Miután Magyarországon 1895-ben rendelet jelent meg arról, hogy nők is jelentkezhetnek egyetemi képzésre, Hugonnai Vilma férje biztatására ismét diplomája elismerésére folyamodott. Néhány vizsgát követően 1897. május 14-én, ötvenévesen az első magyar női orvossá avatták. Most már élhetett orvosi hivatásának, elsősorban nőket és szegényeket gyógyított, sokaktól honoráriumot sem fogadott el. Magánélete azonban tragikusan alakult: előbb egyik lányát vesztette el, majd férje is meghalt. Hugonnai Vilma több nőknek szánt felvilágosító művet írt. Előbb A nőmozgalom Magyarországon című tanulmányát publikálta, majd 1907-ben megjelent A nő mint háziorvos című munkája. A mű egy német könyv fordításán alapul, de saját gyakorlatának ismereteivel egészítette ki, elsősorban a női és gyermekbetegségek témájában, és az kora egészségápolási kézikönyvének számított. Az első magyar orvosnő gyógyító hivatásától élete végéig nem szakadt el. Amikor kitört az első világháború, hatvanhét évesen elvégzett egy hadisebészeti tanfolyamot, részt vett a sebesültek ellátásában, és orvosnőket szervezett a vöröskeresztes hadikórházakban végzendő betegellátásra.
Mai szemmel szinte már hihetetlen, de a 19. század második felében az egyetemek még el voltak zárva a nők elől. Hosszú ás áldozatos küzdelem kellett ahhoz, hogy megnyíljon a diplomaszerzés, az értelmiségi hivatások választásának lehetősége a lányok, asszonyok előtt. Ennek az orvoslás területén különösen nehéz harcnak volt előhírnöke az első magyar orvosnő, gróf Hugonnai Vilma. A nagytétényi kastélytól az orvosi oklevélig Hugonnai Vilma 1847-ben látta meg a napvilágot szentgyörgyi gróf Hugonnai Kálmán és Pánczély Riza ötödik gyermekeként, az 1750 körül épített, ma múzeumnak otthont adó nagytétényi kastélyban. Maga a Hugonnai nemesi família még a török időkben került Horvátországból Vas vármegyébe, származásukra utalva viselték korábban a Horváth nevet. Vilma nagyapja, Zsigmond azonban még a napóleoni időkben rangon alul nősült, emiatt haragba keveredett apjával, szakításuk jeleként pedig kérelmezte az uralkodótól nevének megváltoztatását. Udvari tanácsos lévén ekkor kapta adományba Hugonna falut, és engedélyezték neki a szentgyörgyi nemesi előnév megtartásával a Hugonnai név felvételét.
Hugonnay Vilma a pest megyei Nagytétényben született grófi családban 1847-ben. A Pröbstl-féle pesti leánynevelő intézetben tanult. Igen érdeklődött a természettudományok iránt, ám akkoriban további tanulmányok elvégzésére nőknek nem nyílott lehetőség. Itt ismerte meg Máriássy Fruzsinát, akinek nagyszüleinél 13 éves korában találkozott barátnője nagybátyjával. Szilassy György földbirtokos halálosan beleszeretett a nála 20 évvel fiatalabb lányba. 18 éves korában Vilma férjhez ment Szilassy Györgyhöz, akinek viszont nem volt tudományos érdeklődése, sokkal inkább érdekelte a kártya és a dorbézolás. Később el is kártyázta a vagyonát. Vilma nagyon szeretett volna tovább tanulni. Két évig küzdött a férjével a tanulás lehetőségéért. Mivel megromlott a házasságuk, végül férje nem gördített akadályt tanulmányainak folytatása elé. Hatéves kisfiát szüleire bízva Vilma megtette az első lépést, hogy álmait megvalósítsa. A nagytétényi kastély Tudományos érdeklődése egészen Zürich-ig hajtotta, ahol beiratkozott az orvosi egyetemre.
Vilma nem vitatkozott. Ismerte férje emberszeretetét. A doktornőt harmadnap éjféltájt egy szegény munkásember felcsengette. Súlyos állapotban lévő gyermekének kért segítséget. "Menjen csak, menjen és vigyen magával mindent, amire szüksége lehet" – törődött bele a realitásba a férj. Máig is fennmaradt feljegyzéseiből kiderül, hogy betegei foglakozásukat tekintve az összes társadalmi réteget képviselték, úgy mint: "utcán köszörűs, grófnő, nagybirtokos neje, napszámos felesége, szerkesztőségi korrektor, Ganz-gyári munkás, honvéd százados, cselédlány, jelenleg állás nélküli, dohánygyári munkás" stb. Megjegyezte, hogy sok esetben eltekintett a honoráriumtól. Miután úgy érezhette, hogy élete révbe érkezett, egymás után két családi tragédiát is át kellett élnie: 1908-ban Vilma lánya az akkor még gyógyíthatatlan tüdővészben hunyt el, férje pedig mind jobban szenvedett a Parkinson kórtól, majd 1914. július 20-án ő is távozott az élők sorából. Mindkettőjüket Vilma személyesen, féltő szeretettel ápolta, az utolsó óráig mellettük volt.
Zürichben marasztalták volna, de neki - amellett, hogy hiányolta a gyermekét - feltett szándéka volt, hogy magyar orvosként magyar betegeket gyógyítson, így doktorrá avatása után már nyolc nappal itthon volt. Hazája úgy "hálálta meg" az elkötelezettségét, hogy a diplomáját nem volt hajlandó elismerni, és évtizedekig, megalázó módon, hivatalosan csak bábaasszonyként dolgozhatott (valójában gyógyított; elsősorban szegény nőket, saját megélhetési nehézségei dacára sokszor ingyen). Ismeretterjesztő cikkeket publikált a Természettudományi Közlemények ben, főleg nők számára egészségügyi, testápolási témákban. Diplomája nosztrifikációját csak a politika akadályozta, a szakmai közösség inkább támogatta volna. Markusovszky Lajos professzor például, igaz, álnéven, de már 1867-ben ezt írta az Orvosi Hetilap ban: már nálunk is hallhatni hangokat, midőn különösen ivarszervi bántalmakban szenvedő nők abbéli panaszukat fejezik ki, hogy mennyire elhanyagolják a nők érdekeit, miszerint betegségeikben bizalmukkal nőket nem ajándékozhatnak meg.
1887 -ben férjhez ment Wartha Vincéhez, aki jeles vegyész, műegyetemi tanár volt. 1888-ban megszületett Vilma lányuk. Férje kérésére felhagyott szülésznői gyakorlatával, és elméleti kérdésekkel foglalkozott. Ezekben az években sem adta fel orvosi oklevelének elismertetése iránti igényét, ami ekkorra már az egész női társadalom problémájaként jelentkezett. 1895 -ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy itthon is egyetemi tanulmányokat folytathassanak nők is. 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, ami 1897. május 14-én történt meg, amikor is Budapesten orvosdoktorrá avatták. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott. Hugonnai Vilma 1899 április-májusában sajtópolémiát vívott Pap Samu országgyűlési képviselővel, aki élesen kritizálta a nők jelenlétét szellemi pályákon. Ezt cáfolta írásában Hugonnai Vilma, sőt ez ösztönözte arra, hogy megírja A nőmozgalom Magyarországon című tanulmányát.
Szia! van neki úgy emléxem Sziasztok! Meg tudnátok kérlek mondani, hogy Szeberényi doktorúrnak van a magánrendelésén hüvelyi ultrahang? A Haszon magazin összeállította a legjobb magyarországi orvosok 100-as listáját a szakma véleménye alapján. Több tucat szakorvos, kórházigazgató, intézetvezető, orvosigazgató, és az Egészségügyi Szakmai Kollégium véleményét kikérve állították össze a száz legjobb magyarországi orvos listáját, szakterületenként pedig kiválasztották a legjobb ötöt. Mivel a lista nem a páciensek véleménye alapján készült, ezért nem volt szempont a betegekkel való kommunikáció, csak a szakma véleményét vették figyelembe. A listára felkerült orvosok többségének privát praxisa is van az állami ellátás mellett, de olyanok is akadtak, aki kizárólag csak magánrendelést visznek. A legjobb orvosok listájára többségében budapestiek kerültek fel, de minden nagyobb régió képviselteti magát rajta. Békés megyéből Dr. Dr Szeberényi Zsolt Magánrendelés Békéscsaba. Szeberényi Zsolt (Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórház Szülészet) került be a legjobbak közé.
Terhesgondozó: Terhesgondozónk centrális gondozóként üzemel, tehát a régiónkhoz tartozó kismamák teljeskörű gondozását el tudjuk látni. Rendelő orvos: több szakorvos váltásban látja el a feladatot: ( Dr Baukó Attila, Dr Orosz István, Dr Ombodi Róbert) Rendelés helye: Liget utca felőli bejárat a bőrgondozó mellett. - Tóth János orvosi diplomáját Szegeden szerezte 1971-ben. Az egyetem elvégzése után a Szolnoki MÁV Kórház baleseti sebészeti osztályán helyezkedett el. 1975-ben sebészetből, 1979-ben baleseti sebészetből szerzett szakképesítést. 1979. májusától a Kecskeméti Megyei Kórház traumatológiai osztályán, majd az újonnan szervezett ortopédiai osztályán dolgozott. 1983-ban ortopédiából is szakképesítést szerzett. Sikeres pályázata eredményeként 1993. Dr. Szeverényi Csenge Ortopédus Debrecen - Orvosok.hu. március 1-től Ortopédiai Osztályunk osztályvezető főorvosa – hangzott a méltatás az ünnepségen. Dr. Becsei László főigazgató-főorvos "Békéscsaba egészségügyéért" kitüntetésben 2014-ben dr. Szeberényi Zsolt, a Szülészet-nőgyógyászat osztályvezető főorvosa részesült.
Bemutatkozás: A Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karán 2002-ben végeztem. Azóta a Debreceni Egyetem Ortopédiai Klinikáján dolgozom. Az ortopédiai-traumatológiai szakvizsgát 2009-ben szereztem meg. 2013-ig a Kenézy Kórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztályán is dolgoztam, részt vettem a baleseti sebészeti ügyeleti ellátásban. Gyermekortopédiával már a szakképzésem során kiemelten foglalkoztam, azóta pedig ez vált fő szakterületemmé. Gyermekortopédiai magánrendelésem itt érhető el: Szolgáltatások: Végzettség(ek): Tudományos tevékenység, publikációk: Díjak, elismerések: Rendelési idő: Nap Délelőtt Délután Megjegyzés Hétfő - Kedd Szerda 16:00 18:00 magánrendelés Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Térkép: Megosztás Tetszett? Hasznosnak találtad? Gyere nyomj egy "Like-ot", kommentáld és oszd meg ismerőseiddel, küldd tovább! Hozzászólások, vélemények: Az eddigi hozzászólások, vélemények: Még nem érkezett hozzászólás. Írjon hozzászólást, véleményt Ön is! Értékelés: Még nem érkezett értékelés.
Vissza a tetejére Jövőbeli események Nincs esemény ilyen címkével Kedves Látogatók és Tagok! Képzési és tagsági ügyekkel kapcsolatban az alábbi elérhetőségen kaphatnak további tájékoztatást, segítséget: Kasos Enikő Tagfelvételi kérelem Naptár << 2022. 02. 01. >> hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 Akkreditáció Akkreditált Európai Pszichoterápiás Kiképzőhely ESH ELTE