Meglepő néhány tudós, (pl. Gregory S. Paul) véleménye, akik úgy gondolják egyes dinoszauruszok a madarakból fejlődtek ki (mondhatjuk úgy is, hogy "fejlődtek vissza") annak idején, megőrizve a tollaikat, de elveszítve a repülési képességüket, és ők a mai emuk és struccok. A dínó-madár azonosságok bizonyítékai: A nagy húsevő dinoszauruszoknak olyan légzsák rendszerük volt, mint amilyen mai madaraknak is van. Kiemelték az eddigi legnagyobb tengeri szörnyet - képes összefoglaló. A két lábon járó húsevők tüdeje ugyanúgy pumpált levegőt a csontváz üregeibe, mint ahogyan az a madaraknál is történik. Nemcsak a csontjaik alakja hasonlít, hanem sok dinoszaurusz fajon megjelent a tollazat is. Az archeopteryxet (a tollas repülő dinoszauruszt) találták meg a paleontológusok elsőként (még a XIX. században). Több, mint 100 évig hiányoztak azok a leletek, amelyek a tollak kialakulását igazolták volna. A biológusok sokáig úgy gondolták, hogy a tollak a pikkelyekből módosult képletek voltak, és a repülés miatt alakultak ki. A mai felfedezések során bebizonyosodott, hogy valójában miként és miért jöttek létre a tollak.
Ötméteres csúcsragadozó bukkant fel a villányi borvidéken. Akkoriban Villány még kicsit "arrébb" feküdt, és egy trópusi tenger partvidéke volt, a víz ura pedig ez a Nothosauria csúcsragadozó volt. A parton két és fél méteres hüllők sétáltak két lábon. Idén is értékes leleteket tártak fel Magyarországon a paleontológusok. A mezozoikum, azaz a földtörténeti középkor elején, jó 235-240 millió évvel ezelőtt a mai Villányi-hegység a Mecsek kőzettömegével együtt az egykori Tethys óceán északi peremén (körülbelül a mai Dél-Németország) helyezkedett el. Hegyeknek még nyomuk sem volt, meleg, trópusi tenger sekélyvizű partvidéke volt ez. A vízben burjánzott a korabeli élet, mára rég eltűnt fajok élték itt néha nyugodt, néha harcos mindennapjaikat az egysejtűektől a hatalmas gerinces ragadozókig. Utóbbiak között a legnagyobbakat, a csúcsragadozókat a Nothosauria csoportba tartozó fajok közt találjuk. Egy ilyen tengeri óriás félméteres állkapcsát találta meg az idei szezonban Ősi Attila paleontológus kutatócsoportja az először 2012-ben feltárt villányi lelőhelyen.
Az erős, hosszú csontú lábfejek és a lapos karmok néhány parti madárra emlékeztetnek, amelyek többnyire a sekély vízzel borított puha iszapban állnak. A kutatók azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a Spinosaurusnak úszóhártyás lábai voltak. A dinoszaurusz farkában lévő csontok csak lazán kapcsolódtak egymáshoz, ami lehetővé tette a farok hullámzó mozgását, így segítve az állat úszását és előrehaladását a vízben. Hatalmas vitorla A medence és a hátsó végtagok felépítése ugyanakkor lehetetlenné tette, hogy az állat két lábon mászkáljon a szárazföldön. Amikor időnként kiment a vízből, akkor kizárólag négy lábon tudott közlekedni a földön. A Spinosauridae család egyéb ismert tagjai a szárazföldön éltek, de a leletek alapján szintén fogyasztottak halakat. A hátcsigolyákból kinyúló tüskék hatalmas vitorlát feszítettek ki az állat hátán, amit valószínűleg bőr borított, és teteje látható maradt akkor is, amikor a Spinosaurus a vízben volt. A vízi életmód miatt nem valószínű, hogy a vitorlának a hő csapdába ejtésében vagy tárolásában lett volna szerepe, inkább a fajtársaknak szóló figyelemfelhívásra szolgálhatott.
ún. "zöld sávokat") kell kijelölniük az áruforgalom számára. Az iránymutatásokra vonatkozó teljes sajtóközlemény itt olvasható angolul, maguk az iránymutatások pedig itt találhatók (ugyancsak angolul). Ezenfelül a Bizottság 2020. március 15-i hatállyal azonnali intézkedéseket fogadott el annak érdekében, hogy az Európai Unión belül biztosítva legyen az egyéni védőeszközökkel való ellátás. Mivel nagymértékben megnőtt az egyéni védőeszközök – mindenekelőtt az arcvédő maszkok, a védőruhák és a védőszemüvegek – iránti igény, ezen eszközöket mostantól csak külön engedély birtokában lehet EU-n kívüli országokba exportálni. Európai bizottság szekhelye. Exportengedélyt az exportőr székhelye szerinti tagállam hatóságai adhatnak ki. A Bizottság erre vonatkozó rendelete hat hétig alkalmazandó. Az exportkorlátozásokra vonatkozó teljes sajtóközlemény itt olvasható angolul, a Bizottság végrehajtási rendelete pedig itt található Európai Bizottság harminc napos beutazási tilalom elrendelését javasolja Brüsszel, 2020. március 16., hétfő (MTI) - Harminc napos beutazási korlátozás elrendelésére szólította fel az európai uniós tagállamok vezetőit a koronavírus-járvány terjedésének lassítása céljából hétfőn az Európai Bizottság, ezen időszak alatt kizárólag azok léphetnének be harmadik országokból a közösség területére, akik esetében ez elengedhetetlen.
Amennyiben vállalatok sértenek meg versenypiaci szabályokat, a bizottság pénzbírságot is kiszabhat. Az, hogy a bizottság milyen területeken működik, nagyban függ az integráció folyamatától. A közösségi politikák terén van nagyobb szerepe, ilyen az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad áramlása, a mezőgazdaság, a munkaügy, a pénzügy és gazdaságpolitika, a szociálpolitika. A Bizottság döntéseket, jogszabályokat készít elő a Parlament és a Tanács számára, valamint ezek is kérhetik a Bizottságot, hogy dolgozzon ki megoldási javaslatokat, például a közös kül- és biztonságpolitika terén. A bizottság székhelye Brüsszel. Az egész szervezetet Bizottságnak hívják, de az élén áll egy valódi bizottság, amelynek tagjai a biztosok. A testület húsz tagját és elnökét az EU tagállamai jelölik, hivatalukba a Parlament iktatja be őket. EU alapismeretek 7 -. Ugyanígy a képviselők - kétharmaddal - dönthetnek idő előtti felmentésükről is. A biztosok és az elnök megbízatása 5 évre szól. A Romano Prodi volt olasz miniszterelnök elnökletével megválasztott bizottság mandátuma 2005 januárjában jár le.
A Bizottságot sokszor nevezik az EU kormányának, ami elsősorban a felépítése miatt jó hasonlat. A testület tagjai, a biztosok ugyanis egy-egy szakterület felügyeletét látják el. A Bizottság első számú feladata az uniós szerződések és jogszabályok betartásának ellenőrzése. A Bizottság mögött álló szervezet teszi ki az Unió apparátusának nagy részét. A Bizottság delegációi képviselik az Uniót külföldön, így Magyarországon is. Ez a testület tárgyal a külső partnerekkel, így a felvételi tárgyalásokat is a Bizottság folytatta le. Ők készítik elő a költségvetést és a jogszabályok nagy részét is a Tanács és a Parlament számára. A Bizottság az Unió első számú végrehajtó szerve, amelynek azonban döntéshozatali joga is van. Európai Bizottság. Ez a szervezet adja az Unió apparátusának nagy részét, több mint 20 ezer alkalmazottjával. A Bizottság fő feladata az uniós szerződések felügyelete, azok betartása és betartatása. Amennyiben egy tagállam - és ez gyakran előfordul - nem hajt végre egy döntést, akkor a bizottság először felszólítást küld, majd az Európai Bírósághoz fordulhat.
Összetétel A. A helyek száma és országok szerinti megoszlása (az EUMSZ 301. cikke, valamint a Tanács (EU) 2019/853 határozata az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság összetételének megállapításáról). Az EGSZB tagjainak száma jelenleg 329, a helyek száma a következőképpen oszlik meg a tagállamok között: Németország, Franciaország és Olaszország: 24; Spanyolország és Lengyelország: 21; Románia: 15; 12–12 hely Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Görögország, Hollandia, Magyarország, Portugália és Svédország számára; Horvátország, Dánia, Finnország, Írország, Litvánia és Szlovákia: 9; Észtország, Lettország és Szlovénia: 7; Luxemburg és Ciprus: 6; Málta: 5. Összességében az EGSZB tagjainak száma 2020. február 1-jétől 350-ről 329-re csökkent (az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépésével). B. A kinevezés módja (az EUMSZ 302. cikke) A tagokat a Tanács minősített többséggel nevezi ki a tagállamok által benyújtott javaslatok alapján [1]. A Tanács a kinevezésekről konzultációt folytat a Bizottsággal (az EUMSZ 302. cikkének (2) bekezdése).