Hatóanyag: ketoconazole Csak vényre kapható Kiszerelés: 15 g Tájékoztató ár: - Normatív TB-támogatás: 146 Eü. emelt támogatás: Nem Gyógyszerfőkategória: GOMBÁSODÁS ELLENI LOCALIS KÉSZÍTMÉNYEK Törzskönyvi szám: OGYI-T-2224/01 Gyógyszeralkategória: Imidazole- és triazole-származékok Gyártó: Janssen-Cilag Betegtájékoztató 1. Milyen típusú gyógyszer a Nizoral 20 mg/g krém és milyen betegségek esetén alkalmazható? A Nizoral 20 mg/g krém a bőrgombák, illetve sarjadzógombák okozta bőrfertőzések kezelésére alkalmas gyógyszer felnőttek számára. Használható a törzs, a lágyék, a láb és a kéz különböző gombás eredetű fertőzéseiben. Gombásodás elleni krem. Egyes bőrjelenségek, melyek főként az arcon és a mellkason előforduló vöröses-barna - az esetek egy részében fehéres hámlást mutató - foltokról ismerhetők fel (szeborreás bőrgyulladás) szintén kezelhetők Nizoral 20 mg/g krémmel. 2. Tudnivalók a Nizoral 20 mg/g krém alkalmazása előtt Ne alkalmazza a Nizoral 20 mg/g krémet - ha allergiás (túlérzékeny) a ketokonazolra vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére.
Bemutatás A gombás fertőzések sajnos már népbetegségnek számítanak. A gombásodás lap célja, hogy egy átfogó tájékoztatást nyújtson a különböző gombás megbetegedésekről (bőrgomba, körömgomba, gombás fejbőr, nemi szervek gombás megbetegedései, stb. ), azok lehetséges megelőzési és kezelési módjairól.
Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V függelékben található elérhetőségeken keresztül. A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban. 5. Hogyan kell a Nizoral 20 mg/g krémet tárolni? Legfeljebb 30 °C-on tárolandó. A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! A dobozon és a tubuson feltüntetett lejárati idő (Felhasználható/Felh. ) után ne alkalmazza a Nizoral 20 mg/g krémet. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik. 6. Gombásodás elleni kremlin bicetre 94270. A csomagolás tartalma és egyéb információk Mit tartalmaz a Nizoral 20 mg/g krém? - A készítmény hatóanyaga a ketokonazol. 1 g krém 20 mg ketokonazolt tartalmaz. - Egyéb összetevők: propilén-glikol, sztearil-alkohol, cetil-alkohol, szorbitán-sztearát, poliszorbát 80 és 60, izopropil-mirisztát, vízmentes nátrium-szulfit és tisztított víz.
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat. Nem engedélyezem
Figyelt kérdés gombás férfi nemiszerven hogyan vagy miképp kell használni a canesten krémet? hova kell kenni és mennyi hányszor?! előre is köszi. 1/5 anonim válasza: A betegtájékoztatót kidobtad? 2017. szept. 18. 13:30 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 A kérdező kommentje: 3/5 anonim válasza: [link] A neten rá kell ilyenkor keresni, mert szinte mindennek fent van a betegtájékoztatója. 2017. 14:36 Hasznos számodra ez a válasz? 4/5 A kérdező kommentje: 5/5 anonim válasza: Hej, Ha kívül van, használj inkább sebészeti bemosdó szert - atombiztos. 2018. aug. 14. 12:45 Hasznos számodra ez a válasz? Keresés találati oldal - Gyógyszerkereső - Házipatika.com. Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Milyen a Nizoral 20 mg/g krém külleme és mit tartalmaz a csomagolás? Fehér, homogén, szagtalan krém. 15 g krém fehér csavarmenetes, kiszúró-betéttel ellátott, PP kupakkal lezárt alumínium tubusba töltve. Egy tubus dobozban.
A haszonélvezeti jog általános szabályai A Ptk. alapján a haszonélvezeti jog jogosultja a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti, és amely jog a dolog tulajdonosának személyében bekövetkezett változástól függetlenül is fennmarad. Lényeges szabály továbbá, hogy a haszonélvező a haszonélvezeti jog gyakorlását ellenérték fejében csupán akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára vagy hasznosítására nem tart igényt. Amennyiben tehát a túlélő házastárs az örökhagyóval közösen lakott és haszonélvezeti joggal terhelt lakást jövedelemszerzési céllal bérbe kívánja adni, elsőként fel kell ajánlania azt azonos feltételek mellett a lakás tulajdonosának. Amennyiben a lakás tulajdonosa nem él a bérlési lehetőséggel, úgy a túlélő házastárs jogosult a lakás bérbeadására és az abból befolyó bérleti díj is a haszonélvezőt illeti meg. FONTOS! Változott a túlélő házastárs és a szülő öröklése! - Egy az Egyben. A túlélő házastárs öröklése A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: a túlélő házastárs öröklésére vonatkozó szabályokhoz visszatérve, az új Ptk.
Ugyanis ilyenkor, ha az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás, és az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát, akkor a házastárs részére tett végrendelet hatálytalan. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy különélő házastárs javára nem lehet végrendelkezni, akár az életközösség megszakadása után is. Házastárs öröklése leszármazók mellett Ha az örökhagyó nem hagyott végrendeletet, akkor az öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv szabályai határozzák meg. Ezt hívjuk törvényes öröklésnek. Ha az elhunytnak vannak élő leszármazói, akkor a házastársat az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, amelyet özvegyi jognak is neveznek. Házastársak és élettársak öröklése: három makacs tévhit - Üzletem. A túlélő házastársat a hagyaték többi részéből egy gyermekrész illeti meg. Ha például az örökhagyónak 2 gyermeke és házastársa volt, és a hagyatékában volt egy közösen lakott lakás és egy nyaraló 1/2 tulajdona, akkor a törvényes öröklés a következőképpen alakul.
Elmondható, hogy a törvény az öröklés szempontjából az élettársi kapcsolattal szemben a házastársi kapcsolatot részesíti előnyben. A túlélő élettárs csak végintézkedés alapján örökölhet az elhunyt élettársa után. Végintézkedés hiányában az élettárs még haszonélvezeti jogot sem örököl a közösen lakott ingatlanon. A fentiek alól egy kivétel létezik: a bejegyzett élettársi kapcsolat. Fő szabály szerint a bejegyzett élettársra a házastársra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bejegyzett élettárs halála esetén a túlélő bejegyzett élettársra az özvegyre vonatkozó szabályok alkalmazandók. FONTOS! Változott a túlélő házastárs és a szülő öröklése! - Napi Választék. A bejegyzett élettársi kapcsolat esetén a túlélő bejegyzett élettárs a túlélő házastársra vonatkozó szabályok szerint örökös, így végintézkedés nélkül is örökölhet. Azonban fontos tudni, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot csak két azonos nemű személy létesíthet, tehát ellenkező neműek számára ez nem megengedett. A bejegyzett élettársi kapcsolatot gyakran szokták összekeverni azzal a lehetőséggel, hogy az élettársak közjegyző előtt nyilatkozhatnak arról, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban élnek.
a korlátozott haszonélvezeti joggal mindenekelőtt azt kívánja biztosítani a túlélő házastárs számára, hogy az örökhagyó halála után is a megszokott környezetében maradhasson, ezen felül a korábbi szabályozással ellentétben nem engedi meg, hogy leszármazók a haszonélvezeti jog korlátozását vagy a házastárssal szembeni megváltását igényelhessék. Ezzel szemben a törvény alapján az özvegy időbeli korlát nélkül bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A megváltásra kerülő vagyonból a túlélő házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg. Alapvető módosítás, hogy a túlélő házastárs új házasságkötése nem szünteti meg a holtig tartó haszonélvezeti jogot. Az új Ptk. értelmében így a haszonélvezeti jog elveszti tartási rendeltetését, valamint azt az erkölcsi felfogást is, miszerint a túlélő házastársnak választania kell e jog megtartása és a házasságkötés között. Mindezek mellett az új Polgári Törvénykönyv lényegesen változtat a túlélő házastárs és a szülők törvényes öröklési jogi helyzetén.
Bár gondolhatják, hogy a házasságkötés csak egy papír, ami semmin sem változtat, ám az egyikük távozásakor bizony nem ez a helyzet. A felmérésben résztvevők több, mint fele úgy gondolta, hogy az élettárs automatikusan örököl majd. Ez azonban nem így van. Az élettárs nem lesz törvényes örökös. Ha az elhunyt személynek nem volt érvényes végintézkedése, melyben gondoskodott volna élettársáról, akkor bizony nagy bajba kerülhet a szeretett személy. Az élettárs, miután nem válik törvényes örökössé, még a közösen lakott lakáson sem szerez automatikusan haszonélvezeti jogot. Így az örökösök akár ki is tehetik onnan. Ám, ha ez a legrosszabb forgatókönyv nem is következik be, akkor sem lesz egyszerű a helyzete. Lehet, hogy az ingatlan részben az ő tulajdona is, de mivel az elhunyt társ után más örököl majd, a kialakuló osztatlan közös tulajdoni helyzet is szülhet komoly problémákat. Mindez megelőzhető, és csak emiatt még házasodni sem kell. Ilyen esetekben fokozott jelentősége van, hogy legyen érvényes végrendelet, ami biztosíthatja a társ megfelelő életkörülményeit.
Aszalós Andrea hangsúlyozta: az öröklést az illeték kiszabása miatt be kell jelenteni az illetékes megyei adóhatósághoz, ez főszabály szerint továbbra is a közjegyző dolga. Forrás: (̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
A hagyatékban lévő további vagyontárgyak esetén a hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Ha az egyik szülő már nem él, akkor a helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban. Az örökhagyó házastársa akkor örököl egyedül, ha az örökhagyónak leszármazója és szülője nincsen vagy nem örökölhet. A törvényes öröklésre is érvényes, hogy nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. dr. Szabó Gergely ügyvéd, irodavezető partner Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda