Mit-Mihez Csuhé [ szerkesztés] Kukorica csövét borító levelek. Lásd még: Mit-Mihez Csupka [ szerkesztés] csuma, növényi szárrész, termés kocsánya Csurdítás [ szerkesztés], vagy Csurdítós. XVIII-XIX. századi szakácskönyvekben, leírásokban, irodalmi alkotásokban szereplő, elsősorban erdőben készített (pl. a vadászoknál) népszerű étel. Nyársra húzott és parázson pirított füstölt szalonna vagy füstölt sonka vöröshagymával. Csuszpájz [ szerkesztés] Németből származó, régebben gyakrabban használatos, vastag főzeléket jelent. Csurka [ szerkesztés] vagy TYURKA - Búza vagy kukoricaliszt abáló lében péppé főzve, zsíron, paprikán átsütve, bélbe töltve, vérrel, májjal ízesítve és kifőzve. Régi magyar iras. Csügör [ szerkesztés] Alma v. vadkörte - édes-savanyú hűsítő ital. Régi kifejezések Ábécé szerinti tartalomjegyzék A │ B │ C │ D │ E │ F │ G │ H │ I │ J │ K │ L │ M │ N │ O │ Ö │ P │ Q │ R │ S │ Sz │ T │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs
Fontos: vesebetegek diétájában nem ajánlott az alkalmazása! Celtli [ szerkesztés] szeletelt, szelet Centaurea [ szerkesztés] ezerjófű (Centaurea) Magyarországon termő mindhárom faja gyógynövény, de leggyakrabban a kis ezerjófű (Centaurea erythraea) fordul elő, erdőirtásokban, száraz réteken terem. A népi gyógyászatban máj-, epe-, vesebajok, vérszegénység gyógyítására használják. Chipolata [ szerkesztés] (ejtsd: csipoláta) Spanyol eredetű kolbászocskák, melyeket A XVIII. század második felében körítésül ajánlottak és írtak le. Cifrázni [ szerkesztés] (czifrázni, felcifrázni) Díszíteni, feldíszíteni. XIX. századi szakácskönyvekben használt gyakori kifejezés (pl. a Pesti Képes Szakácskönyvben - 1894 - olvassuk: "A borjúkrokettet sült zöld petrezselyemmel cifrázd fel". ) Cibere [ szerkesztés] Régi savanyú levesfajta. Ecettel vagy tejfellel ízesített. Szakácskönyv/Régi – Wikikönyvek. Szárított, aszalt vagy friss, de savanykás gyümölcsökből, máskor kovászolt árpaléből, esetleg cefréből készítették. Egyes hazai vidékeken a népi konyha ma is használt kifejezés, készítik és kínálják.
Cicege [ szerkesztés] Régi leírásokban gyakran előforduló krumplis-lepény fajta. Lásd még: Szakácskönyv/Növények/Burgonyás/Beré-cicege-lapcsánka-tócsni Cider [ szerkesztés] Almabor. Különösen a német nyelvterületeken használt kifejezés. Lásd még: Almabor készítése Cika [ szerkesztés] káposzta, káposztatorzsa. Cikakáposzta [ szerkesztés] A torzsával együtt és laskára vágott (aprított) káposzta. Krúdy Gyula számos művében is, és korabeli irodalmi alkotásokban gyakori. Lásd még: Mit-Mihez Cikória [ szerkesztés] Katángkóró. A téli időszak jelentős vitaminforrása, jól segíti az emésztést, ásványi sókban gazdag. Lásd még: Cikória Citronád [ szerkesztés] (Citronát) = kandírozott (cukrozott citromhéj = cukorban eltett citromhéj, citrombefőtt). 1. Citromhéj + cukor összefőzve (úgy készül, mint a cukrozott narancshéj). 2. Régi magyar iraq war. Sütemény is: cukor, mandula, tojás sárgája, csokoládé, kenyérmorzsa, tojáshab és vanília alkotják a hozzávalókat. A tésztát tortaformájúra sütötték. A XVIII. században kedvelt édesség volt.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. Juan Sebastián Elcano Született 1476. november 30. Getaria Elhunyt 1526. augusztus 4. (49 évesen) [1] [2] Csendes-óceán Állampolgársága spanyol Élettárs Maria Hernandez Hernialde María de Vidaurreta Gyermekei Domingo de Elcano Fernandez N. Elcano Vidaurreta Szülei Catalina del Puerto Domingo Sebastían Elcano Foglalkozása felfedező seafarer tengerész Tisztség tengeri hajóskapitány (Victoria) Halál oka skorbut Juan Sebastián Elcano aláírása A Wikimédia Commons tartalmaz Juan Sebastián Elcano témájú médiaállományokat. Juan Sebastián Elcano szobra szülővárosában Juan Sebastián Elcano ( Spanyolország, Getaria, 1486 / 1487 – Csendes-óceán, 1526. augusztus 4. ) baszk származású spanyol felfedező, aki Magellán Föld körüli útja során először hajózta körül a Földet.
Kaszás Károly bejegyzései Aki király akart lenni? A Szent Korona és Bethlen Gábor Bethlen Gábor erdélyi fejedelem alakja és emlékezete megosztó a magyar történelemben. Megítélése a hazaárulótól a magyar érdekek és a református hit védelmezőjéig széles körben megoszlott az idők folyamán. Uralkodása alatt Magellán Föld körüli útja? Amikor Kolumbusz 1492-ben elérte Amerika partjait, nem tudta, hogy egy új földrészt fedezett fel: haláláig abban a tudatban élt, hogy Indiába jutott el. Csak később bizonyosodott be, hogy az európaiak
Eleinte próbáltam dugdosni, de befenyítettek darabonként 500 dollár büntetéssel, és közölték, hogy műszerekkel és kutyákkal vizsgálnak át, a csomagokat pedig egyenként kipakoltatják. Már út közben is több ellenőrzőponton haladtunk keresztül, ahol a papírjainkat ellenőrizték. Az út határ előtti utolsó, 10 kilométeres szakaszán még az aszfalt is eltűnt. Ez is jelzi a két ország viszonyát. Ők sem szeretik egymást. Chile is megtámadott mindenkit, akit lehetett. Háborúzott Peruval a Guano-szigetekért, és némi sivatagért, Argentínával pedig a déli végekért. A határátkelés végül is nem volt annyira vészes, de már mindegy, a kincseim nélkül utaztam tovább. Ezután a Nagy-sziget ÉNy-i végébe, a Bahia-öböl partjára, egy királypingvin kolóniához indultunk. Az öböl tulajdonképpen a Magellán-szoros jókora kiöblösödése. Nagyon új keletű az itt élő pingvinek története. 2010-ben költözött ide az első 8 egyed, és azóta szépen gyarapodik a csapat. Ma már 27 felnőtt, és 50 kölyök él itt. Régészeti leletek alapján tudjuk, hogy a Selknamok idején is fordultak elő, de állandó telepet nem alkottak.
Magellán neve először az 1505-ös portugál hadjáratban tűnt fel (ekkor még mint Fernao de Magelhaes). A portugálok kétszáz hajót és ezerötszáz katonát szereltek fel, hogy végérvényesen birtokba vegyék a Keletet. Magellán ekkor 24 éves. Annyit tudni róla, hogy 1480 körül született, valószínűleg Portóban. Családja a nemesség negyedik fokán állt, így saját címert viselhetett és beléphetett a királyi udvarba. Kora ifjúságában állítólag Leonora királynő apródjaként szolgált. Az 1505-ös hadjáratban, mint egyszerű `sobresaliente`, azaz harcos szerepelt. Ezek voltak tanulóévei: vitorlát vont be; szivattyúzott; harcolt; részt vett az erődök építésében; árut hordott. Mindenben részt vett, így mindent megtanult. 1506. március 16-án, Cannanore-nél esett át a tűzkeresztségen. A tizenegy hajóból álló portugál flottát kétszáz mohamedán támadta meg, arra számítva, hogy a portugálok felkészületlenek lesznek, de az európaiak - nyolc halottal és kétszáz sebesülttel - megnyerték a csatát (óriási szám az első gyarmati háborúk méreteiben).
Az alacsony termetű, rideg és barátságtalan Magellán először Nyugat-Afrikába, majd Brazíliába hajózott, ahol egy szorost keresett, amely a Csendes-óceánba vezetheti. A Rio de la Plataban, Brazíliától délre fekvő nagy torkolatnál kereste a kiutat, de kudarcot vallott, így dél felé haladt Patagónia partjai mentén. 1520 márciusának végén az expedíció felállította a téli szállását Port St. Julianban, ám húsvét napján éjfélkor a legénység egy része fellázadt a portugál kapitány ellen. Magellán leverte a lázadást, kivégeztette az egyik kapitányt, egy másikat pedig a parton hagyott, majd augusztusban elhagyta a területet. Október 21-én végre felfedezte a szorost, amit keresett a dél-amerikai szárazföld és a Tűzföld között. A később róla elnevezett Magellán-szoroson csak három hajó kelt át: ez végül összesen 38 napba telt. Magellán elsírta magát az örömtől: ezzel ő lett az első európai felfedező, aki az Atlanti-óceán felől elérte a Csendes-óceánt – írja a online történelmi portál. A felfedező flottája 99 nap alatt szelte át az óceánt keletről nyugat felé, és a "furcsán nyugodt vizek" miatt nevezték el azt Csendes-óceánnak a latin " pacificus " szóból, amelynek a jelentése " nyugodt ".