Balázs Béla – Úgy kell beosztanom az időmet, hogy minden nap jusson időm az alapítványra is. Ez része a mindennapjainknak, hiszen a férjem is nagyon sokat segít. Tényleg nagyon sok dolgot csinálunk egyszerre, így nincs mindennap időm a főzésre. Persze egy főzeléket vagy palacsintát bármikor összedobok, ha a gyerekek kérik, de hétköznap inkább egy közeli kifőzdébe járunk. Erős Antónia Egy Csepp Figyelem cukorbetegség főzés
A csinos tévésnek új hajviselete is remekül áll, a lágy hullámok sokak szerint remek választásnak bizonyultak. Az augusztus 20-án kezdődő Magyar Ízek Utcája színpadi programjaként ünnepélyesen felavatják a Magyarország Cukormentes Tortája verseny idei győztesét, az "Áfonya hercegnő tortája" elnevezésű édességet, melyet a Tortavár Cukrászda cukrásza, Pechtol Zsolt készített. A Magyarország Cukormentes Tortája versenyt 2012-ben az Erős Antónia által alapított Egy Csepp Figyelem Alapítvány hozta létre és hirdette meg először, szakmai partnere a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. Fotó: Egy Csepp Figyelem Alapítvány A 2016-os Playboy-gála sztárjai Nézd meg, kik voltak a Playboy Man of the Year díjkiosztó legdögösebb sztárjai! Mindent az érzelmi evésről Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében.
2021. 10. 02 15:11 Pénteken még az RTL Klubon vezeti a Híradót, de szombat este már az ATV-n lesz látható Erős Antónia, aki a komoly hírműsorvezetői arca helyett magánéletéről beszél a Sorok között Lutter Imrével című műsorban. A 22:50-kor kezdődő talkshowban olyan családi történeteket hallhat a néző, amiket az ismert híradós eddig nem osztott meg a nyilvánossággal. A hírek szerelmese, Erős Antónia 23 éve vezeti az ország legnépszerűbb híradóját, és bár nagyon nehéz tervezni a mai világban, de 10 év múlva is szeretné ezt csinálni. Mert ez az, amit szerinte sosem lehet megunni! A hírműsorvezető a hatalmas ismertség és népszerűség ellenére sem a nyilvánosság előtt éli az életét. Ezért csak nagyon ritkán mesél gyerekkoráról, karrierről, a felnőttként sokkot okozó cukorbetegségéről és az anyává válás gyönyörű, ám számára sokkoló élményéről. Antóniának és férjének két gyermeke van, akik ikrek. Férjével tudatos döntés volt az, hogy ne szerepeljenek a nyilvánosság előtt, így a gyerekekről is ritkán hallani tőlük.
Erős Antónia és Szellő István hazánk legismertebb párosának számítanak a képernyőn, hiszen több mint húsz éve vezetik közösen az RTL Klub esti híradóját. Az elmúlt két évtized alatt a magánéletük is összefonódott, emiatt egymásra nemcsak kollégaként, hanem barátként is tekintenek. Sokkal több, mint munkakapcsolat Erős Antónia és Szellő István barátsága és munkakapcsolata idestova több mint húsz esztendeje tart: a kezdetekkor István vezette az RTL Klub Híradóját, amikor a csatorna műsorvezetőtársat keresett. Ekkor jött képbe Antónia, s onnantól kezdve – pontosabban 1998 áprilisától – mindig együtt láttuk őket a tévében, ráadásul ugyanannál a csatornánál. A műsorvezetőnő mind a mai napig fel tudja idézni, mi is történt pontosan azon a napon, amikor legelőször belépett a Híradó szerkesztőségébe. "Egy nagy nyitott iroda volt, mindenki, aki aznap dolgozott, ott volt. Mentem az asztalt felé, István jött velem szembe, és széles mosollyal köszöntött, bemutatkoztunk egymásnak. Az volt a feladata, hogy megmutassa nekem, mi hogyan működik, milyen rendszereket kell használni.
Történeti és heraldikai tanulmány. Budapest, 1941. 87. l. Lásd még: Címerhatározó Vö. Kishont vármegye címere Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel. A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges! The image(s) and/or document(s) on this page are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license. Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners!
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Rimaszombat címerével foglalkozik. (Ma Rimavská Sobota, Szlovákia. ) Rimaszombat címere a város első ismert pecsétnyomójáról (1595) A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. A város jelenlegi címere, melyet a rendszerváltás (1989) után vettek használatba. A város címere a Főtéren álló városi levéltár homlokzatán 1801-es évszámmal. (Ezüst alapon vörössel fegyverzett fekete sas. ) A város címerének változata a Főtéren, az egykori megyei hivatal homlokzatán, melyet az 1840-es években Miks Ferenc eredetileg a Fekete Sas szálloda épületeként tervezett. (Égszínkékkel és ezüsttel hasított alapon vörössel fegyverzett fekete sas. ) A rimaszombati MOVE Társadalmi és Sportegylet pecsétje, 1939 Pallas nagy lexikona Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése Rimaszombat 1867 (Seidan Vencel) A város címerének története: A városalapító toposzok sorába tartozhat az a hagyomány, mely szerint a város hét kisebb település egyesülésével jött létre.
A város címere talán ekkor egészülhetett ki az új földesurak, Szécsényiek címerállatával. A város összetett címere egy 1566-ból származó ostyasütőről ismert. Ezen egy balra tekintő oroszlán, illetve egy hosszú rutás pajzsú címer látható, melyben a város két eredeti településrészének összetett címerekét is láthatjuk. Az oroszlán a címerben így a település birtokosára, Szécsényi Tamásra utalhatna, akinek címere növekvő kétfarkú oroszlán, mely mellső jobb lábával keresztet tart (a Kacsics nemnek oroszlán volt az ősi címere), míg a rutás pajzs Stefansdorf német telepeseinek közelebbi eredetére, Bajorországra utalhatna. Az 1387-ben ide látogató Zsigmond király megerősítette a város kiváltságait. 1424-ben a főbenjáró bűnben elmarasztalt Szécsényi Miklós javait a király elkobozta. Így került Rimaszombat felerésze 1425 és 1439 között átmenetileg a király, Luxemburgi Zsigmond, majd utóda, Habsburg Albert kezére. Valószínűleg ekkor bővíthette a város címerét Zsigmond király a saját címeréből. Az abban szereplő ún.