Kivételt képez ezen szabály alól a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. De ezen tevékenységekhez is szükséges a kormányzati szerv előzetes engedélye, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével. A betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetőségével magyarázzák azt a szabályt, hogy sürgős eset kivételével az orvos nem láthat el olyan beteget, akinek – más jogviszonya keretében – már kezelte ugyanazt a betegségét. Ezen korlátozás alól is felmentés adható azonban egyes kormányrendeletben meghatározott esetekben, például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen. Meszk egészségügyi bértábla 2020. A törvény szerint a jövőben az orvos az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki. A gyakorlati időt figyelembe vevő, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatán alapuló béremelés 2021. január 1-jén kezdődik és 2023-ig tart, érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi végzettséggel egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat.
Az orvosok jelentős mértékű, jövőre induló, többlépcsős béremeléséről döntött kedden az Országgyűlés. A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadta el a parlament. A jogszabály egyik újdonsága, hogy létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni. Rögzítették a béremelés, az illetményszámítás és minősítés kereteit, továbbá a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket, a szabadságra, a munkaidőre, a nyilvántartására vonatkozó szabályokat. A foglalkoztatást, a fizetést, a minősítést, az illetményen kívüli juttatásokat érintő részletszabályokat a kormány rendeletben határozza meg. Egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény - A MESZK csalódott, szolidaritást kér az orvoskamarától | Pannondoktor.hu. Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy csak a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is.
Meg kell őrizni munkatársainkat, hiszen magyar betegeket csak magyar nyelven beszélő magyar szakdolgozói karral lehet személyre szólóan ellátni. " Felhívják a figyelmet arra is, hogy az egészségügyi ellátórendszerben való munkavégzést a társadalom nem minden tagja akarja, tudja felvállalni, képes azt elvégezni. Hozzáteszik azt is, a a koronavírus világjárvánnyal való sikeres megküzdés nemcsak és kizárólag a magyar orvosok helytállásának köszönhető, hanem valamennyi egészségügyi dolgozónak és egészségügyben, valamint a szociális ellátásban dolgozónak. "Az egészségügy csapatmunka! Az egészségügy szakdolgozók "nélkül nem megy! " Tisztelt Elnök Úr! Ez idáig azt hittük, hogy szolidárisan együtt képviseljük az egészségügyi dolgozó kollégáinkat. Most sajnos csalódottságunknak kell hangot adni. MESZK: ne csak az orvosok bérét emeljék!. Reméljük a Magyar Orvosi Kamara szolidaritást vállal velünk, nem fogadja el ilyen formában a törvényt és semmi esetre sem vesz részt a megvalósításában! " Nem csak az egészségügyi szakdolgozók képviselői fogalmazták meg aggályaikat a miniszterelnök szombati MOK-kal való tárgyalása után, alig két nappal elfogadott törvény miatt.
A szakszervezet ezért a 2022-re tervezett szakdolgozói béremelés 2021-re való előre hozását kéri a kormánytól, valamint a béremelések százalékos mértékének a megemelését, hasonló nagyságúra, mint amit az orvosok megérdemelt módon elértek. A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) ugyancsak azt kifogásolta a törvénnyel kapcsolatban, hogy az EMMI a kiemelt jelentőségű és sok egészségügyi dolgozó életében sorsfordító jelentőségű törvénytervezet véleményezésére mindössze négy órát adott az érdekvédelmi szervezeteknek. Ezért hétfői közleményükben azt követelték, hogy széles körű egyeztetés során, konszenzusos alapon történjen egy ilyen horderejű változás megtervezése és megvalósítása. Meszk egészségügyi bértábla 2010 relatif. A MOSZ elsősorban a törvény magánpraxisra vonatkozó részét kritizálta: a törvénytervezet szerintük az egészségügyi dolgozók számára jelentős érdeksérelemmel jár, mert megtiltja a másodállás vállalását, ami csorbítja az orvosok szabad vállalkozáshoz való jogait. A MOSZ álláspontja az, hogy a másodállások korlátozása ellátási hiányosságokhoz, vagy vidéki kórházak ellehetetlenüléséhez, esetleg bezárásához fog vezetni.
2020. október 05. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) az orvosi bérek emeléséhez illeszkedő és nagyságrendű bérrendezést tart szükségesnek a szakdolgozók körében is. A MESZK honlapján megjelentett dokumentumban azt írták, a koronavírus-fertőzöttek számának jelentős emelkedése miatt egyre nagyobb fizikai és pszichés terhelés nehezedik kollégáikra, ami már veszélyezteti a beteg- és a dolgozói biztonságot. A bizonytalan jövőkép rendkívüli feszültségeket okoz a szakdolgozók körében - közölték. Kiemelték, üdvözlik az orvosbérek emelésére vonatkozó kormányzati támogatást, de szerintük a kormányhatározatban foglalt - 2020 és 2022 közötti időszakra vonatkozó - bérfelzárkóztató programjavaslat nem alkalmas ezen elv megvalósítására. Meszk egészségügyi bértábla 2010 qui me suit. Ez a kormányzati döntés egy 2016-ban megkezdett bérfelzárkóztatási program, amelyet a Covid-járvány napjainkra felülírt - tették hozzá. A kamara azt követeli, hogy a további tárgyalások kiindulási alapja a 2020. november 1-jétől érvényes egészségügyi szakdolgozói illetmény- és bértábla legyen.
Arra is rámutatnak, hogy a tervezet szerint az egészségügyi dolgozók akár 2 évre is kirendelhetők lehetnek másik munkáltatóhoz – akár az ország másik felébe is – különösebb indok, bárminemű kontroll és megfelelő garanciák nélkül. Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán
A koronavírus-járvány kezdete után nagyjából 10 hónappal, változó intenzitással, de világszerte megkezdődtek a megelőző oltások, ami óriási eredményt jelent akkor, amikor egy új oltóanyag kifejlesztése éveket, ha nem egyenesen évtizedeket vesz igénybe. A befektetési elemzők azt jósolják, hogy a gyártók közül legalább kettő, a Moderna amerikai biotechnológiai vállalat és a német BioNTech a partnerével, az amerikai Pfizer óriással valószínűleg dollármilliárdokat fog keresni ebben az évben - de mennyit költöttek eddig a vakcinák kifejlesztésére? Összeállításunkban ezt mutatjuk be. Tech: Oroszország: 95 százalékos a vakcinánk, egy oltás ára 3000 forint alatt lesz | hvg.hu. Kik fektetettek be a vakcinaüzletbe és mennyit? A vakcina sürgős szükségessége miatt kormányok és egyéb adományozók több száz milliárd forintnak megfelelő összeget öntöttek a fejlesztési projektekbe. Adományozó szervezetek is támogatták a kutatást, mint például a Gates Alapítvány, de több magánember is, köztük az Alibaba alapítója, Jack Ma, vagy épp a country zene sztárja, a ma már üzletasszony, Dolly Parton. Az Airfinity tudományos adatelemző cég szerint a kormányok összesen 2630 milliárd forintnak megfelelő összeget biztosítottak vakcinafejlesztésre.
Ez ugyanis sok mindentől függ: meddig tart az immunitás a beoltottaknál, hány sikeres oltóanyag érkezik be az egyes országokba, és a gyártás és a terjesztés zökkenőmentesen zajlik-e. Forrás: BBC
Egy már engedélyezett oltásnak ritkán vannak súlyos mellékhatásai, de ez esetben a gyorsított fejlesztési ütem miatt nagyobb odafigyelésre lesz szükség - olvasható a portálon.
Engedélyt kapott a klinikai kísérletek elkezdésére egy kínai gyógyszeripari vállalat, amely a legmodernebb, mRNS-technológián alapuló oltóanyagot készül bevezetni COVID-19 ellen. A CSPC cégcsoport vasárnap jelentette be, hogy a kínai gyógyszerhatóság engedélyt adott a SYS6006 jelzésű vakcinajelölt klinikai kísérletek során történő alkalmazására embereknél - írta meg a Bloomberg. A gyártó szerint a preklinikai vizsgálatok eredménye alapján az oltóanyag a koronavírus omikron variánsával szemben is hatékony védelmet nyújthat. Emellett fontos logisztikai előnye, hogy szállítás és tárolás során nem igényel fagypont alatti hőmérsékletet. Több kínai gyógyszeripari vállalat is mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésén dolgozik. Magyarországon jövő nyáron lehet vakcina - Napi.hu. Fotó: Getty Images Napjainkig a kínai lakosság zömét szintén helyileg gyártott, de régebbi technológián alapuló vakcinákkal oltották be a pandémiáért felelős kórokozóval szemben. Hongkongot és Makaót leszámítva a hatóságok sehol sem hagyták még jóvá mRNS-alapú védőoltások használatát.
Az oltások pluszvédelmet nyújtanak a koronavírus-fertőzésen átesetteknek, különösen a COVID-19 súlyos szövődményei ellen - derült ki a témában folyó legújabb kutatásokból. Megállapodott az EU az egyik gyártóval a vakcina áráról. A COVID-19 elleni oltások rendkívül hatásosnak bizonyultak azok számára, akik még soha nem fertőződtek meg, de a fertőzésen korábban már átesetteknél a tünetek és a súlyos kimenetel megelőzésében a közelmúltig kevésbé volt egyértelmű az eredményességük - emlékeztetett rá cikkében a The Guardian. Most a Lancet Infectious Diseases című folyóiratban közzétett két különálló kutatás is megerősítette azonban, hogy a vakcinák további védelmet nyújtanak a koronavírus-fertőzésen már átesett emberek számára, különösen a súlyos megbetegedésekkel szemben. Újabb kutatások szerint a fertőzést követően is hasznos beoltani COVID-19 ellen az érintetteket. h i r d e t é s Fotó: MTI/Komka Péter Az első, Brazíliában végzett kutatás szerint négy vakcina - a CoronaVac, az Oxford-AstraZeneca, a Janssen és a Pfizer-BioNTech oltóanyaga - extra védelmet nyújt a tünetekkel járó újrafertőződéssel és a súlyos kimenetelű fertőzéssel szemben azoknál, akik korábban már elkapták a koronavírust.
Az oltások végső árának kialkudásában a gyártók termékfelelősségi kötelezettségének is szerepe volt. A hírt kiszivárogtató uniós tisztviselő szerint a Pfizerrel kötött megállapodás más, mint a többi gyártóval aláírt, és eltér attól is, amit a cég az USA-val írt alá. A Pfizert az amerikai szerződés mindenféle felelősség alól felmenti. "Az eddig ismert uniós szerződések közül a Sanofi tíz eurós ár mellett nem kapott felelősségi felmentést, míg az AstraZeneca 2, 5 eurós ár mellett korlátozottan lesz felelősségre vonható. Egy már engedélyezett oltásnak ritkán vannak súlyos mellékhatásai, de ez esetben a gyorsított fejlesztési ütem miatt nagyobb odafigyelésre lesz szükség" – olvasható a portálon. Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI/AP/Luca Bruno