chevron_right Egyéni vállalkozó igazolás nélkül elszámolható költsége 2018. 08. 17., 21:09 0 Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki futárszolgálattal foglalkozik, 30 darab tehergépkocsival és ugyanannyi sofőrrel rendelkezik. A tehergépkocsi sofőrje vezeti a fuvarlevelet. Arról az egyéni vállalkozó adminisztrációja menetlevelet készít, ahol a kormányrendelet szerinti fogyasztási normával és a NAV által közzétett üzemanyagárral kiszámolják az üzemanyagköltséget és ez alapján könyvelik költségként a pénztárral szemben, az egyszeres könyvvitelnek megfelelően. 1. kérdésem: elszámolható-e így költségnek az üzemanyag, számla nélkül (mert nem kérnek számlát), a menetlevél alapján? Elegendő bizonylat-e ez az szja-törvény szerint? Próbáltam ezt a gyakorlatot az szja-törvény 3. számú melléklet II. igazolás nélkül költségként elszámolt tételek 3. pontját, illetve a 11. számú melléklet III. járművek költsége 1/a) pontját rá vonatkoztatni. De nem tudom, hogy ezek ide vonatkozó részek-e a törvényből, és ha jó gyakorlatot követ az egyéni vállalkozó, akkor azt mely törvényi hivatkozás alapján teheti meg, hogy számla nélkül számolja el az üzemanyagköltséget.
jó napot, A bölcsödéből kérnek munkáltatói igazolás a munkavégzésemről. Ilyenet lehet kérni ha csak KATAs ként dolgozom? Köszönöm szépen. 6 válasz Amennyiben betéti társaság KATA-sként bejelentett munkavállalója, akkor igen, a Bt tud önnek adni jogviszony igazolást. Valószínűbb, hogy egyéni vállalkozó. Ebben az esetben az egyéni vállalkozók adatbázisából nyomtassa le az adatlapját. +1 Köszönöm szépen a választ. Igen egyéni vállalkozóról szól. Az adatbázist hol találok meg? Üdv. S Az alábbi linken. Adószám vagy ev nyilvántartási szám megadásával. Ez nekem is hasznos volt. Köszönöm. És katas egyeni vállalkozóként az alkalmazottamnak hogyan adhatok munkáltatói igazolást (szintén a bölcsőde kéri). Köszönöm. Erre nincs egységes nyomtatvány, kell a neten keresni egyet és kitölteni áláírni. Kedves Kérdező! Szóljon a könyvelőjének, mert minden bérszámfejtő program tudja importálni az adatokat a munkáltatói igazolás nyomtatványba a cél is beleírható és két gombnyomással meg van. Bélyegzőhasználat jogi értelemben nem kötelező, de célszerű -még régi módi szokás, hogy sok helyen kérik (jogalap nélkül).
A regisztráció egyszeri (díja: 5. 000, - Ft), azonban a vállalkozás köteles a tevékenységében bekövetkezett változásokat is folyamatosan bejelenteni (pl. telephelyváltozás, tevékenységbővítés stb. ). Bővebben: A személyes ügyintézéshez előzetes telefonos vagy e-mailes időpont egyeztetés szükséges (ld. Munkatársaink). Kapcsolódó jogszabályok: 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 210/2009. (IX. 29. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 34/2021. (VII. 26. ) ITM rendelet egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről, valamint egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról
Mégis kérik. Ehhez egyébként mintát is küldtek. A tulajdonosnak/haszonélvezőnek ki kell jelentenie két tanúval igazoltan, hogy hozzájárul, hogy az egyéni vállalkozó az ingatlant határozatlan ideig székehelyként/tepelhelyként/fióktelephelyként használhassa, és ez a nyilvántartásba be is kerüljön. A kormányhivatal a határozatában hangsúlyozza továbbá, hogy a lakhely nem azonos a székhellyel. És kifejtik, hogy a lakcím az, ahol a magánszemély életvitelszerűen tartózkodik. A székhely pedig az, ahol a vállalkozások bejegyzett irodája van, illetve ahol őrzik az iratokat. Mintha a két dolog eleve kizárná egymást. Mintha a vállalkozások zöme nem a vállalkozó lakcímére lenne bejelentve. Mintha a mikrovállalkozások többségének lenne külön irodája. És egyébként mivel jár, ha a tulajdonos nem ad igazolást? Lehet-e ennek rá nézve negatív következménye? Ruszin Zsolt adószakértő szerint nem. A székhely ugyanis önmagában nem jogosít olyan tevékenységek (pl. ipari termelés) végzésére, amihez amúgy is a jegyzőhöz való bejelentés, vagy más engedély kell.
A kormányhivatal olyan papírt kér, amire az adószakértő szerint semmi szükség a törvény alapján. És ha nincs igazolás, törlik a vállalkozást. Több egyéni vállalkozónál is előfordult már a közelmúltban, hogy törölte őket a kormányhivatal azért, mert a székhelyként bejelentett címük nem a saját tulajdonuk volt, és nem hoztak külön igazolást a tulajdonostól – számolt be a Ruszin Zsolt adószakértő. Az egyik vállalkozó a szülei tulajdonában lévő, általa lakott ingatlan címét adta meg székhelyeként, ahonnan egyébként vállalkozása ügyeit is intézte. Vagyis a saját szüleitől kellett volna igazolást vinnie. Pont mint az iskolában, amikor szülői igazolás kellett arról, hogy valóban fájt a hasunk és nem lógtunk. Csak azóta már felnőttek lettünk. Igazolás híján pedig meg is kapta a vállalkozása törléséről szóló végzést. A másik vállalkozó albérletben lakik, és oda jelentette be a vállalkozását is, még 2016-ban. A főbérlő magánszemély. Idén nyáron kapott kormányhivatali ellenőrzést, és akkor kértek tőle igazolást a jogos címhasználatról.
De így is fizetnie kell a járulékot utánad napi 1000 Ft-al és azért igen, etikusabb ha valós munka miatt kéritek a felvételt, nem csak fiktíven. 2019. 31. 07:51 Hasznos számodra ez a válasz? 4/5 anonim válasza: 0% Be kell jelentenie minimum alkalmival, minimum napi 1000 forint. 10:26 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 A kérdező kommentje: Koszonom:) termeszetesen munkaba allnek utana valosan is, nem az a celom, hogy en otthin legywk a gyerek nelkul! :) szomoru is lenne. az efo lesz a megfelelo a jelenlegi helyzetben! :) a bolcsi beszoktatas alatt szeretnek csak otthon lenni, tobb okbol kifolyolag is, az ido alatt elintezni mindent amit kell. Koszonim a valaszokat Kapcsolódó kérdések:
Fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérete, valamint a horgászatra vonatkozó napi kvótája magyar név fajlagos tilalmi időszak kifogható legkisebb méret kifogható legnagyobb méret naponta kifogható maximális mennyiség domolykó 04. 15 – 05. 31 25 cm – 3 Kg amúr 5 Kg 2 db balin 03. 01 – 04. 30 visszavonásig védett! 0 db koi – ponty jászkeszeg 20 cm ∑ 5 kg szilvaorrú keszeg compó 05. 02 – 06. Tilalmi-időszak - Horgász.hu. 15 ponty nincs fajlagos tilalom 30 cm 5 kg harcsa 100 cm tilalmi időn kívül 60 cm csuka 02. 01 – 03. 31 50 cm sügér 15 cm fogas süllő A tájidegen halak (törpeharcsa, ezüst kárász, stb. ) kifogásuk után nem helyezhetők vissza a víztározóba! A pirossal jelöltek a Halgazdálkodási Törvénytől eltérnek!
Méretkorlátozások és tilalmi idők a Balatonon Halfaj neve (és egyéb korlátozások) Tilalmi időszak Méretkorlátozás Csuka (75 cm felett naponta 1 db tartható meg) február 3. – március 31. 45 cm Balin (naponta 1 db fogható) március 2. – április 30. Fogassüllő (70 cm felett naponta 1 db tartható meg) 35 cm Kősüllő március 2. – június 30. 25 cm Sügér (naponta 2 kg tartható meg) 15 cm Domolykó április 15. – május 29. Jászkeszeg 20 cm Szilvaorrú keszeg Garda Paduc Márna 40 cm Ponty (A pontyra 70 cm-es felső méretkorlátozás is érvényes! ) május 04. – május 29. Feloldásra került, kivéve a befolyókon és a Kis-Balatonon! 35 cm és 70 cm között Compó május 4. – június 15. Címlap - Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség. Harcsa (A harcsa tilalmi ideje minden méretre vonatkozik!!! ) 60 cm Sebes pisztráng október 1. – március 31. 22 cm Menyhal – egész évben tilos megtartani! A vastagon szedett részek eltérnek az országos szabályozástól! A hal testhossza az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért távolság. A tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek.
A Sziksós-tó horgásztavon csalihallal történő horgászat esetén, idegenhonos élő csalihal, csak helyben fogott példánya alkalmazható, idegen vízben fogott (hozott) példányának alkalmazása nem megengedett. A horgásztó területéén a gépjárművel okozott kárért a gépjármű vezetőjét terheli a felelősség.
2022. 04. 06 - 14:00 Egy ideig még szárazon kell tartani a szereléket (Fotó: A szerző felvétele) Szombattól már nem áztathatják csalijaikat vadvizeken a sporthorgászat szerelmesei, ugyanis horgászati tilalom lép érvénybe április 9-étől, ennek megszegése komoly pénzbírsággal, illetve a horgászati jog ideiglenes megvonásával büntethető, idézi az Agerpres hírügynökség az Országos Környezetvédelmi Őrség figyelmeztetését. Napijegy - Paksi Atomerőmű Horgász Egyesület. A természetes élőhelyeken hatvan napig, azaz április 9-e és június 7-e között érvényes a horgászati tilalom, a határvizekre negyvenöt napon át, április 24-étől június 7-éig vonatkozik a rendelkezés. A 2008. március 5-én elfogadott 23-as számú sürgősségi kormányrendelet szerint a tilalom idején folytatott horgászati tevékenység bűncselekménynek minősül, és bírsággal, illetve a horgászati jog egytől három évig terjedő megvonásával büntethető. A telepített tavakra nem érvényes a tilalom, hiszen azokat tulajdonosaik adminisztrálják. "Mivel mi külső forrásból töltjük fel a halállományunkat, mi rendelkezünk felette, saját szabályok szerint szervezzük a horgászatot" — közölte lapunk kérdésére Matei Coza, a gencsi sporthorgásztó ügyintézője.
Nyár elejéig viszont csak a telepített tavak maradnak számukra, síkvizeken az ívási időszak végéig tilos a horgászat. Végh Balázs