chevron_right Így számolhatjuk el a rendkívüli munkavégzést hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2017. 12. 28., 12:35 Frissítve: 2017. 27., 16:59 A munkaerőhiány következtében a munkáltatók gyakran kénytelenek rendkívüli munkavégzést elrendelni, mely során általában problémát jelent annak pénzügyi elszámolása (bérszámfejtése). Az alábbiakban a lehetséges módozatokat mutatjuk be. Elsőként lássuk, mikor lehet rendkívüli munkavégzést elrendelni! A rendkívüli munkavégzés elrendelése alapvető jog A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. ( Mt. ) rendelkezései szerint a rendkívüli munkavégzés a munkáltató alapvető jogává vált. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy annak elrendeléséhez rendkívüli körülmény már nem szükséges. Természetesen ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az elrendelésnek ne lenne korlátja. Tekintettel kell lenni egyrészt a méltányos mérlegelés követelményére, másrészt pedig a naptári éves keretösszegre.
A közoktatásra és az egészségügyi tevékenységre vonatkozó jogszabály az ágazat tekintetében meghatározhatja a rendkívüli munkavégzés szabályait.
Rendkívüli munkavégzésnek tekintjük a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig terjedő időtartamot. Ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig terjedő időtartamot. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. Túlmunka a munkavállaló rendes napi munkaidejét meghaladó munka. Ha a munkaidő előzetesen munkanapokra nincs beosztva, a munkaidőkereten felül végzett munka a túlmunka. A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.
A minél korábbi elrendelés tehát mindkét fél érdeke. Lehet-e a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő pihenőnapi túlóra? Ha a munkavállaló a munkaidőkeret tartama alatt többet dolgozott, mint amennyi munkaidő erre az időszakra beosztható lett volna, azt rendkívüli munkaidőként kell elszámolni. Kérdéses lehet, hogy a munkaidőkereten felüli túlórát mindig az 50%-os bérpótlékkal kell-e elszámolni, vagy előfordulhat-e, hogy erre a pihenőnapi túlóra szabályai, azaz 100%-os bérpótlék vonatkozzon? Ez utóbbi lehetőség is előfordulhat. A törvény szerint ugyanis hetente két pihenőnap illeti meg a munkavállalót (illetve ennek alternatívájaként egybefüggő 48 óra heti pihenőidő), amely beosztható egyenlőtlenül is. Ha a munkaidőkeret tartama alatt ez nem teljesült, akkor a munkáltató az elmaradt pihenőnapokat köteles rendkívüli munkavégzésként elszámolni, amit a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésre irányadó 100%-os pótlékkal kell megtenni. Olyan beosztás ugyanis nem adható, ami eleve nem tervez a kötelezően adandó pihenőidőkkel.
Emellett a munkáltatónak a rendkívüli munkaidő elrendelése körében is tekintettel kell lennie arra, hogy a munkáltató utasítás a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Minél rövidebb határidővel értesíti a munkavállalót a teljesítendő rendkívüli munkaidőről, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a munkavállaló azt megtagadhatja az aránytalan sérelemokozás tilalma miatt. Például, ha a munkavállaló már előző este megtudja, hogy másnapra hosszú műszakra kell készülnie helyettesítés miatt, akkor van ideje átszervezni az esti programját, megoldani a gyermekek felügyeletét, lemondani az orvosi vizsgálatot, amire bejelentkezett stb. Ha ugyanezt az értesítést csak aznap délután kapja meg, minderre már jóval korlátozottabban, vagy egyáltalán nincs lehetősége. Különösen élesen merül ez fel a pihenőidejét töltő munkavállaló esetén. Elvileg a szombati pihenőnapon 12 órakor is közölhető a munkavállalóval, hogy 14 órára várják a délutáni műszakra rendkívüli munkavégzésre. Ám ha a munkavállaló ekkor nincs munkára képes állapotban, mert már alkoholt fogyasztott, vagy elutazott, ezért – kötelezettségszegés hiányában – semmilyen hátrány nem érheti.
Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Egy közismert szabály és három zavarba ejtő kérdés. Gondoljuk végig együtt, mi lehet a válasz! Mi a határideje a rendkívüli munkaidő elrendelésének? A rendkívüli munkaidő elnevezése már önmagában arra utal, hogy a munkáltató valamilyen előre nem látható, nem tervezhető feladat elvégzésére kívánja igénybe venni a munkavállalót. Például, a munkavállaló váltótársa váratlanul beteget jelent, és emiatt helyettesíteni kell. A jogintézmény céljából eredően a rendkívüli munkaidő elrendelésének nincs határideje. Az előbbi példában, akár a közvetlenül a beosztás szerinti munkaidő vége előtt is közölhető a munkavállalóval, hogy váltótársa betegsége miatt még pár órát bent kell maradnia munkavégzésre, vagy a munkahely kapuján éppen kilép munkavállaló is ugyanígy visszahívható. Ugyanakkor, a törvény szerint a tájékoztatást mindig olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.
A vakság megfoszt a valóságtól - Rostás Zoltán - YouTube
A szegények orvosának nevezték, mert a legszegényebbeket ingyen gyógyította. 1944. június 26-án zsidó származása miatt deportálták, visszaemlékezések szerint a súlyosan beteg orvos már a deportáltakat szállító vagonban meghalt. Nevét 1947-től utca viseli Dombóváron, mellszobra a városi kórház előterében látható. Az emlékházban orvosi szobájának berendezései kapnak helyet, tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat állítanak ki. Rostás Zoltán elmondta, hogy a dombóvári zsinagóga mellett álló 140 négyzetméter alapterületű épületet közművesítik, teljes körűen felújítják, és két kiállító teret hoznak benne létre. Az átalakítást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 10 millió forintos támogatásával végzik, a társaság 14 millió forintot fordít az épületre – tette hozzá. (Címlapképen: Riesz József a családja körében. Fotók: Dombópé) FORRÁS: /MTI
A "szegények orvosaként" ismert, a vészkorszakban meghalt Riesz József (1880-1944) tiszteletére emlékházat és kiállítóhelyet alakít ki az egykori zsidó iskolából Dombóváron a helyi Magyar-Izraeli Baráti Társaság – közölte Rostás Zoltán, a szervezet elnöke. Az átalakítást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 10 millió forintos támogatásával végzik, a társaság 14 millió forintot fordít az épületre. Az 1861-ben épült ház 1944-ig a zsidó hitközség iskolája volt, a holokauszt – és a hitközség megszűnése – után imaházként működött. Az épület egyik helyiségében Riesz József (1880-1944) zsidó származású dombóvári orvosnak állítanak emléket, a másikban negyedévente a zsidóság és más, sérelmet szenvedett népek történetével foglalkozó, tematikus kiállításokat terveznek – mondta Rostás Zoltán, a helyi Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke. Riesz József Az említett Riesz József Dombóvár tisztiorvosa, a helyi önkéntes mentő egyesület alapítója és a dombóvári vöröskereszt elnöke volt.
Az 1861-ben épült ház 1944-ig a zsidó hitközség iskolája volt, a holokauszt – és a hitközség megszűnése – után imaházként működött. Az épület egyik helyiségében Riesz József zsidó származású dombóvári orvosnak állítanak emléket, a másikban negyedévente a zsidóság és más, sérelmet szenvedett népek történetével foglalkozó, tematikus kiállításokat terveznek – mondta az elnök. Riesz József (1880-1944) Dombóvár tisztiorvosa, a helyi önkéntes mentő egyesület alapítója és a dombóvári vöröskereszt elnöke volt. A szegények orvosának nevezték, mert a legszegényebbeket ingyen gyógyította. 1944. június 26-án zsidó származása miatt deportálták, visszaemlékezések szerint a súlyosan beteg orvos már a deportáltakat szállító vagonban meghalt. Nevét 1947-től utca viseli Dombóváron, mellszobra a városi kórház előterében látható. Az emlékházban orvosi szobájának berendezései kapnak helyet, tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat állítanak ki.