A ciklikusan működő lakáspiac aktuális felívelő szakasza 2013-ban indult, így a lakásárak idén már hatodik éve nőnek. Tisztán piaci viszonyok között a következő két évben valószínűleg elérhetnénk az árcsúcsot. Lakás négyzetméter araki. Ez ugyanakkor egyben nem jelentene azonnali lejtmenetet, reál értelemben évekig stagnálhat az árszint. Tekintetbe véve a jelenlegi sokkal kedvezőbb gazdaságpolitikai mozgásteret és a hitelfelvételt, hitelkihelyezést érintő szabályozást, a mostani ciklust követő korrekció várhatóan jóval mérsékeltebb lesz, mint a legutóbbi, 2008-at követő zuhanás - mondta el Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.
A Balatonon egyébként szintén jelen van a nyugat-kelet árdifferencia, hiszen az aranyparton általában drágábban kínálják eladásra az ingatlanokat, mint az ezüst parton. Továbbá az ország nyugati felében lévő megyeszékhelyeken 350 ezer Ft/m2 (Szekszárd) és 780 ezer Ft/m2 (Veszprém) között mozognak az átlagos lakáspiaci árak. Magyarország keleti részében pedig a legalacsonyabb átlagár 160 ezer Ft/m2 (Salgótarján), míg a legmagasabb 750 ezer Ft/m2 (Debrecen). A négyzetméter árak fogságában - Ingatlanműhely. Tehát nyugaton magasabban van a skála felső határa, de nem sokkal, hiszen négyzetméterenként átlagosan csak 30 ezer forint az eltérés a két országrész között. Európa Az európai lakáspiaci statisztikák tekintetében is elmondhatjuk, hogy a nyugati országok lakáspiaca borsosabb áron fut, mint a keleti országok lakáspiaca. Ebből a nézőpontból a nyugat-kelet között kirajzolódó árdifferencia elég látványos. A vizsgálatba vont Kelet-Európai országok fővárosainak novemberi átlagos lakásárai: Románia: 2000 euró/m2 Ukrajna: 2000 euró/m2 Oroszország:5500 euró/m2 A vizsgálatba vont Nyugat-Európai országok fővárosainak novemberi átlagos lakásárai: Németország: 11.
A grafikonon Sopron bűnözési statisztikája látható az országos átlaghoz képest. A bűnesetek számát 1000 főre vetítetve jelenítettük meg, ezzel kiszűrve a településméretből adódó torzítást. Mit mondanak a térség ingatlanszakértői? A hűség városa Sopron, Győr től és Szombathely től maximum 1-1 órányi autóútra fekszik. Az M85-ös autópálya átadása jelentősen megkönnyítette a Budapest re való közlekedést is. Ezáltal az ingatlankeresés is érezhetően fellendült Sopronban és környékén. Az itt élő emberek nagy része Ausztriában dolgozik. Lakás négyzetméter anak yatim. A városra nem igazán jellemző az ipari jelleg, de az utóbbi évek nyertese mégis kétségtelenül az építőipar volt. Természetesen van hús-, vegyi-, textil-, valamint bútoripar és nem utolsósorban a Heineken sörgyár is sokaknak biztosít megélhetést. Az elmúlt pár évben Sopronban jelentős fejlesztések voltak, a kórházunk megújult, több élelmiszerlánc boltot nyitott, iskoláinkat folyamatosan szépítik. Tanuszodánkat nyáron adták át, valamint csodálatosan megújult a Belváros is.
Vállalhatatlan volt a határidő Dr. Soós Adrianna, a FESZ (Független Egészségügyi Szakszervezet) és Dr. Szabad Zoltán, a MOSZ (Magyar Orvosok Szakszervezete) elnöke lapunknak kifejtették, hogy a kormány által adott haladék elkerülhetetlen volt. Eleve rossz időpontot tűztek ki, hiszen a július végén megjelent jogszabály augusztus elsejével lépett hatályba, vagyis egy hónapot kaptak az oltatlan egészségügyi dolgozók arra, hogy eleget tegyenek a rendeletben foglaltaknak. Ehhez hozzátartozik, hogy a járványt követően, augusztusban kezdődött el a szabadságok dömpingje is. Szabadságon voltak az oltásra várók és azok is, akiknek oltania kellett volna, ezért indokolt volt a türelmi idő kitolása – üdvözölte a kormány döntését a FESZ elnöke, aki azonban a rendeletet "kockaszerű intézkedésnek" tartja két szempontból is: a szakszervezetekkel való egyeztetés kapcsán, ugyanis ők már korábban segíteni tudtak volna a dolgozók körében jelen lévő vakcinálás körüli félelem eloszlatásában. Mint ismerteti Soós, megfigyelhető volt, hogy azokban a kórházakban, ahol akadt egy jó higiénikus szakember, vagy az alkalmazottak oltását fontosnak tartó szakmai vezető, ott elenyésző volt az oltást nem kérő dolgozók száma, szemben azokkal az intézményekkel, ahol egyszerűen a dolgozókra bízták a tájékozódást.
Emellett szerinte nemcsak az oltás kötelezővé tételével érhető el az egészségügyi dolgozók és a betegek védelme. Ha a kormány célja a kórházi munkavállalók megfertőződésének elkerülése és ezzel a vírus további terjedésének megfékezése, akkor például a magas ellenanyagszinttel – nemrég fertőzésen átesttek tekintetében – rendelkezők esetében olyan oltási időpontot is kijelölhettek volna, amit az antitest szám csökkenéséhez kötnek. Míg a vakcináktól egyéb okok – mint a háttérbetegség – miatt ódzkodók körében rendszeres PCR-teszt elrendelésével helyettesíthették volna az oltást. Aki megteheti, inkább nyugdíjba vonul Az Alfahír kérdésére, mely szerint van-e arra vonatkozó adat, hogy a rendeletet követően eddig mennyien vették fel az egészségügyi dolgozók közül az oltást, illetve körülbelül mennyien mondhattak fel ezt követően, Dr. Soós pontos információval nem tudott szolgálni, csak körülbelül lehet ezt megbecsülni. Eszerint nagyjából a dolgozók 10 százalékára tenné az oltatlanokat, míg a visszajelzések alapján tipikusan a 40 éves jogviszonnyal rendelkezők körében jellemző a kórházak elhagyása, ugyanis számukra már nyitott a nyugdíjba vonulás kiskapuja.
Főoldal Katasztrófa Fontos és üdvözlendő döntés. Rövid közleményt adott ki honlapján a Magyar Orvosi Kamara az egészségügyben dolgozók kötelező COVID oltásával kapcsolatos álláspontjáról. Ahogy írják a "Magyar Orvosi Kamara fontosnak tartja és üdvözli a COVID oltás kötelezővé tételét az egészségügyben dolgozók számára. " Hozzáteszik, hogy az egészségügyi dolgozók átoltottságáról a Kamarának hivatalos adata nincs, de magasabb az átoltottság, mint a lakosság körében. Emlékeztetnek, hogy az egészségügyben dolgozók számára eddig is volt kötelező oltás ( pl. Hepatitis B ellen). Úgy vélik, hogy jelenleg ez az intézkedés biztosíthatja a betegek és a kollégák védelmét. Arról, hogy az egészségügyi dolgozók számárak kötelezővé teszik a koronavírus oltást (csak az dolgozhat, aki beoltott), Orbán Viktor a pénteki rádióinterjújában beszélt, ahogy írról is, hogy augusztus 1-től kaphat harmadik oltást, aki ezt kéri. Kedves Olvasónk! Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán. A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
A Magyar Közlöny keddi számából derült ki, hogy a kormány szeptember elsejéről 15-ére tolta az egészségügyi dolgozók kötelező beoltásának idejét. Azonban a Pintér Sándor által jegyzett rendelet indoklást nem közölt azzal kapcsolatban, hogy miért halasztja két héttel a kötelezővé tett oltás felvételét. A magyar kormány még júliusban döntött úgy, hogy a koronavírus-járvány további hullámainak megfékezése és a betegek védelme érdekében az egészségügyi dolgozóknak kötelezővé teszi a védőoltás felvételét, amire szeptember elsejéig adott időt. Ennek értelmében az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban, a kórházakban, a mentőknél, a gyógyszerellátásban, a diagnosztikában foglalkoztatott egészségügyi dolgozókat, a betegszállítókat és a magán egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott egészségügyi dolgozókat, az egészségügyi ellátást nyújtó szociális intézmények dolgozóit, és a szociális intézményekben egészségügyi ellátást nyújtó dolgozókat érinti a rendelet. Azok az egészségügyi dolgozók, akik ennek nem tesznek eleget, azokkal az egészségügyi szolgáltatók nem hozhatnak létre új jogviszonyt, valamint meg kell szüntetniük a jogviszonyt azokkal az egészségügyi dolgozókkal, akik megtagadják az oltás felvételét.
A harmadik, emlékeztető oltásról szólva a szakember elmondta, hogy ezt alapvetően azoknak ajánlják, akik a fertőzés szempontjából a kockázati csoportba tartoznak, tehát az időseknek, a krónikus betegségben szenvedőknek, legyengült immunrendszerű betegeknek. Az emlékeztető dózis a második adag beadását követő 4-6 hónap múlva kérhető, és a szakmai ajánlás szerint, aki első két oltásnak vektorvakcinát kapott, az elölt vírust tartalmazó vagy mRNS-vakcinát kaphat emlékeztetőül és fordítva. Erőteljesebb immunválaszt várnak ugyanis attól, ha egy más hatásmechanizmussal működő vakcinát adnak emlékeztető oltásnak - jegyezte meg Galgóczi Ágnes. Az osztályvezető emlékeztetett, hogy augusztus 1-jétől indul a 60 év felettiek oltási kampánya. Ennek keretében a háziorvosok, önkéntesek, személyesen keresik fel azokat az időseket, akik még nem kérték a védőoltást. Oltásra lehetőség van az érintett otthonában vagy az orvosi rendelőben is.