a fotózás mégy nem számított elterjedtnek Nyugat-Európában - bevett rendőrségi szokás volt, az azonosítatlan tetemekről maszkokat készíteni, a későbbi azonosítás céljából). A dagerrotípia 1839-es feltalálását követően (és természetesen a technika fejlődésével) azoknak is módjában állt portrékon megörökíteni magukat és családtagjaikat, akik azt az addig bevett módon – azaz festményen - nem tehették meg. De hogy miért is állt az új találmány e különös módon a gyász szolgálatába? Ez meglehetősen összetett kérdés. Ahogy a viktoriánus gyászról szóló bejegyzésemben is írtam, akkoriban a halál még egy átlagos család mindennapos életének része volt. Méghozzá részben a magas csecsemő- illetve gyermekhalandóság és a betegségek miatt, valamint a generációk együttélése okán, aminek révén a fiatalabbak gyakran végig kísérték az idősebbek végóráit, ami ráadásul jobbára az otthon falai között és nem a kórházban érte őket.
Érettségi 2022 érettségi tételek, érettségi feladatok
2015. május 15. A 2015. május-júniusi érettségi írásbeli vizsgák középszintű feladatlapjai és javítási-értékelési útmutatói. 2015. Érettségi feladatsorok 2008. május – középszint – Érettségi 2022. május 14., 8 óra Vizsgatárgy Feladatlap Javítási-értékelési útmutató kémia kémia idegen nyelven 2015. május 14., 14 óra földrajz földrajz idegen nyelven A dokumentumokat pdf állományok tartalmazzák, amelyek tartalomhű megjelenítést és nyomtatást tesznek lehetővé. A pdf állományokban tárolt adatok megjelenítéséhez és nyomtatásához pdf olvasó program szükséges (pl. Adobe Reader, Sumatra PDF, Foxit Reader stb. ).
A 2021. május-júniusi érettségi írásbeli vizsgák középszintű feladatlapjai és javítási-értékelési útmutatói. 2021. május 11. - 8. 00 óra Vizsgatárgy Feladatlap Javítási-értékelési útmutató kémia kémia idegen nyelven 2021. - 14. 00 óra földrajz földrajz idegen nyelven A dokumentumokat PDF állományok tartalmazzák, amelyek tartalomhű megjelenítést és nyomtatást tesznek lehetővé. A PDF állományokban tárolt adatok megjelenítéséhez és nyomtatásához PDF olvasó program szükséges (pl. Adobe Reader, Sumatra PDF, Foxit Reader stb. ).